Könyvekről mindenkinek

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót.   A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

 Kazuo Ishiguro a modern japán irodalom egyik legismertebb szerzője, 2017 irodalmi Nobel-díjasa. A dombok halvány képe című regényében- történetekbe ágyazva természetesen- az emberi érzések végtelen árnyalatát fedezi fel, mutatja be nekünk, Olvasóknak. Kazuo Ishiguro empátiája, humanizmusa példaként állítható a jövő irói generációi elé. De nemcsak emberi történetekkel, hanem téren-időn átívelő jelenségekkel, folyamatokkal találkozunk ebben a regényben.  Az alábbi könyvajánlóban közlünk egy rövid spoilert a könyvről. De különös nyomatékkal kell hangsúlyoznunk, hogy nem önmagában a történet a lényeg. Hanem az emberek, karakterek gesztusai, a tekintetek, a keleties maghajlások- és mindazok, amik megtörténhettek volna, de valami imatt elmaradtak.  A cselekmény igazából két történet elválaszthatatlan egybefonódásából akalul ki. Az első történet a második világháború után játszódik. Japán elveszítette a háborút,két atombombát is ledobtak területére. Nagaszaki, a második atomba célpontja, a h

 Tomas Tranströmer 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott- és az egész világ irodalmári- kritikusi közössége meglepődött. Egy ember, aki nem politizál, akit nem üldöznek, aki nem akar elnök lenni, aki nem tagja kismillió társadalmi szervezetnek- egy ember, aki azt teszi, amire elhívást kapott. Verseket ír, néha prózát ír. A boltívek vételenje című könyvben Tranströmer válogatott versei olvashatók. sokféle, mégis közös jegyeket hordozó költemények. Nehéz lenne eltéveszteni a költőt.  Miért is tetszett meg nekem ez a különös, furcsa költészet? Néhány pontban összegyűjöttem a válaszokat, tudva persz,e hogy egy ekkora irodalmi életművel kapcsolatban további kérdéseknek és további válaszoknak is helye van.  lássuk tehát, mi varázsolt el Tranströmer életművében! 1. Szinte minden versében ott a természet hangja, képe, jele. Olykor ezek a természeti képek egészen meghökkentő ( de nem szürrealista!) társulásokat alkotnak a világ más, néha kifejezetten az urbánus világból hozott képeivel. A Téli é

 Margaret Atwood a világ egyik legismertebb írója, gyakorlatilag minden neves nemzetközi irodalmi díjat elnyert már (a Nobelen kívül). Többszörös Man Booker-díjas, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Mestere a költészetnek ,a regényírásnak, s most a Rendbomlás című kötetében a magyar Olvasó számára is bizonyítja: a novellának is. Ez a könyv kimagasló alkotás, mindenkinek ajánljuk, aki bármilyen módon és mértékben is, de szereti a nemes, komoly irodalmat. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlök, hanem egyszerűen elmondom erről a könyvről, Margaret Atwood kiváló alkotásáról, személyes benyomásaimat. Miért szép?- teszem fel a kérdést önmagamnak, mint az egykor híres-hírhedt esztétikai szöveggyűjtemény alkotói.  Íme, a válaszok!  1. A mai Olvasó számára, sajnos,nagyon aktuálissá vált a könyv címe- persze, nem ez a fajta aktualitás a legfontosabb egy irodalmi novellagyűjtemény esetében, de azért rátesz egy lapáttal az élményre. Ma, a 21.században, mindannyian a rendbomlás állapotá

