Könyvekről mindenkinek

 Stefan Ahnhem a skandináv krimiirodalom egyik legismertebb és legjobb Szerzője. A svéd író számtalan alkotása felkerült már az európai bestseller-listákra, legismertebb a Fabian Risk- sorozat, mely a szimpla bűnügyi történeten kívül komoly társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.. A Verem című könyv e sorozatnak hatodik kötete. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid részletet közlünk a könyv cselekményéből- mondhatjuk úgy is, hogy spoilerezünk-, annak is inkább az elejéből. Bűnügyi regényről lévén szó, nem akarjuk megfosztani a jövendő Olvasókat a várt izgalmaktól.Érdemes elolvasni az előzményeket is- megérthető a könyv a sorozat első öt kötete nélkül is, de azért nm árt, ha képben vagyunk... A fiktív történet három szálon játszódik, mely szálak aztán összekapcsolódnak. 1. cselekményszál. Dunja, a nyomozónő meggyőződésévé válik, hogy Sleizner rendőrfőnök korrupt. Nyomoztat egykori főnöke után, méghozzá nem is akármilyen eszközökkel. Felfogad két, korábban nagyvállalatoknál dolgozó, d

 Johann Hari könyve a huszonegyedik század embere számára lényeges, mint a só, mint a víz. Azt tanulhatjuk meg belőle, miért is nem tudnak koncentrálni a mai emberek- vagy csak a fiatalok nem tudnak? erről is szól a tönkretett figyelem című könyv. Legfontosabb a Szerző figyelmeztetése, vagy inkább vigasztalása: nem mi és nem a gyerekeink tehetnek arról, hogy nem tudnak úgy koncentrálni feladataikra, mint kellene. Több, a témával foglalkozó tudományos kutató és filozófus is megszólal a könyvben, akik elmondják: a figyelem destabilizálódása, elaprózódása nem az egyén hibája, hanem rendszerszintű probléma. Ha így folytatódik. mondja egyikük- az emberiség hamarosan képtelen lesz betölteni egyik legfontosabb feladatát: képtelen lesz kreatív módon tanulni, ezért képtelen lesz kreatív módon alkotni.  Szívszorító a könyv bevezető fejezete, melyből kiderül,hogy magának a Szerzőnek, Johann Harinak a családjában is volt figyelemzavarral kapcsolatos probléma. Nagyon megható, ahogy az apa próbál ha

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 Ian Douglas:Megbetegít-e a modern technológia c.könyve arra keresi a választ,tudunk-e együtt élni azzal a szédítően gyors technológiai fejlődéssel,ami korunkat jellemzi. Megismerkedünk az emberiség technológiai fejlődésével,a neolit kortól az ipari forradalmon át a huszonegyedik század csodáiig:a számítógépekig,a laptopokig,a mobiltelefonokig. Elgondolkodhatunk azon,hogy a gyors technológia ugrás mindig is megviselte az emberi szervezetet(lásd neolit kor,vagy éppen a 19.századi ipari forradalom hatásai az egészségre),lassan azonban az ember megtanult alkalmazkodni. Megismerkedünk olyan fogalmakkal,mint elektroszenzitivitás,neoludditizmus.  A 2.fejezet arról az emberiségről szól,amely lassan ugyan,de magába fogadja a technika csodáit. Igaz,ennek ára van,nem is kicsi. A munkáltatónk otthon is elér bennünket,összekeveredhet privát élet és munka. Folyamatosan megfigyelnek bennünket,munkahelyen és otthon is. Már gyermekkorban fel kell készülnünk a zaklatásokra. Ha főállásban foglalkozunk a

A könyv alcíme: Akarod, hogy a telefonod döntsön az életedről? Robin Cook megalkotta a mai negyvenes-ötvenes korosztály kultikus krimijét, a Mobilt. Ez a generáció gyermekkorában, otthon és az iskolában még a hagyományos kultúrát tanulta, huszonévesen ismerkedett meg a technicista elittel és világrendszerrel, meglehetősen kétkedve fogadott olyan, minden eddigit felforgató dolgokat, mint mobiltelefon, internet. Robin Cook amerikai bestselleríró azt mutatja be, miként képesek az emberek rosszra használni ezeket a találmányokat. A könyv főhőse, George, a 21. század amerikai átlagértelmiségije: törekvő, de nem törtető, szakmáján kívül kevés dologhoz ért, és lenyűgözi a technika. Orvosként- és itt nyúl vissza Robin Cook eredeti műfajához, az orvoskrimihez- munkát vállal egy mobildoktor-cégnél. Egészen addig nem gyanakszik semmire, amíg barátnője- szintén mai átlagamerikai fiatal- meg nem hal. Aztán mások is követik a szomorú példát. Az az érdekes, hogy az Olvasó tudja, hogy ez így, ebbe

A Markó László által főszerkesztett Egyetemes Lexikon 1996-ban jelent meg. Ebből a matuzsálemi életkorból következik, hogy nem szerepelnek a könyvben a modernnek mondott 21. század infokommunikációs műveltséganyagai. Nincs internet, mobiltelefon, plazmatévé és egyebek. Van viszont klasszikus műveltség, melynek szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik- mivelhogy egyre kevesebben rendelkeznek vele. Irodalom, történelem, zene, a természettudományok alapjai, néhány magyar sportoló, földrajz ( utóbbi eléggé németes, túl sok az alig ismert német kisváros)- szóval, minden, ami a 20.század végén tudomány címén futott. Remekül megírva, érthető nyelvezettel, az angol enciklopédiák szószátyárságától mentesen. Érdemes nézegetni.