Könyvekről mindenkinek

 Mezei András (1930-2008) a huszadik századi magyar irodalom egyik keveset emlegetett csodája. Szeretnénk őt és jobbnál jobb műveit megmenteni a hálátlan és kicsit túlpörgött utókor feledésétől.Mezei rendkívül szerény, zárkózott ember volt, talán ezért nem is visszhangozta dicsőségét a korabeli kritika vagy az utókor irodalomtörténete. A Csodatévő és más történetek című könyve egy rettenetes történelmi korba, a második világháború végéhez vezet el bennünket. 1944.március 19-én Magyarországot megszállták a német csapatok. A könyv kamaszkorú gyermekek szemszögéből, mély empátiával beszéli el ezeknek a tragikus hónapoknak a történetét. Nem valami átlagos spoilert közlünk erről a gyönyörű könyvről, hanem egy-két történetet kiemelünk az ízletes termésből, ezen keresztül próbálunk eljutni a mű lényegéig.  A történeteknek nincs külön címe, pontosabban: hol van, hol nincs. Az elbeszélés szerkezete teljesen laza, pontosabban: annak tűnik.Kezdjük mindjárt az első történettel! Egy Izraelben élő i

 Kurt Vonnegut,az amerikai irodalom klasszikusa. Éj Anyánk című könyvében egy meglehetősen összetett világú hős különös életét mutatja be,olykor szatirikus,máskor filozofikus hangvételben. Howard Campbell jr. a második világháború idején náci propagandista. Az a feladata,hogy minél több amerikait megnyerjen a Harmadik Birodalom ügyének. Angol nyelvű rádióműsorait milliók hallgatják az éterben. Campbell jó barátja Goebbelsnek,és Hitler is nagyon kedveli. Csakhogy Campbell kettős életet él:titokban az amerikaiaknak kémkedik. Ezt csak hárman tudják róla,Roosevelt elnök,Donovan tábornok meg egy titokzatos összekötő. A háború után Campbell új személyazonosságot kap,és New Yorkba költözik. Több,mint tíz év után azonban felfedezik kilétét és rejtekhelyét. Összeverik a lakása előtt. Ráadásul amerikai szélsőjobboldali szervezetek is rátalálnak,akik példaképnek tartják őt. Hogy változatosabb legyen az élet:a szovjetek is meg szeretnék szerezni Campbellt,úgyhogy titkosügynököket küldenek rá. Izra

Li Kuan Ju Szingapúr miniszterelnöke ( egyesek szerint diktátora) volt, akinek regnálása alatt lett független állam Szingapúr, és kúszott fel a nemzetközi ranglétrán- ahogy a könyv címe is mondja: a harmadik világból az elsőbe. Megtudhatjuk, hogy a korábbi brit gyarmat hogyan vívta ki függetlenségét- Szerző interpretációjában önkéntes lemondásról van szó, azt gondolom, ezzel sok történész vitatkozna-, hogyan épített fel önálló haderőt ( nem kis részben Izrael segítségével), hogy alapított ipart egy korábbi mocsárvidéken, miképpen oldotta meg a felsőfokú oktatás kérdését, hogyan tette Szingapúrt nemcsak Ázsia, de a világ egyik jelentős pénzügyi központjává ( a szingapúri tőzsde adatait mindenhol figyelik). különösen sok szó esik a maláj, az indonéz nacionalizmusól illetve az iszlám szerepéről ( Szingapúr lakosságának nagy része buddhista). A legnagyobb eredménye a kis ázsiai országnak az, hogy tudott paradigmát váltani:amikor az 1980-as években nyilvánvalóvá vált, hogy az It üzletág l

(Ez most kritika, recenzió, nevezzük, aminek akarjuk) Háát, Háát. Rolf Verleger zsidó ember, ismeri a zsidó hagyományt, Tórát, Talmudot, mindent. Mégis: Izrael-ellenes. Amint azt Israels Irrweg című könyvében kifejti, Izraelnek már a megalakulása is tragédia, mivel háborúval és vérontással járt. Csak azt kérdezhetjük: a Biblia is azt írja, hogy Izrael újjáalakulása, a zsidó nép összegyűjtése nem lesz konfliktusmentes, akkor miért klle azon csodálkozni, hogy 1948-ban háború robbant ki? Verleger szerint a zsidó vallás legfőbb parancsa a szeretet. Szerintem rosszul tudja: véleményem szerint a zsidó Isten kiválasztott népe, ennek a kiválasztottságnak kell engedelmeskednie, melynek része Izrael is. Verleger szerint Izrael óriási tévedése volt, hogy 2008-2009-ben megtámadta a gázai övezetet. Holott a Biblia szerint ez Izrael földje. Tehát Izrael csak azt foglalta el, jogosan, ami az övé .Persze, nem állíthatjuk, hogy az izraeli hadsereg ne követett volna el olykor jogsértéseket. De akkor

