Könyvekről mindenkinek

Megjegyzés:Mivel egy keresőoptimalizálási szaki azt mondta, érdemes a cikk elejére tenni a linket, nem pedig a végére, ahogy mi ezen a blogon szoktuk, itt van hát az Animus Kiadó linkje. És akkor itt a könyvajánló! Magyar pszichokrimi, méghozzá jó! Szelle Ákos:Sebek a falon című könyve remekül sikerült. A főhős bizonyos Kroszner Barnabás középosztálybeli magyar átlagember, aki fiatalkorában csinált ezt-azt, de azért nem vészes. Egyszer csak- ahogy mondai szokták- összeomlik a birodalom, meggyilkolják Barnabás édesanyját. A rendőrségnek tippje sincs- legalábbis használható, az nincs- úgyhogy Krozner hazaköltözik szülőfalujába. Ahol aztán újabb gyilkosságok követik egymást. ( tovább nem mesélem a cselekményt, mert akkor nem lesz érdekes a könyv...) Ami erősen emeli Szelle Ákos könyvének értékét: 1. Remek hangulatábrázolás. Ha hasonlítani kell: kicsit Maigret-s, de annál azért vidámabb. 2. Realista, de nem hiperrealista vagy "mocsok-realista" stílus: a Sebek a falon a 2

Fráter Erzsébet nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy részletesen bemutatja az Ószövetség és az Újszövetség lapjain szereplő több száz növényt. A Biblia növényei nagyon okos és szép könyv, itt most csak néhány erényét emelném ki: - Bár alapvetően természettudományos munkáról van szó, mégis biblikus: Isten igéjéből származó idézet támasztja alá a könyvben olvasható természettudományos megállapításokat. - Nagyon részletesek az illusztrációk, ez azért is jó, mert a legtöbb magyar bibliaolvasó életében nem látott még papiruszt, olasznádat vagy éppen csicseriborsót ( ez utóbbi az egyre inkább egyoldalúvá váló magyar gasztrokultúra hiányossága). . - Fráter Erzsébet folyamatosna bizonyságot tesz hitéről, mégis, ez nem teremt műfaji zűrzavart, világosan elválasztható egymástól az intellektuális tény és a hit - Olyan rejtélyek megoldásának kísérletétől sem riad vissza, mint pl. a tönköly rejtélye, mely növényt többször is említi a Károli-fordítás- csak akkor éppen Júda földjén ez a növény

Mielőtt azt gondolná valaki, hogy Janet Lansbury könyve a neoliberális pedagógia egyik újabb " gyöngyszeme", ahol is azt bizonygatja egy szerző, hogy mindig a gyereknek van igaza- nos, nem. A Nincs rossz gyerek című könyv nem erről szól. Sokkal inkább a józan ész visszalopakodásáról a pedagógiába. Janet Lansbury arra tesz kísérletet, hogy a tipegő korú kisgyermekek szüleinek mutat konfliktuskezelő megoldásokat. Nem azáltal oldódik meg a konfliktus, hogy mindig igazat adunk a gyereknek, de nem is térünk vissza a 19. század fenyítős nevelési stílusához. Egyszerű, józan módin, a belátásra alapozva, önálló személyiségnek tekintve a gyermeket, oldunk meg olyan problémákat, mint pl. - a gyerek társaságban hisztizik - a gyerekkel egyszerűen nem lehet közlekedni az utcán - a gyerek nem eszik vagy nagyon válogat vagy dobálja az ételt - a gyerek mindenre nemet mond - a gyerek agresszív más gyerekekkel - a gyerek folyton felesel vagy éppen mindenre nemet mond - stb. Lansbury

Hát.. ez itt tényleg Új. Az É.kiss-Kiefer-Siptár szerzőhármas egyetemi tankönyve teljesen más szemlélettel közelít tárgyához, mint a középiskolai oktatás. Az a magyar nyelvtan, amit a legtöbben ismerünk, alulról építkezik: betű/hang-szótag- szó- szószerkezet- mondat- szövegrész- szöveg. Az Új magyar nyelvtan című könyv megfordítja a sorrendet: a mondat lesz a nyelv kulcsa, minden nyelvi jelenséget a mondatból vezetnek le a szerzők. Nem elsősrban fő- és mellékmondatra, hanem topikra és paradigmára osztják a mondatokat ( mindemellett tárgyalják a fő- és mellékmondatokat is, de teljesen új személettel). Behatóan foglalkoznak a szavakkal is, a korábban megszokott rendszerben tárgyalják például az esetragokat. A képzett szavaknál viszont a képzés, mint fuknció kerül előtérbe, nem pedig az, hogy a képzett szó melyik alapszófajra hasonlít. Az Új magyar nyelvtan például szolgáló, követendő kezdeményezés. A tudomány ugyanis, mint minden rendszer, folyamatosan fejlődik. Ennek a fejlődésnek az

Fodor László:Gazdaságpszichológia c. könyvének  legnagyobb erénye, hogy gondolkodtat. Folyamatos szellemi munkára ösztönzi az Olvasót ( egyetemi hallgatót), vagy ,ahogy az irodalmárok mondanák:párbeszéd jön létre alkotó és befogadó között. Fodor László egyértelműen leszögezi, hogy a gazdaságpszichológia még nem kikristályosodott tudományág, nincsenek még meghúzva a határok, tematikáját, módszertanát tekintve igencsak képlékeny. A könyvet elolvasva azonban rájövünk: szó nincs "puha" tudományról. A gazdaságpszichológia ugyanúgy egzaktságra törekszik, mint bármely tudomány bármely területe. Miről is is olvashatunk a könyvben? Megtudhatjuk, melyek a racionalitás korlátai az emberi tudatban és cselekvésben, és hogyan vélekedtek erről a modern kor nagy pszichológusai. A szükségletekről szólva Szerző részletesen foglalkozik a Maslow-piramissal. Kiderül, hogy a neves amerikai tudós több változatát is publikálta ennek a felfedezésének. Nagyon izgalmasnak találtam a 6. fejezetet: ho

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv