Könyvekről mindenkinek

 Martin Amis:Siker című könyve a huszadik század történeti folyamatainak egészen sajátos, egyedi értelmezése. A brit irodalom egyik legnagyobb alakja arról gondolkodik könyvében- és gondolkodtatja el a Kedves Olvasót is- ,hogy ebben az elüzletiesedett, elidegenedett korban, a mindennapi rohanás, a zsúfolt nagyvárosok, a pénzért-pozícióért, vagy olykor csak a puszta fennmaradasért vívott harc korában mit is tekintünk sikernek, és menyit vagyunk hajlanóak- vagy mennyit kell- áldoznunk egy-egy apró sikerért. És a modern társadalom kit tekint sikeres embernek- és van-e jelentősége ennek a kérdésnek, vagy pédig figyelmen kell hagyni a közösségi normákat és saját utunkat járni? Egészen sok kérdés, elképesztő lét-szituációkba helyezve- röviden így írható le a Siker című regény eszmei mondanivalója.  A huszadik század második felében, Londonban játszódó fiktív történet hőse két fiatalember, Terry és Gregory. Egy lakásban laknak, féltestvérek- de hatalmas különbség van személyiségük között. Gre

 A könyv alcíme sokmindent megmagyaráz:Hogyan küzdöttek meg a legsikeresebb vállalatok a váratlannal? Yossi Sheffi könyve, A rugalmasság ereje, azokról a vállalati stratégiákról és taktikai tervekről szól, melyeket a ngyvállalatok alkalmaztak váratlan helyzetek esetén. Milyen váratlan helyzetekről van szó? - A fukusimai természeti katasztrófa( 2011.március), rendkívül erős földrengés illetve azt követő szökőár, majd az atomerőmű katasztrófája. Az adott terület Japán egyik legfejlettebb ipari zónája, számtalan olyan cég működött itt, mely chipkehez való ostyákat, és más, számítástechnikában, autóiparban eleggé fontos alkatrész-csoportokat gyártott. Akadt olyan autóipari cég, melynek egyik termékéből 930 alkatrész készült az érintett régióban. A számtalan emberi tragédián kívül tehát nagyon komoly gazdasági károkat is okozott a fukusimai tragédia. hogyan reagáltak erre a vállalatok? Vagy miképpen érintette az informatikai piacot, amikor Thaiföldön egy áradás közel 1000 gyárban okozott ho

Li Kuan Ju Szingapúr miniszterelnöke ( egyesek szerint diktátora) volt, akinek regnálása alatt lett független állam Szingapúr, és kúszott fel a nemzetközi ranglétrán- ahogy a könyv címe is mondja: a harmadik világból az elsőbe. Megtudhatjuk, hogy a korábbi brit gyarmat hogyan vívta ki függetlenségét- Szerző interpretációjában önkéntes lemondásról van szó, azt gondolom, ezzel sok történész vitatkozna-, hogyan épített fel önálló haderőt ( nem kis részben Izrael segítségével), hogy alapított ipart egy korábbi mocsárvidéken, miképpen oldotta meg a felsőfokú oktatás kérdését, hogyan tette Szingapúrt nemcsak Ázsia, de a világ egyik jelentős pénzügyi központjává ( a szingapúri tőzsde adatait mindenhol figyelik). különösen sok szó esik a maláj, az indonéz nacionalizmusól illetve az iszlám szerepéről ( Szingapúr lakosságának nagy része buddhista). A legnagyobb eredménye a kis ázsiai országnak az, hogy tudott paradigmát váltani:amikor az 1980-as években nyilvánvalóvá vált, hogy az It üzletág l

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az