 José Saramago, Nobel-díjas portugál írót egész munkássága során foglalkoztatta az emberi társadalom szerveződésének, az alá-fölérendeltségi viszonyok természetének kérdése. Vakság című regényében Saramago arra keresi a választ, lehetséges-e társadalmat építeni a nulláról, a semmiből, pusztán egy járványhelyzet miatti félelmet kihasználva. Az is érdekelte Saramagot, hogy ha az embert új közösségbe, új társadalomba sodorja a sors, mennyit őriz meg régi tulajdonságaiból, hogyan változik az egyén pszichológiai struktúrája. Nagyon aktuális kérdések ezek most, a 21.században. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a Vakság című regényről, remélve, hogy az Olvasó kedvet kap a könyvhöz, és megkeresi azt antikváriumokban, könyvtárakban. A történet napjainkban játszódik- de játszódhatna a 19-220-21.század bármelyik pillanatában. A színhely valamely fejlett ország nagyvárosa, lehetne bárhol, Európában, Amerikában Ausztráliában. Fontos eleme a regénynek, hogy nem ismerjük a szereplők n

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

 Dr.Antalóczy Zoltán könyve az érdeklődő laikus Olvasó számára nyújt megfelelő betekintést a szív-és érbetegségek világába.  Megismerkedünk a testünket behálózó erek típusaival, megtudhatjuk, melyiknek mi a funkciója. Részletes áttekintést kapunk a szív felépítéséről, külön-külön is részletezve, melyik rész hogyan működik és milyen célt szolgál. Alapos tájékoztatást kapunk az egész szervezetünk működését befolyásoló kis vérkörről és nagy vérkörről. Megtudjuk, voltaképpen mi is az a pulzus, és hogyan kell értelmezni a méréskor kapott adatokat. A szívelégtelenség tüneteiről is részletes áttekintést nyújt nekünk a Szerző, aki minden betegségnél kiemeli a rizikófaktorokat illetve a megelőzés fontosságát. Megtudjuk, mik azok az LDL-receptorok, hogyan fedezték fel őket Nobel-díjas orvosok, és mi közük az aszteroszklerózishoz. A 60.oldalon nagyon szemléletes ábra tárja elénk, hogyan befolyásolják a koszorúerek a szív és ezáltal az egész emberi szervezet működését. A következő oldalon pedig ug

 Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író elbeszéléskötetét a szinte kimeríthetetlen stílusbeli és tematikai változatosság jellemzi. Ebben a könyvajánlóban nincs módunk a könyvben szereplő mind a 19 elbeszélést részletesen ismertetni. Így aztán kiválasztottam néhányat a nagyon igényes,jól megformált "kínálatból". A Nyisd ki a szemed,halott vagy!című műben egy külsőre átlagos életet élő,középkorú lengyel hölgy igencsak belemerül egy krimibe. Egy kastély idős tulajdonosnőjét gyilkolják meg,a gyanúsítottak pedig egytől egyig krimiírók. Ez az elbeszélés illúziók és dezillúziók,szerepek és való élet ellentmondásairól szól. Meglepő befejezéssel,ahogy az már egy krimihez illik. Az alany c.elbeszélés főhőse Samborski,a divatos és befutott író. Egy nap arra ér haza,hogy a hasonmása be akar törni a lakásába. Ez a hasonmás aztán elfoglalja Samborski lakását,beül az íróasztala mögé,dolgozik helyette. A remek prózai alkotás a mai hatvanas nemzedék kiábrándultságáról,illúzióvesztéséről szól.

 William Faulkner (1897-1962) az amerikai irodalom legendás alakja,Nobel-díjas.Könyveit az egész világon milliók és milliók olvasták már. A Fiam,Absolon! című regény kevésbé ismert művei közé tartozik. Talán azért alakult ez így,mert az író olykor nagyon hosszú,bonyolult mondatokban meséli el ezt a sok tanulsággal szolgáló történetet,ez pedig olykor az olvasás könnyedségének rovására megy. A Fiam,Absolon! semmiképp sem kezdő  olvasóknak való könyv. Sokkal inkább a"haladók" ,a világirodalomban már jártasabbak kedvencévé válhat.  A történet-melyet a szereplők leszármazottainak elbeszéléséből ismerünk meg-a 19.század harmincas éveiben kezdődik. Ekkor egy ismeretlen idegen érkezik Mississippi állam Yoknapatawpha megyéjébe Thomas Sutpen. Senki nem tudja,ki fia-borja,honnan jött,milyen titkok lapulnak múltjában. Sutpen földet vásárol és remek birtokot hoz létre,elnevezi Sutpen Százá-nak. Két év keserves munkájával egzisztenciát teremt magának. Feleségül veszi a helyi fűszerboltos l

