Bejegyzések

epikus címkéjű bejegyzések megjelenítése

Simon Márton:Dalok a magasföldszintről

 Simon Márton lírája nagyon megfogja, áthatja az Olvasót, tetőtől talpig.Úgy érkeznek meg ezek a versek szívünkbe, mint szelíd, rábeszéléssel dolgozó kedves hódítók, akik azért jöttek,hogy kicsit megnemesítsék elszürkült- elunott, fogyasztóivá vált mindennapjainkat. Túllépnek a száraz intellektuson, lekísérnek bennünket a mélybe.Magyarázatot adnak jelenségekre, amit eddig is értettünk, csak nem így, és nem ennyire pontosan. A Dalok a magasföldszintről című kötet csak véletlenül került a kezembe,mindig halogattam az olvasását, de rosszul tettem, mert nagyon egyedi, furcsa,csak Simon Mártonra jellemző versekkel van teli.  Simon Márton verseiben legtöbbször valamilyen epikus helyzetből indul ki. Ezek a legváltozatosabb tettek, cselekedetek, gondolatok, vagy éppen nem tettek, nem-cselekdetek, nem gondolatok. A merülés elmélete című versben a Hold krátereinek elnevezésén csodálkozik egy fiú. A teendők című vers azzal kezdődik, hogy valaki felszóít valakit, hogy dobjon ki mindent. A véletlen