Könyvekről mindenkinek

 Harlan Coben korunk egyik legjobb, legnépszerűbb krimiírója. Maradj mellettem című könyve kemény, amerikai stlusú, sorozatgyilkos-krimi, ugyanakkor nem hiányzik belőle a logikai szál sem. Mindezen túl pedig hús-vér szereplőkkel, valóban " élő" karakterekkel talalkozunk ebben a könyvben, nincs benne lehetetlen vagy valószínűtlen figura. Az alábbi rövid könyvajánlóban egy igencsak vázlatos spoilert közlök, majd kitérek arra, mi emeli ki a Maradj mellettem című könyvet korunk krimi-dömpingjéből.  Kezdődjön hát a spoiler! A fiktív történet napjainakban játszódik, helyszíne az amerikai szerencsejáték- és szórakoztatóipar egyik fellegvára,Atlantic City. A történet több szálon bonyolódik, hogy aztán ezek a cselekményszálak taláokzzanak, s meglepő helyzeteket hozzanak létre. Az első szál a messzi múltba nyúlik vissza. Tizenhét évvel ezelőtt eltűnt egy férfi, Stewart Green. Sem élve, sem holtan nem került elő. Broome nyomozó az eltűnés minden évfordulóján meglátogatja Sarah Greent. S

 Margaret Atwood a világ egyik legismertebb írója, gyakorlatilag minden neves nemzetközi irodalmi díjat elnyert már (a Nobelen kívül). Többszörös Man Booker-díjas, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Mestere a költészetnek ,a regényírásnak, s most a Rendbomlás című kötetében a magyar Olvasó számára is bizonyítja: a novellának is. Ez a könyv kimagasló alkotás, mindenkinek ajánljuk, aki bármilyen módon és mértékben is, de szereti a nemes, komoly irodalmat. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlök, hanem egyszerűen elmondom erről a könyvről, Margaret Atwood kiváló alkotásáról, személyes benyomásaimat. Miért szép?- teszem fel a kérdést önmagamnak, mint az egykor híres-hírhedt esztétikai szöveggyűjtemény alkotói.  Íme, a válaszok!  1. A mai Olvasó számára, sajnos,nagyon aktuálissá vált a könyv címe- persze, nem ez a fajta aktualitás a legfontosabb egy irodalmi novellagyűjtemény esetében, de azért rátesz egy lapáttal az élményre. Ma, a 21.században, mindannyian a rendbomlás állapotá

 A könyv alcíme:Te meddig mennél el, hogy visszakapd? Bevallom, nem lennék meglepődve, ha Szelle Ákos második könyve különböző díjakat nyerne különböző, erre szakosodott fórumokon. A Veszettül egy nagy kemény, igazán őszinte alkotás a magyar valóságról. Úgy, ahogy azt a leszakadó, periférián élő rétegek megélik. Egy rövid spoilert közlünk a könyvről, mivel bűnügyi regényről van szó, nem akarjuk elárulni, mi lesz a történet vége. Előre kell bocstanunk, a történetmondás időnként nonlineáris, de ez az olvasást abszolúte nem zavarja, sőt, időnként könnyebbé is teszi.  Az 1990-es években indul a történet. Magyarországon megbukott a kommunizmus, rendszerváltás időszaka van, mindenki próbál boldogulni, tisztességes vagy tisztességtelen eszközökkel. Tőlünk délre pedig ott zajlik a jugoszláv polgárháború, a második legvéresebb háborús konfliktus Európa történetében.  Terecseny Baranya megyei község, szegény falu, még az autóút is messze van. Romák és magyarok lakják, éles területi elkülönültség

 Kisfaludy Károly(1788-1830) a modern magyar irodalom egyik megteremetője. Nélküle nem lett volna sem Vörösmatynk, sem Petőfink, sem Aranyunk. Ő volt az, aki nyelvben, ízlésben, stílusban lefektette annak alapjait, amit magyar romantikának hívunk. Nagyon sokoldalú alkotó volt, írt verset, novellát, színpadi műveket. A kérők egyike legzseniálisabb vígjátékainak. Nem könyvdráma, igazi, élő, ma is eleven darab.  Baltafy kapitány, az ősi magyar mágnás prototípusa, hosszú évekkel ezelőtt örökbe fogadta Károlyt, annak a katonának fiát, aki a napóleoni háborúkban megmentette az életét. Csakhogy, ahogy Károly felnőtt, beleszeretett Baltafy vér szerinti leányába, Máliba. Kapcsolatukat titkolni kellett, nehogy megszégyenítsék apjukat. Egyszer Baltafy valami hosszabb útról jön haza, és bejelenti Málinak, hogy bizony, az ő lánya ma férjhez fog menni. Merthogy két kérője is van. Egyikük a messze földön vagyonáról ismert, egész Európát bejárt, de rettentően nyugatmajmoló báró Szélházy, másikuk a fol

