Könyvekről mindenkinek

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló szel

 Minden benne van Adam Kennedy kemény krimijében, aminek egy jó krimiben benne kell lennie:összeesküvés,emberi drámák, némi kis akció,meg persze maga a csavaros és logikailag igencsak megcsavart cselekmény. Az Olvasó végig jóleső bizonytalanságban van, nem tudja, ki kivel van, kinek lehet hinni és kinek nem. Szóval, A dominó-elv egy remek krimi, vagyis inkább thriller. Könyvajánlóként egy rövid spoilert közölnék, de ne felejtsék el elolvasni a könyvet vagy megnézni a filmváltozatot.  A történet Amerikában, a 20.század közepén játszódik. Roy Tuckert ( átlagos amerikai figura, voltaképpen bármelyikünk lehetne) az élet boldogságra predesztinálta. Virginiában született, egy farmon nőtt fel, állatok, virágzó fák és mindenféle gyógynövények között, természetben, ahol a tiszta kék ég volt a háttér. Ügyes kezű, szorgalmas apa és gondoskodó anya jutott neki. Csakhogy az anya betegség következtében elhunyt, apa pedig hamarosan új nőt hozott a házhoz, és mindennek vége lett. Roy Tucker problémás

 Harlan Coben könyve igazi kemény, 21.századi realista,kiváló karakterábrázolással ékes bűnügyi regény. A történet olyan bonyolult, amilyennek lennie kell.Harlan Coben egyidejúleg mozgatja meg az emberi logikát, és hat az Olvasó szívére. Matt Hunter sorsában sok amerikai a maga sorsára ismerhet. Az alábbiakban rövid- természetesen, a történet egészét nem magánbanfoglaló-  spoilert közlünk a könyvről, hogy ezzel ösztönözzük Kedves Látogatónikat a könyv elolvasására.  Valamikor a 21.század elején járunk, az USA-ban. Matt Hunter jó képességű, átlagosnál valamivel jobb színvonalon élő családból származó amerikai fiatalember. Felveszik egy kisebb egyetemre,ahol ugyanúgy tanul, olvas, bulizik, mint a többi középosztálybeli srác. Legnagyobb gondja az, hogy milyen jegyeket kap a félévi vizsgáira. Aztán közbejön az a bizonyos gond. Barátjával, a fizikailag igencsak erős Duffal bulizni mennek. Itt valaki ( véletlenül?-kérdezzük ovasóként)  ráönti a sört Duff  vadiúk piros kabátjára, ebből vereke

 Jesmyn Ward az új amerikai író-generáció kitűnő képviselője.,1977-ben született.Hallgasd a holtak énekét! című könyve igen magas színvonalú szépirodalom, a 21.század egyik irodalmi bestsellere. Nemcsak Amerikában, de Európában is igen népszerű könyv. Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A cím azt fejezi ki, hogy mindig, minden körülmények között oda kell figyelnünk múltunkra, őseink emlékét ápolni kell. A történet egy szegény sorsú fekete amerikai családról szól. A hetvenhez már közel járó Papa közülük a legaktívabb, mindent megcsinál a farmon és az erdőben, amit kell, gondozza a kecskéket, a disznókat. Felesége, mama, rákos, valószínűleg végstádiumban, de a család nem küldi őt hospice-házban, mert ott akarnak lenni mellette, segíteni a szenvedésében. Lánya, Léonie, felelőtlen, hanyag életet él, nem kerülik el a kábítószerek sem, az sem érdekli, hogy már két gyermeke is van: a kamaszodó Jojo és a csecsemő Michaela, akit Kaylának is nevezne