Ha valaki Izrael és a Közel-Kelet témájában szeret könyveket olvasgatni, alapvetően kétféle megközelítéssel találkozik: - cionista - palesztinsimogató. Akit érdekel egy harmadik nézőpont, nevezetesen a közel-keleti politikai és egyébirányú küzdelmekben ténylegesen résztvevő katona nézőpontja, az olvassa el az izraeli katonatiszt és írónő, Shani Boianjiu: Bátraké a mennyország című könyvét! Nagyon humoros, az élet apró tréfáit hitelesen megörökítő, tényszerű, ámde szórakoztató könyv, ráadásul nyelvi igényessége okán a 2010-es évek izraeli irodalmának egyik maradandó értékű darabja. Nem pacifista, mégis humánus. Nem hétköznapi, mégis nagyon emberi. nem családregény, a regényalakok válnak szellemi értelemben az Olvasó családtagjaivá. Valami furcsa reménytelenség árad belőle, valami ha-már- így alakult, hát próbáljuk meg élvezni- hangulat. Nagyon kemény, ugyanakkor végtelenül kecses, nőies. És a Guns'n Roses- rajongó palesztin terrorista alakja feledhetetlen! Libri, 2013. xxxx

A második világháború után a holocaustot túlélő zsidóság körében minden korábbinál nagyobb erővel jelentkezett a cionizmus. A túlélők menni akartak, őseik földjére, Palesztinába, melyet akkor a britek és az arabok uraltak. A történelem hatalmas kegyelmi eseményeként 1948-ban kikiáltották a független Izraelt, amely aztán hamar célpontjává vált a környező arab országok támadásainak. Ezt a harcos időszakot, a pionírok korszakát dolgozza fel Dobos Erzsébet: Alija című könyve, interjúk formájában. A hőskorszak máig élő tanúi beszélnek a nehézségekről, a mostoha természeti körülményekről, a nem mindig barátságos fogadtatásról, és persze a szörnyű háborúkról. De beszélnek a dicsőségről is, arról a dicsőségről, melyet az Úr azért küldött népére, mert visszafoglalták a nekik kijelölt földet. Az élet csodálatos pillanatai, az első gyermek születése, az első, héber nyelven elmondott mondat- mert a legtöbb úttörő nem beszélt ám héberül, itt tanulták meg a nyelvet- ,az első termés a kibucban, mi

Finkelstein és Silberman: Bibliai régészet című könyvének koncepciója egészen egyszerű: a Bibliából és ennek nyomán a történelemkönyvekből ismert, Dávid és Saul nehéz köthető Izael állam nem létezett, hanem Izrael csak az Omriddák idején lett egységes birodalom. Tudományos kérdésről lévén szó, kár lenne ítéletet mondani arról, hogy Finkelstein és Silberman elmélete helytálló-e. Ezt nálam sokkal jobban felkészült történészek és régészek tehetnék csak meg. Én csak annyit kívánok erről mondani, hogy Dávid mindig is az egyik személes példaképem lesz. Istentől kegyelt király. Hogy aztán ennek történeti valóságalapja mi és hogyan, megmondom őszintén, nem érdekel. Mert Sola Biblia. Egyedül az számít. Gold Book, é.n. xxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, itt inkább az írott sajtó elemzése áll a középpontban. mediaszemle.blogspot.com

1948: újjászületik Izrael Állam. A bibliai prófécia valósággá válik. Csakhogy a környező arab államok- maguk is eléggé friss politikai képződmények- nem nyugosznak ebbe bele. Hét ország támad a frissen született zsidó államra. De Izrael visszaveri a támadásokat. Irwin Shaw riportkönyve- melyet a neves magyar származású fotóművész, Robert Capa 94 fotója illusztrál- a háború utáni Izraelbe vezet el bennünket. Eljutunk Tel-Avivba, Jeruzsálembe, Galileába. Találkozunk Közép-Európából emigrált idős rabbikkal, akik szamárháton közlekednek, háborúban megfáradt, családtagjaikat vesztett fiatal nőkkel, agresszív sofőrökkel, bőséges, de teljesen ízetlen ételeke kínáló éttermekkel, dugig tele kávéházakkal, sivatagi napon izzadó kőművesekkel, professzorokkal és cipészmesterekkel- mindennel, ami a korabeli Izrael hétköznapjait jellemezte. Ez a nép nem fáradt el. Lett volna oka és alkalma, de nem hagyta abba a kemény munkát, a szakadatlan testi és lelki küzdelmet. Ezáltal fejlődött Izrael a 21.s