 Bereményi Géza könyvet írt saját gyermekkoráról. Persze, felvetődhet a kérdés:eléggé releváns téma ez manapság? A Magyar Copperfield című könyv egyértelmű választ ad a kérdésre:igen, releváns. Mert amilyen gyermekora volt a Gézának, s ahogy ezt megírja, az minden igényes Olvasó figyelmét leköti, még közel 600 oldalas terjedelemben is.  Miért is válik olyan érdekessé Bereményi Géza gyermekkora nekünk, kései " idegeneknek"? Több okból is. Először is: Bereményi az 1950-es években volt gyermek, kíváncsi vagyok, hogyan élték meg ezt az időszakot abban a piacozó, kispolgári-kereskedő társadalomban, amelyben Géza gyermekként próbált helyet találni.Talán nem ér bennünket váratlanul a válasz: " Rákosi az égben lebegett". A nagypolitika változásai csak szőrmentén jutottak el ebbe a furcsa, átlagosnak cseppet sem mondható mikrovilágba. Legalábbis így érezték akkoriban. A mai, szabadságba/szabadosságba beleszületett Olvasó viszont már eléggé darabosnak, túlszabályozottnak talá

 A magyar könyvkiadás ( és tegyük hozzá: az irodalom, a magyar olvasóközönség) már régóta keresi Rejtő Jenő méltó utódját. Az írót, akinek a könyveit egyhuzamban végigröhögjük. Évtizedek óta nincs ilyen írónk. Vagy legalábbis nem volt. Egy könyv alapján persze korai lenne általános következtetést levonni, de azért a Gyémántvadász Rt. elolvasása után bízvást feltehetjük a kérdést: lehet, hogy megvan? Botta Gábor ugyanis nagyszerű könyvet írt, humorában, karakter- és társadalomábrázolásában a legnagyobbakhoz hasonlíthatót.  A sztori az, hogy adva van négy elképesztő lúzer:Néró, a túlzottan becsületes informatikus, akit megzsarolnak, Zorro, az egykor Monacot is megjárt légtornász, Zéró, valamint Boss, aki nem tanult szervezéselméletet, merthogy hidegburkoló. Ez a négy úriember elhatározza, hogy elrabolja Sobri Jóskának, az egykori betyárvezérnek, gyémántokkal kirakott mellényét. Miután rablásban nincs különösebb rutinjuk, de azért mindenre gondolni akarnak, visznek WC-papírt is a tett szí

 Az 1980-as évekre elvárássá lett,hogy a modern mese,az játszódjék modern környezetben. Így aztán Rege Sándor kedves mesehősét,Gumimókust,aki egy lélekkel rendelkező játék,beköltöztették egy lakótelepi lakásba,ahol késhegyre menő csatákat vívhatott holmi sepŕűkkel és egerekkel. Valljuk be,ez a szédületes kalandhalmaz már a nyolcvanas évek gyermekeit sem hozta lázba. Így aztán Gumimókust egyszerűen elfelejtették,néhány év múlva pedig jöttek az egyesek áltak bárgyúnak tartott,mások szerint egyetemes humanitárius eszméket megtestesítő amerikai gumimacik.  Pedig van fantázia ebben a gumimókus-karakterben. Nem tudom,kicsoda Rege Sándor,nem ismerem őt,de talán némi modernizálással,kis szuperhős-jellemvonásokkal,ez a karakter bizony modernizálható. Jó lenne,ha a Móra Könyvkiadó leporolná,felruházná valamiféle varázserővel,ez esetben a 21.század csillogó szemű gyermekei is örömteljes szívvel fogadnák. Ne hagyjuk elsikkadni a 20.század jó ötleteit,inkább tegyük őket vonzóvá,csúnya szóval:fogyas

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

Manapság, a sportstatisztikák (virág?)korában nagyon nehéz könyvet írni világhírű futballistáról. Hiszen mindenkiről tudjuk, hány gólt lőtt, hány lövést eresztett kapura, abból mennyi ment mellé, merre cselezett, hány kilométeres sebességgel futott a pályán. Látszólag mindenkiről tudunk mindent. Mégis: ha elolvassuk Andres Iniesta: Életem játéka című könyvét, melyet a kiváló labdarúgó Marcos Lopez és Ramon Besa közreműködésével írt, az a benyomásunk támad, hogy a futballmeccs csak kirakat. A lényeget mi, drukkerek, nem látjuk. Nem látjuk, hogyan került fel a Barcelona első sorába egy alacsony, a forró spanyol vidékről érkezett, túlságosan szerény fiú, nem látjuk, hogyan fogadták be őt a csapattársak, nem látjuk, hogyan vívódott azzal, hogy távol van a családjától, s nem tudunk semmit a nagy meccsek hátteréről. Például arról, hogy miért nem játszott Iniesta azon a nevezetes BL-döntőn az első félidőben. Az Iniesta-Lopez-Besa szerzőhármas megpróbált a kulisszák mögé látni. Nem bulvársa