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 Szent-Györgyi Albertről,a Nobel-díjas tudósról már nagyon sokat tudunk. Ismerjük és használjuk a C-vitamint,tanulunk arról,milyen felfedezéseket ért el Szent-Györgyi Albert a rákkutatásban. Wisinger István kitűnő könyve bevezet bennünket Szent-Györgyi Albertnek,a magánembernek,a kémnek,a politikusnak igencsak titokzatos világába. E világ egyik eleme lesz aztán a tudományos kutatás.  Szent-Györgyi Albert személyisége nem mi dennapi volt. Amint a könyvből kiderül,imádta a kalandokat. Vitorlázórepülőjével Portugáliában szenvedett balesetet. Első házassága válságba került,felesége szeretője (aki nem volt más,mint a cselédlány...) pisztollyal rálőtt. Az első világháborúban belelőtt a saját karjába. A második világháborúban önként ajánlkozott közvetítőnek Magyarország és a nyugati szövetségesek között. A szegedi egyetemen röplabdázott a hallgatókkal,és elérte,hogy a numerus clausus hirhedt törvényét ne alkalmazzák hallgatóira. Tanár létére ő volt a diákmozgalom vezetője.  A második világháb

Elöljáróban annyit jegyeznék meg: sok nagy ember örülne, ha ilyen magas színvonalú életrajzot írt volna róla valaki. A Magvető Kiadó jóvoltából megismerkedhetünk Kertész Imre mindmáig legjobb életrajzával. Kertész Imre Nobel-díjat kapott. Anno ez a hír az egész magyar irodalmi életet megmozgatta. Aztán a közélet is megmozdult. Olyan primitív megnyilvánulások hangzottak el Kertész Imrével kapcsolatban, hogy az ember csak pirult. Ennyire nem tudjuk megbecsülni első irodalmi Nobel-díjasunkat, a Sorstalanság és más remekművek Szerzőjét? Azt gondolom, mára a jogtalan indulatok lecsillapodtak. Éppen ezért ajánlom mindenkinek- és tényleg mindenkinek- Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai című könyvét. A mű rendhagyó életrajz: dokumentarista, személyes emlékeken alapuló, esszészerű  bemutatása egy ember szellemi-lelki és természetesen alkotói fejlődésének. Szó esik a könyvben arról, hogyan lett Kertész Imréből író, miért írt zenés vígjátékokat, hogyan keletkeztek az első regények és

Peter Handke osztrák író, a 2019.év irodalmi Nobel-díjasa, Az ismétlés című regényében a ma élő ember és a történelmi múlt viszonyát vizsgálja, pszichológusi és művészi alapossággal. A regény főhőse olyan családba születik, amelynek egyik őse egy rablóvezér-parasztfelkelő volt ( ki hogy látja a történelmet), és ez az átok végigkíséri a család életét. Annyira zavarja az apát a zavaros múltú ős, hogy családjával másik faluba költöznek, az apa teljesen a munkájába feledkezik, az anya a gyerekeibe, de ezt a gyerekek egyre kevésbé tolerálják. Egyszer csak a nagyobbik fiú eltűnik. Egyszerűen nem ad életjelt magáról. Az apa sejti, hogy miről van szó ( lázadás, menekülés az ősi átok hatalma alól), az anya azonban, természetes ösztöneit követve, ragaszkodik gyerekeihez. A kisebbik fiút küldik Jugoszláviába ( a könyv az 1960-as években játszódik), hogy keresse meg a bátyját. A történetet a kisebbik fiú szemszögéből olvassuk. Félénk, gátlásos az iskolában, ambíciótlan felnőttként- és mindig, új

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f