Vannak legendás könyvek, vannak irodalomtörténeti legendák. Graham Greene: A tizedik című könyve ilyen könyv. A Szerző ugyanis elfelejtette, hogy írt valaha ilyen művet. Miután egy filmgyár értesítette, hogy szívesen feldolgozná A tizediket, akkor jutott eszébe Greene-nek, hogy jé, írt valamikor egy ilyen könyvet. Hogy mi, 21.századi Olvasók ne feledkezzünk meg A tizedikről, egy rövid spoilerrel kedvet csinálunk az olvasáshoz, utána pedig irány a könyvtár, minden korosztály számára ajánljuk ezt a remek kalandregényt ( leginkább ez műfaji besorolás illik rá).  A történet a második világháború idején játszódik, Franciaországban. A francia ellenállás egyre keményebb akciókkal igyekszik keresztbetenni a német megszállóknak. A németek pedig túszokat szednek a városok férfi lakosai közül, hogy ezzel vegyék el a civil lakosság kedvét attól, hogy az ellenálláshoz csatlakozzanak. Egy ilyen börtöncellában harmincan raboskodnak, a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű férfiak. Akad köztük egyszerű f

 Christopher Diable:A rágógumis kishölgy című kõnyvének főhőse Casano,a szenvedélyes,kissé indulatos fiatalember. Nemrég szabadultva börtönből,ahová azért csukták,mert agyonverte volt felesége szeretőjét. Csavarog,keresi helyét. Húga próbálja őt visszavezetni a társadalomba. Egyik nap Casano egy holttestet talál a lakásában. Carine az,a szomszéd kamaszkorú lánya. Megfojtották. Hősünk hívja a rendőröket,de azért hugával hamis alibit is kreáltaf magának,biztos,ami biztos. Éppen ez utóbbi kelti fel a rendőrök figyelmét... Casano úgy érzi,neki kell megtalálnia az igazi tettest. A rendőrők a nyakára járnak,egy újságíró zsarolja,a sógora le akarja leplezni a hamis alibijét. Ám egyszer történik valami. A házban lakó egyik srác látott egy férfit a gyilkosság napján kirohanni a házból. Azonkívül kiderül,hogy hasonló gyilkosság már történt a környéken. Lehet,hogy sorozatgyilkossal van dolgunk? Christopher Diable könyve kőkemény nagyvárosi krimi. Igen finom lélekrajz,játék az idővel,egyetlen apró

 Sásdi Sándor a Dunántúl írója volt, kitűnően ismerte az itteni tájat, népet, társadalmi viszonyokat. Árnyék című kitűnő könyve az 1930-as években játszódik. A börtönből felesége meggyilkolásáért elítélt Derhány megpróbál a szabad életben tisztességesen, becsületesen viselkedni, munkát találni, új életet kezdeni. Próbálkozásait eleinte siker koronázza: egy kocsmáros felveszi amolyan "trógernek", aki emel, cipel, később ezt-azt elintéz. A kocsma viszonyai, az ott iszogató emberek beszélgetése feltárja előttünk a Dunántúl kispolgárságának, módosabb parasztságának problémáit. Sok a hitel, korrupt a bürokrácia, de Derhánynak ez még mindig emelkedés a börtön poklához képest. Csakhogy az életben mindig vannak bajok. Derhány folyton belekerül különböző családi viszályokba, szerelmi perpatvarokba, így aztán mindenhonnan mennie kell. Az Árnyék című regényt akár ma is írhatták volna: ma is nehezen találnak munkát a volt elítéltek, a sötét múltjuk, mint valami árnyék, végigkíséri őket.

A könyv alcíme:A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. A Kímélet nélkül, Robert D. Hare könyve, a kissé provokatív cím ellenére is, tragikus és sokkoló. Az USA-ban, legalábbis a Szerző szerint, körülbelül kétmillió pszichopata él. Hare először tisztázza, mit is értünk pszichopátián, mi a különbség a pszichotikus, a pszichopata és a szociopata között- merthogy ezeket még szakemberek is gyakran összekverik. Azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a pszichopátia nem feltétlenül kriminalizált állapot. A tévé bűnügyi filmjeivel ellentétben a pszichopaták kb. 1 %-a követ el gyilkosságot. A börtönökben viszont 40 % körül van a pszichopaták aránya. Befektetési csalók, házasságszédelgők, élősködők, hamis orvosi diplomával évekig dolgozók- ilyesmi. Milyen is, Robert Hare szerint, a pszichopata személyiség? -Nem ismeri fel, hogy amit okoz, az másoknak fáj.Az ember szerinte arra való, hogy kihasználják. - Ha érez, azt az agy másféle részeivel teszi, mint a normális emberek - Gátlástalanul