Szórakoztatás. Egyesek szerint ez a fogalom ellentétes az igazi, lírai, magasröptű költészettel- mert a költészet az véresen komoly, életről szól, meg halálról, utóbbiról inkább. Noszlopi Botond könyve bebizonyítja, hogy még a modern magyar költészet is lehet szórakoztató. A szórakoztatás magasiskolája. Nem úgy szórakoztat, hogy költői- nyelvi eszközökkel játszik. Külső vázát tekintve nagyon is komoly. Értéktelenedésről szól, meg a halál hiábavalóságáról, meg az emberi kapcsolatok kiüresedéséről. Ennyiben megfelel a kánon által előírtaknak. De azok a rímek, azok a formák, azok a versekben itt-ott felbukkanó karakterek, melyekről nem mindig tudjuk, pontosan kicsodák, de amit tudunk, az épp elég ahhoz, hogy sajnálkozzunk és közben jót röhögjünk. Van nekünk sokféle karakterünk. A kambodzsai felesége című vers olyan módon mutatja be a globalizmus és a szerelem reménytelenségét, amire csak annyit mondhatunk: igazán eredeti. Van egy bohócunk is, olyan idősecske rutinbohóc, aki már nem tud

Az Antillák voltaképpen a karibi térséget jelenti, ez a huszadik században jóval népszerűbb üdülőhely volt, mint manapság. Agatha Christie könyvének hősét, Miss Marple-t unokaöccse fizeti be egy kis pihenőre. Miss Marple pedig, szokása szerint, gyilkosságba botlik. Egy idős őrnagy valami vége-hossza-nincs történetet mesél, másnap pedig gyógyszer-túladagolásban meghal. A balesetről rövidesen kiderül, hogy gyilkosság, Miss Marple pedig- egy inkompetens helyi rendőr " segítségével"- nyomozni kezd a titokzatos halálesetben. Az őrnagy valami fényképet mutogatott, állítólag felismert valakit a szállodában pihenők közül, aki korábban már gyilkolt. Értelemszerű a feltételezés: ez az illető ölte meg a derék katonát, hogy ne beszélhessen. Aztán egy viharos estén meghal egy pincérlány, a tulaj felesége pedig egyre hisztérikusabb. De miért? Mitől fél valójában? Agatha Christie regénye lebilincselően izgalmas könyv. Azt is megkockáztatom, talán a világhírű írónő legjobb műve. Persze, ha

Stephen King a 21.században bebizonyította: nemcsak horrort vagy thrillert tud írni, most, hogy befutott íróvá vált, megengedheti magának azt a luxust, hogy kalandozzon egy kicsit az igazi szépirodalom világába. Persze, ezt is olyan " Kingesen" teszi, tudja, mit várnak tőle az Olvasók. Rejtélyt, izgalmat, különös karaktereket. Meg is kapják mindezt, s az eladási listákat böngészve elégedettek is. Az Atlantisz gyermekei Amerika huszadik századi történelmét tekinti át különböző meglehetősen érdekes jellemeken( például egy alacsony, sárga emberektől rettegő idős néger) keresztül, enyhe, de percig sem titkolt baloldali-demokrata szemüvegen keresztül. A könyv jó, bár irodalmi Nobelt nem fognak adni érte. Számomra csak egyetlen kérdés merült fel: megér ez a téma 690 oldalt? A monumentális nagyregény megalkotásába már sokan belebuktak, reméljük, Stephen Kinggel ez nem történik meg. ( Ford: Bihari György, Európa, 2012.

Miért is tartja még olyan kiválóság is, mint Stephen King, az amerikaiLi Linwood Barclayt a világ egyik legjobb krimiírójának, a krimi nagymesterének? Több oka is van ennek.Nézzük meg, mitől is jó a világhírű bestseller-szerző A stoppos című könyve. 1. A nyomozó, Cal Weaver, rendkívül árnyalt, jól megrajzolt karakter. Felelős felnőtt ember, aki aggódik a stoppos lány miatt, pedig ő és a társa, Hannah, átverték őt. 2. Barclay remekül rajzolja meg az amerikai kisváros légkörét: mindenki ismer mindenkit, és néha épp ez a baj. 3. A Szerző jól ismeri a politika természetét. Zseniális, ahogyan lefesti a polgármester ( akiről kiderül, hogy a stoppos lány apja) és a rendőrfőnök ellentétét. A rendőri korrupció analizálása is remekül sikerült. 4. A bűncselekmény( gyilkosság, természetesen) és az áldozat leírása rendkívül plasztikus, mégsem érzi azt a krimikkel terhelt Olvasó, hogy Erőszakországban járna. 5. A cselekmény négy szinten zajlik, ezek a szintek folyton egymásba érnek. A dőlt betűs f