Könyvekről mindenkinek

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Az átlagos magyar honpolgár nagyon keveset tud Ausztráliáról. Domaniczky Ende könyvei ezért hiánypótlónak számítanak a magyar könyvpiacon. Az Ausztrál fővárosok:Sydney, Melbourne, Canberra egyszerre szól a világ egyik legkülönlegesebb földrészére és országába utazó turistának illetve a mélyebb földrajzi, történeti, urbanisztikai ismeretekre éhes kutatónak, egyetemi hallgatónak, tanárnak. Egyszerre útkiköny és magas szintű ismeretterjesztés. Megismerkedünk Ausztrália történelmével, persze, csak röviden, dióhéjban. Mindjárt itt egy félreértést kell eloszlatni. Ausztrália alapvetően fegyenctelepként szolgál a Brit Birodalom számára, de azért már  kezdet kezdetén jöttek földművesek is, akik megvetették a későbbi városok, tagállamok alapjait. Megtudjuk, hogyan alakultak ki az egyes tagállamok:Új-Dél-Wales, Tasmania,Victoria, Queensland, Nyugat-Ausztrália, Dél-Ausztrália, Északi-terület. Ma már csodálkozunk azon, mekkora viták előzték meg az Ausztál Államszövetség kialakulását, elképesztő p

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

 Ernst Mayr napjaink egyik legjelesebb evolúcióbiológusa, kutatónemzedékek mentora, tanítója. A Mi az evolúció? című könyv az érdeklődő laikusok számára foglalja össze a darwini evolúció lényegét- ami nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék.  Előrebocsátjuk: Mayr meggyőződéses evolucionista, de tiszteletben tartja mindenki hitét. Nagyon sokan még mindig azt hiszik, hogy az evolúció egysége a faj: megjelenik valahol valami kis mutáció, az elterjed, és abból rögtön új faj keletkezik. Ezt hívják transzmutacionista vagy- szerintem kifejezőbb szóval- szaltacionista evolúciónak. Ez az evolúciónak az a meghaladott elmélete, amelyre keresztény fundamentalista egyházak is előszeretettel hivatkoznak, amikor elutasítják az evolúció tanát, helyette az isteni teremtéselméletet " preferálva". Csakhogy- mint arra Mayr könyvében több helyen is rámutat- ezt a fajta evolúciós elméletet a biológia tudománya már az 1940-es években meghaladta. Ekkor, az 1940-es években jött létre az ún. &quo

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is.  Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reform

George Williams könyve lényeges, mint a só, mint a víz. A pónihal lámpása.Terv és cél a természetben  című munka ugyanis nem valamely természettudományos elmélet modernizálása, vagy éppen mindenűron való tagadása. Williams azt akarja bizonyítani, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, és az alkalmazkodás során új tulajdonságra szert tenni. Röviden így írhatnánk le az ún. adapcionista elméletet. Ezen adapció során alakult ki- legalábbis a Szerző szerint- a pónihal lámpása. Hogyan vélekedik a Szerző Darwinról? Elutasítja a tudománytörténetben uralkodó azon nézetet, miszerint a darwini evolúció valamiféle forradalom lett volna. Szerinte " Az evolúció gondolata úgyszólván a levegőben volt..." (25.o.). Williams szerint Darwinnak igaza volt evolúciós elméletét illetően, csak az a kérdés, hogy a darwini gondolatrendszer alapját alkotó folyamatok minden esetben pozitívan hatnak-e az élővilág fejlődésére. A természetes kiválasztódás például hathat károsan is, mivel- például a szapor