Könyvekről mindenkinek

 Dorothy Uhnak a modern amerikai krimiirodalom meghatározó írója, 1930-2006. között élt. Leghíresebb könyve A nyomozás, mely magyarul is több kiadásban megjelent. Nem klasszikus krimi, inkább a Chandler-féle realista ábrázolásmódhoz közelít. Ugyanakkor van benne rejtély bőségesen, az intellektuális krimik kedvelői számára is tartalmas szórakozást nyújt. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert olvashatnak a Kedves Látogatók, utána pedig néhány szóban elmondanám véleményemet erről a nagyszerű regényről.  A történet az 1970-es években játszódik, az USA-ban. Két gyermek eltűnését jellentik be telefonon. Joe Peters nyomozó megy a helyszínre, a szülők lakásába. Kiderül, hogy George Keeler, az apa, előző éjszaka nem aludt otthon, kocsmatulajdnosként keresi kenyerét, s az italmérés fölött van egy kis lakása, ott töltötte az éjszakát. Az anya, Kitty, elmondja a rendőröknek, hogy eredetileg egy konferenciára akart utazni, de George, a hatéves kisfiú, kanyaróban megbetegedett, ezért otthon maradt

 Agatha Christie egyik legjobb Poirot-története,a klasszikus krimi kedvelői számára letehetetlen könyv. Egy picit kukucskáljunk bele a cselekménybe! Ariadne Oliver,az ismert krimiírónő,egyébként Agatha Christie alteregója,megtisztelő felkérést kap. Sir George Stubbs,az Amerikából hazatért dúsgazdag üzletember felkéri,hogy szokásos kertipartijára rendezzen meg egy bűnűgyi játékot. Különböző nyomokat kell megtalálniuk a játékosoknak,és aki az utolsót is megtalálja,nyer. Csakhogy Mrs.Olivernek rossz előérzete van. Úgy érzi,valóban meg fog halni valaki. Ezért segítségül hívja Hercule Poirot-t. Poirot azonnal rájön,hogy nem egyszerű emberekkel lesz dolga. Sir Stubbsról ordít a nagyképűség és az ízléstelenség,ráadásul nég féltékeny is az építész miatt. Felesége,Hattie Stubbs,kissé gyengeelméjű,hiszterikus. A birtokon lakik a korábbi tulajdonos,Hattie gyámja,Mrs.Folliat,aki folyton az emberi gonoszságról beszél. Aztán van egy képviselő,akinek Sir George pénze kellene a kampányához. A házvezet

Tamás Attila 1978-ban megjelent könyve az egyik legkülönösebb magyar költő,Weöres Sándor életével és munkásságával foglalkozik. Valóban annyira egyszerű volt Weöres pályakezdése, mint ahogyan azt az irodalomtörténet számontartja?Igaz,hogy 16 éves korában már Kosztolányi Dezső is elámult Weöres versein? Igaz,hogy hosszú éveket töltött a keleti vallások és filozófiák, a konfucianizmus és a taoizmus tanulmányozásáaval? Igaz,hogy a második világháború során megszökött a frontról? Valóban csak azért kezdett gyermekverseket írni, mert "komoly" költeményeit a kommunisták betiltották?Tényleg Weöres Sándor harcolta ki,hogy Babits Mihály visszakerüljön az irodalmi köztudatba? Hogyan vált az 1970-es évekre egy egész ország kedvencévé, a magyar irodalon élő klasszikusává? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha alaposan elolvassuk a kitűnő irodalomtörténész-esztéta,Tamás Attila kitűnő könyvét.

Az, hogy egy vállalatot hogyan kell helyesen irányítani, már a 19.század óta foglalkoztatja mind a munkásokat, mind a vezetőket. Sajnos, a kapitalizmus kibontakozását követően közel 100 esztendőt kellett várni arra, hogy felismerjék: a vállalat lényege az ember, nem pedig a gép. És nem is a profit. Mason Haire: Pszichológia vezetőknek című könyvének nagyon nagy szerepe volt ebben a szemléletváltásban. Olyan időszakban íródott a könyv, mikor Amerika gazdasági dicsőségének csúcsán állt, a jóléti társadalomnak egyre bővebb áldásait élvezte a középosztály- csakhogy valami mégsem stimmelt. A vállalati termelés, ha magas szinten is, de stagnált, rendszeresek voltak a sztrájkok, a közgazdászok pedig nem tudtak megfelelő válaszokat, megoldásokat találni a kialakult problémákra. Ekkor jött el a pszichológusok ideje... Mason Haire könyve mára a munkapszichológia tudományának klasszikusa lett, ismerete nélkülözhetetlen a vezetők számára. Két megjegyzést azért illendőnek tartok hozzáfűzni a szö

