Könyvekről mindenkinek

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

Patricia Lewin:Nyomtalanul eltűnt című könyve fikciós bűnügyi regény,de annyira szuggesztíven,életszerűen ábrázolja az író a cselekményt körülvevő milliőt, hogy úgy érezzük:ez a tragikusan izgalmas sztori a világon bárhol, bármilyen korban, bármelyik családdal megeshetne. Az amerikai írónő könyve nemcsak egy izgalmas krimi, hanem egy korunkban sajnos jelenlevő, aktuális társadalmi jelenség ábrázolása is. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlünk a regényről, de nem visszük végig a cselekményt, elvégre bűnügyi regényről van szó, hadd maradjanak izgalmak minden Olvasónak.  Kitalált sztoriról van tehát szó.Erin Baker titkosügynök súlyos családi tragédia jelenvalóságát hordozza magával. Gyermek volt, amikor nála négy évvel idősebb nővére eltűnt.Clara négy évvel később került elő, az átélt traumák úgy megviselték, hogy elmegyógyintézetbe került. Erin a mai napig magát hibáztatja a történtekért, mert aznap neki kellett volna vigyáznia testvérére, de inkább játszani szeretett volna, ezé

 Fiar Sándor és Nagy Balázs könyve az első magyar Antarktisz-expedícióról szól. A teljes történetet megismerjük, a támogatók megnyerésétől kezdve egészen a hazatérésig. Ez a könyv gazdagítja és elmélyíti a Déli-sarkról és annak környékéről ( amely sok-sok Magyarországnyi terület) való ismereteinket, stílusa élvezhető, meglepetés pedig minden oldalaon akad, olykor több is.  Utazunk térben és időben. Ott vagyunk, amikor a legendás felfedező, Cook kapitány emberei a hatalmas ködben egyszerűen elnézik az Antarktiszt. Beleélhetjük magunkat a brit és ausztrál fókavadászok helyzetébe, akik tudták, mekkora felfedezést tettek, de hallgattak róla,hiszen amiről csak te tudsz, ott csak te vadászhatsz. De visszautazhatunk több millió évet is, valamelyik interglaciális idejére, amikor olyan meleg volt a mai világ leghidegebb kontinensén, hogy a peremvidékeken mocsaras táj alakult ki, és tőzeget is szoktak találni lelkes mai kutatók. Megtudjuk, hogyan alakul ki az elképesztően vastag jégtakaró, mi az

 A főiskolai jegyzet a Kis pszichológiai füzetek sorozatban jelent meg, Nyíregyházán, 2004-ben. Ebben a blogban általában ajánlani szoktunk könyveket, nem pedig bírálni. Nem lesz ez másként a Személyiségpszichológia című művel sem. Mindenekelőtt előrebocsátjuk:nincs semmiféle tartalmi kifogásunk a Barcsa-Pauwlik-Rozgonyi szerzőtriász könyve ellen, ami le van írva ezekre az oldalakra, az többnyire úgy jó, ahogy le van írva. Kifogásaink inkább módszertaniak, pedagógiaiak, semmint tartalmiak.  Soroljuk fel most ezeket a kifogásokat, tényleg csak a jobbítás szándékával! 1. Ez a könyv valószínűleg tanárszakos hallgatóknak, a jövő pedagógusainak készült. Ehhez képest terjedelme mindössze 64 oldal, ennek nagy része pedig számonkérő jellegű feladat. Azt gondolom, mint pályaelhagyó pedagógus, hogy egy tanárnak, tanítónak ennél azért sokkal jobban, mélyebben kellene ismernie a személyiség pszichológiáját. Bár jelzik a Bevezetőben, hogy ez a könyv nem pótolja a tankönyveket, csak rövid összefogla

A teológia egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet olyan kézikönyvet készíteni a világ legnépszerűbb és legtöbbet magyarázott könyvéről, mely egyszerre nyújt értékes információkat teológushallgatók, hívő laikusok, és a Biblia iránt érdeklődő világiak számára. Pecsuk Ottó és csapata remekül megoldotta ezt a feladatot. Kézikönyvük enciklopédia-jellegű, és a teljes Ó- és Újszövetséget magában foglalja. Rangos szerzőgárdája nagyjából egységes formátumban tárgyalja a Biblia egyes könyveit. Mindkét nagy fejezet előtt történelmi- irodalomi bevezető olvasható. Egyértelműen leszögezik, hogy Izrael vallása egyedi, eredeti, nem pedig a szomszéd népek mítoszaiból összebarkácsolt eszmerendszer. Minden könyv előtt olvashatunk keletkezéstörténetet ( hatástörténetet már ritkábban...), az egymástól eltérő álláspontokat korrektül ütköztetik, de minden esetben állást foglalnak ( objektív tudomány nincs?). Ézsaiás esetében például a háromszerzős elméletet fogadják el ( Ézsaiás-Deutero-Ézsaiás- Triteto- É

Matolcsy György: Amerikai Birodalom.A jövő forgatókönyvei című könyve nem összeesküvéselméletek hagymázas felsorolása, hanem szilárd történelmi tényeken nyugvó kísérlet arra, hogy megfejtsük: mi a titka az USA 20.századi felemelkedésének, gazdasági-politikai- kulturális hegemóniájának, történelemformáló szerepének. Matolcsy György az okot elsősorban gazdasági tényezőkben véli feltalálni: Marshall-segély, olajárrobbanás kihasználása, és mindenekelőtt a meglehetősen kétarcú technológiai-infrastruktrurális fejlődés. Ez utóbbiról  szólva Szerző nem osztja a " mai generáció" hurráoptimizmusát, úgy véli, túl nagy  az ár. Csökken a társadalmi tőke, nő a fogalmi munkások száma, egyre nő a heti munkaidő ( Amerikában már heti 50 órát dolgoznak), a cégek pedig a társadalmi kapcsolatok helyébe lépnek ( ez utóbbi jelenség, legalábbis vezetői szinten, sajnos, már hazánkban is megfigyelhető). Matolcsy György kiváló könyve példás magyarázattal szolgál a 20-21.század válságjelenségeire, a mi

Ez a könyv példát adhatna sok oxfordi, cambridge-i és egyéb tudósnak arról, hogyan kell úgy a globalizációról beszélni, hogy nem istenítjük azt. Csak elfogadjuk, mint 21.századi történelmi tényt, és megtanítjuk az embereknek, hogyan éljenek az ebből adódó új lehetőségekkel. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció című könyve rövid, tömör, de ennek ellenére roppant gondolatgazdag összefoglalását adja témájának, felkeltve az érdeklődést az egyes részterületek iránt. A könyvben olvasható számtalan tény, gondolat, gondolati folyamat  közül itt két dolgot emelnék ki: 1. Tudomásul kellene venni, mint azt Hidasi Judit is teszi( vezető angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva),hogy a kultúra tanult, nem pedig öröklődő. Nem genetikailag vagyunk egy " adott kultúra" részei, mint azt egyes tudósok állítják, hanem minden, ami ismeretünk van, tanuljuk. Ebből számomra három, az eredeti tartalomtól messzire vezető reflexió azonnal következik: a, Ha a kultúra tanult, akkor változtatha