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

Nagyon jó kis pszichothriller, amely a jellemábrázolás által kelt feszültséget. Nincs poénja, nem derül ki a végén semmi váratlan, nem lesz brutális gyilkos az ártatlan nagymamából- mégis, az Olvasó tűkön ül, nem győzi falni, meg feldolgozni ezt az iszonyatot... A Zárt ajtók mögött című könyv főhőse egy házasság. A férfi, Jack, pszichopata, egyetlen igazi élvezetét az jelenti, ha mások szenvedését közelről nézheti ( ifjúkorában a saját anyját is agyonverte). Foglalkozása ügyvéd, bántalmazott nőkkel foglalkozik, és még soha nem veszített egyetlen pert sem. A nő, Grace,a történet elbeszélője, bármelyik mai angolszász fiatal nő lehetne. Jack már a házasság első napjaitól kezdve kínozza Grace-t: thaiföldi nászútjuk során kizárja az erkélyre, éhezteti, amikor pedig Grace szökni akar, elhiteti a szálloda személyzetével, hogy elmebeteg. Házukat Jack úgy alakítja ki, hogy abból börtönt csinálhasson Grace-nek, aki naphosszat otthon ül, bezárva a szobájába, még egy könyvet vagy újságot sem ka

Kis bevezető: A belváros szó helyesírásáról: a klasszikus felfogás szerint Budapest Belvárosát mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a vidéki városok belvárosát pedig kis kezdőbetűvel. Jellemző Magyarország Budapest-centrikus szellemi életére... Azoknak ajánljuk a Gyilkosság a belvárosban c. könyvet, akik szívesen olvasnak valódi bűnesetekről, balesetekről, betörésekről, gyilkosságokról ( azt viszont egyáltalán nem értem, hogy kerül a könyve Niki Lauda Forma-1-es pilóta története). Schmidt Attila írásai kiemelkednek a termésből. Ő nagyon érezte ezt a bűnügyi műfajt, meg tudta világítani a tettes és az áldozat lelkét. A kötetben leírt megrázó történetek közül szerintem  Az újpesti gyerekgyilkos a legjobban megírt, viszont a leginkább megrázó A fiam tette, ahol is egy fiú az anyja által elkövetett gyilkosságot akarja magára vállalni. Az anya elképesztően antipatikus, annyira fél a börtöntől, hogy képes odadobni a  hatóságoknak a saját felnőtt fiát- miközben az otthon lévő kislányt elhanya

Tomasso Campanella istenes életű szerzetes 1602-ben, az inkvizíció börtönében írta Napváros című utópisztikus könyvét. Egy olyan társadalmat rajzol Olvasói elé, melyben a vezérelv az abszolút igazság. Mindenki egyenlő, és mindenki dolgozik. A munkát, a mesterség gyakorlását tartják igazi nemesemberhez méltó feladatnak, nem a henyélést. A Nap a főisten, de vannak kisebb istenek is, mégpedig az emberi kreativitás különböző területei, pl. Fizikus, Retorikus stb. A gyermekeket közösségben nevelik, megtanítják mesterségre, humán- és természettudományokra. Mindenki azt a mesterséget vagy tudományt műveli felnőttkorában, melyre gyermekkorában legalkalmasabbnak bizonyult. Nagyon alaposan szabályozzák a gyermeknemzést. Kiválasztják, melyik férfi melyik nővel passzolna leginkább. Háromnaponta lehet közösülni. A biblikus vallást becsülik, a keresztény egyházakat kevésbé. Elfogadják a eredendő bűn tanát. A jelenlegi emberi világ romlott, de az igaz keresztények boldogok. Vajon szeretnénk ily