A történettudomány talán legfontosabb elemét alkotja a források felkutatása, azok szakértő és alapos kritikával ellátott közlése. Ebből a célból jött létre a Fons ( Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című folyóirat, melyet a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány ad ki. A Fons 2016. évi 3. számában négy jelentős tanulmányt olvashatunk. Bagi Zoltán Péter a tizenötéves háború egyik kevésbé ismert eseményét, a pápai francia zsoldoslázadást veszi górcső alá. Történelmi közhely, hogy a Habsburgok időnként elfelejtették kifizetni a nekik szolgáló katonákat, így aztán azok nemegyszer " szrájkba léptek". A tanulmány bemutatja, hogy a zsoldoslázadás hátterében nem kizárólag a pénz, illetve annak hiány áll, hanem szervezési, hadvezetési ellentétek is. Kárpáti Attila István Idősebb teleki László nevelési tanácsairól ír. Az öreg Teleki gróf a 19. század elejének jellegzetes figurája: klasszikus humanista beállítottságú apa, aki emelkedett szellemben, ugyanakkor a fizikai

Ha választani kellene a Stephen King- klasszikusok közül, a legtöbb európai Olvasó  A holtsáv című könyvet, és nem a sok esetben túlfavorizált Ragyogást választaná. Ennek oka pedig a főhős karakterének megformálásában rejlik. Johnny Smith alakja örökre bevésődik a nyitott szellemű-elméjű Olvasó szívébe. Átlagember, de nem bugris bohóc, nem Tamási Áron-szerű népies figura, hanem 20.századi amerikai fiatal férfi, aki nem akar mást az élettől, csak békességet, családot és nyugalmat. Nem kíván a reflektorfénybe kerülni- - éppen ezért nem vállalja a próféta-szerepet. Ő nem Isten látnoka, csak valami furcsa történt az agyával, miután felépült a közlekedési balesetből. Megjósol eseményeket, látja, hogy a nővér lakásában tűz ütött ki, effélék. A média persze azonnal ráharap a sztorira, és megkezdődik Johnny Smith kálváriája. A Holtsáv nem egyszerű klasszikus krimi, nem is műfaji keveredésből létrejött thriller-hibrid, hanem irodalmi klasszikus. Jellemábrázolással, metaforikus próza- nyelve

Márai Sándor a klasszikus értelemben vett lélektani regény cselekményét magyar polgári milliőbe helyezte, többsíkúvá tette a tizenkilencedik században megszokott lineáris beszédmódot, felhasználja és átgyúrja mindazt a világirodalmi anyagot, amely a család, mint entitás válságának tapasztalatán alapul- mindezen ötletekért és fáradságokért cserébe nagyszerű könyvet írhatott, a címe: Válás Budán. Úgy indul a történet, hogy egy bíró rádöbben, hogy holnap egykori barátját kell feleségétől elválasztania. Ez a tény, a jövendőbeli kínos feladat elgondolkodtatja egy-két dologról- itt beugorhat a Tisztelt Olvasónak Kosztolányi Boldog, szomorú dal című verse. Szóval, miután végiggondolt néhány fontos problémát( hogy melyek ezek, azt most inkább ne áruljuk el, aki elolvassa a könyvet, megtudja), váratlan fordulat történik. Megjelenik az egykori barát a bíró házában, estének évadján, és valami elképesztő dolgot közöl... Szépen, lassan, mondatról mondatról haladva kell olvasni, mert minden mondatb

Talán csodálkozhat a Kedves Olvasó, amiért a SÍK Kiadó 1999-ben jelentet meg egy jó harminc évvel korábban született gyermekkönyvet. Hiszen a mai gyerekek már annyira mások- mondhatnánk.De a Sempé/Goscinny szerzőpáros Nicolas meg a haverok című műve már annyira klasszikus, annyira időtálló, hogy bármely kor bármely gyermekei szívesen olvassák, s azonosulnak a hősökkel. A derék Nicolasban semmi különös nincs, és pont ez a jó, hiszen így bárki lehet. A könyvben előforduló történetek hétköznapi szituációkon ( pl születésnap, sakkozni tanuló gyerek, suli közelében megnyíló könyvesbolt) alapulnak, nem groteszkek. nem kifacsartak. A könyv a legjobbat hozza ki szülőből és gyerekből. Gyógyít, pihentet. De nem altat. Sőt!