Könyvekről mindenkinek

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története.  Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben.  Kezdjük akkor!  1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjáratai (862-

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su