Könyvekről mindenkinek

 Hidas Bencének első könyve-ám ez abszolúte nem látszik a művön. Olyan rutinnal íródik, olyan profi módon bonyolódik a cselekmény, olyan profi a környezetrajz, annyira jó a jellemábrázolás, mintha a tizedik regényt olvasnánk a Szerzőtől. És mindent betemet a hó- remek cím egy nagyszerű kriminek. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid spoilert szeretnék adni a könyvről. Hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A fiktív cselekmény az 1920-as évek Magyarországán játszódik, a Horthy-korszak kezdetén. Kegyetlen hideg van, Pinelli Károly detektívfelügyelő és társa, Márzay Ottó igen fondorlatos bűnügyben nyomoznak, ám a tél nem segít nekik,a hó betemeti a fizikai nyomokat. Budakeszin, egy kápolnában holtan találnak egy fiatal lányt, a szemtanú, az idős Marika néni ,kissé megbízhatatlannak tűnik, ráadásul mindenféle hangokat hall és látomásokat lát, arról is meg van győződve, az az évek óta néma harang egyszercsak megkondult. Pinelli kihallgatja az assonyt, de a hölgy annyira so...

 Camilla Läckberg remekművet alkotott. Nagyon magas színvonlú, remek olvasmány A kőfejtő, magasan kiemelkedik a mostanában megjelent krimik átlagából. Az alábbi rövid könyvajánlóban közlök egy rövid spoilert a könyvről, természetesen, mivel, krimiről van szó, csak egy kis darabon követve a cselekményt.  A történet Svédországban játszódik, két szálon. Az egyik szál az 1920-as években indul. Agnes fiatal lány, apja gazdag, a heyi kőfejtő és még több más ipari létesítmény tulajdonosa. Agnes rájön, hogy ha nagyon megpuhítja az öreget, apja minden kérését teljesíti. Az elkényeztetett lány méregdrága ruhákban jár, zongoraórákat vesz. Egy szép napon azonban megtörténik a baj:Agnes beleszeret Andersbe, a derék, nem túl művelt kőfaragó munkásba. Titokban találkozgatnak, szexre is sor kerül. Agnes terhes lesz. Apja rettenetesen megharagszik rá, főleg amiatt, hogy egy közönséges munkással szűrte össze a levet. Rettenetes büntetést talál ki:a helyi lelkésszel összeadatja Agnest és Anderst...

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen tört...