Ez a könyv két kötetből áll. Az első kötet címe:Izrael története az ószövetségi korban. Olvashatunk a itt a bibliai és az egyéb közel-keleti forrásokról, a héberek valószínű eredetéről, Dávid királyról, akinek uralkodását a zsidó történelem csúcspontjának nevezi, Salamon király csodás építkezéseiről. Külön fejezet foglalkozik a kettészakadt ország történetével, bebizonyítva, hogy Izrael és Júda sem csak bálványimádó királyokat tudott felmutatni, voltak közöttük tehetséges uralkodók is. Az első kötet a perzsa birodalom hanyatlásával zárul. A második kötet címe: Izrael története 2. Nagy Sándortól Bar Kochbáig. Azt gondolom, hogy minden európai Olvasó Jézusra és korára kíváncsi leginkább, itt a Szerző ( mivel hatalmas ennek a kornak a szakirodalma) az egymással ellentétes nézeteket ütközteti. Véleményem szerint célszerűbb lett volna ennek a kornak többet áldozni a terjedelemből. Ettől eltekintve kiváló, szakmailag elkéepsztően magas színvonalú könyvről van szó, melyet nyugodt szívvel aj

Benke József arabokról szóló könyve meglehetősen ellentmondásos érzelmeket válthat ki az Olvasóból. Az már önmagában is gond lehet, ha egy arab országokról szóló történelmi könyv túlzott érzelmeket vált ki, hiszen jelezheti azt, hogy a Szerző a tudományosság örve alatt valamilyen rejtett, sugallt nézetet/nézetrendszert akar " belenyomni" a fejekbe. Sajnos, Benke József esetében, véleményem szerint, erről van szó. Szerző nem igazán szereti Izrael államot, s ezen véleményének ( " epéjének") hangot is ad. Minden olyan arabellenes nyilatkozatot, melyet izraeli politikus tett ( Golda Meir, Menahem Begin, Ariel Saron) felnagyít, sokszor szövegösszefüggéseiből kiragadva, miközben arab politikusok nyilatkozatait  elnéző módon taktikai húzásnak tekinti. Benke József szerint az 1948-ban függetlenné vált Izrael állam betolakodó, s a terület jogos birtokosai a már sok évszázad óta itt élő arabok. Akikkel kapcsolatban Benke ugyancsak megfogalmaz kritikákat. Elítéli a 20. száz

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.

Azért kuriózum Frederick Forsyth könyve, mert a klasszikus krimikhez képest mer eltérni, nem fúl bele a sablonba. A történet poénja ugyanis nem a tettes személyében van, hanem az indítékban. Egészen az utolsó oldalakig azt gondoljuk, hogy Peter Miller fiatal német újságíró azért vadászik Roschmannra, a rigai koncentrációs tábor egykori parancsnokára,azért vállalja, hogy beépül az ODESSA-ba mert az öngyilkos zsidó naplója annyira megindította, aztán kiderül, hogy személyesebb oka is van a dolognak. Az pedig, hogy Forsyth nagypolitikai konstellációba helyezi a történetet ( Kennedy halála, NSZK-Izraeli fegyverkereskedelem), még tovább növeli a könyv értékét. Az ODESSA nem város, hanem egy, a második világháború után létrejött szervezet, mely segíti a hajdani SS-tagok menekülését. A kémek pedig, azontúl, hogy gazemberek, még bürokraták is. 

A Magyar Nemzet  2010. december 9-i számának tartalmából: Nyilvánosak lehetnek az ügynöklisták- Az MSZP nem akar szembenézni 2006-al- Bocsánatot kértek Malina Hedvigtől- Izrael küldte a gyilkos cápát Egyiptom partjaira- Molnár Gyula kirúgatással fenyegette a rendőröket- A FAZ szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia- Nem lehet feszültség az MNB és a kormány között Pontszám:9