Könyvekről mindenkinek

 Az 1980-as években új,fiatal írókból álló nemzedék bontogatta szárnyait Magyarországon. E nemzedék tagjainak már semmi köze nem volt a Kádár-korszak hivatalos kulturális-művészeti irányzatához,a szocialista realizmushoz. Ők valódi, vérbeli realisták voltak. Be akarták mutatni a "társadalom alatti társadalmat",a periférián élők,a kocsmatöltelékek,a kisstílű bűnözők,a prostik,a mindenféle szélhámosok világát-egyúttal hangsúlyozva,hogy a hivatalos tagadással szemben létezik ilyen világ a szocialistának mondott Magyarországon is.  Tardi Gábor e nemzedék jeles képviselője. Az anyukák álma című könyvében egy,a hivatali lélektelen unalomtól,a normálisak világától menekülő,önmagát tehetséges művésznek tartó fiatalember történetét beszéli el. Hősünk épp a képzőművészeti újság szerkesztőségében lófrál,és hallgatja a munkáiról szóló megsemmisítő kritikákat("leheljen életet ezekbe a vackokba...."),amikor megismerkedik Robikával,a közismert-bár,úgy látszik,mindenki által azért

A Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok könyvsorozat 15. kötete Dr. Gödöny József szerkesztésében jelent meg 1978-ban, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. Egyszerű megjelenésű könyv, tartalmilag azonban annál gazdagabb. Megtudhatjuk belőle, milyen pszichológiai-pszichiátriai elméletek születtek az agresszióval kapcsolatban, létezik-e determináns bűnöző embertípus ( lásd Lombroso professzor elméletét...), illetve, hogy hogyan alakultak a bűnözési ráták az egyes országokban a könyv megjelenésének idején. Külön kérdés számomra, hogy a kommunizmus idején hogyan tudták a Szerzők azt a rengeteg külföldi szakfolyóiratot beszerezni...). Ami a bűnözést illeti: elég elkeserítő volt a helyzet már akkoriban is. Svédországban 1965-ben több, mint 13 bűncselekményt követtek el gyerekek. Minden " nyugati" országban nőtt a nők által elkövetett erőszakos cselekmények aránya, ugyanakkor a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények aránya is nőtt. Valahol érezni le

Egy 160 oldalas folyóirat, az már majdnem könyv. Ráadásul a tartalom és a külcsín is nagyon takaros. Túlzásokat, szélsőségeket kerülő a Reader's Digest 1994. októberi száma is. Olvashatunk benne a népszerű magyar színművészről, Mensáros Lászlóról ( s pályafutását nem kizárólag politikai szempontból tárgyalják, inkább a magánembert igyekeznek közelebb hozni). Francia szakemberek segítenek egy benini falunak a sókitermelésben. Koraszülötteket mentő szteroidot fedeztek fel. A rendőrségi szolgálatban álló lovak élete sem csupa gyönyörűség. És ami- szerintem legalábbis- a szám "vezércikke": Ötven éve zajlott a varsói felkelés, a második világháború történelmének tragikus, egyben felemelő epizódja. Kiváló, példamutató színvonalú folyóirat az RD, etalonként lehet állítani a többi hasonló sajtótermék elé. Érdemes a régebbi számokat is olvasni, mindegyikben akad érdekes cikk, még így, húsz év távlatból is.

A Szkholion a DE BTK HÖK művészeti és szakfolyóirata. Nagyon színvonalas a tartalom, a fiatal értelmiségiek még tudnak olvashatóan írni bonyolult dolgokról is. Csakhogy: van egy dolog, ami nem tetszik. Ez pedig a borító. Elöl meztelen nő, hátul meztelen nő. Nem gondlom, hogy a 21. század világában csak ezzel a provokatív gesztussal lehet kiemelkedni a tömegből. Keresztény hitben járó ember ki sem nyitja az efféle folyóiratokat. Általában én sem, most kivételt tettem, és igen jó írásokat találtam. Például- és tényleg, a teljesség igénye nélkül-  Mezei Saroltának a horror- és a pornó összefügggéseiről szóló írása nagyon tanulságos. Szűcs Erika Kiersten tanulmánya is nagyon jó, a közösségi hálózatok és az önmegvalósítás viszonyával foglalkozik. De ami a leginkább levett a lábamról, az egy könyvrecenzió: Uri Dénes Mihály írt Szvoren Edina: Pertu című kötetéről. Példamutató, felkelti az Olvasó érdeklődését a könyv iránt, és ami a legfontosabb: valóban Kritikai írásról van szó. mely nem e

A Reader's Digest Válogatás a világ egyik legolvasottabb folyóirata- ha nem a legolvasottabb. Az 1997.júliusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Egy thaiföldi buddhista szerzetes az AIDS-betegek megmentését tűzte ki célul. Mammutvállalatokat támogat az EU, hogyan érinti ez az adófizetőket? Van-e gazdaságilag racionális megoldás? Oroszország: út Európába vagy vissza a kommunizmusba- vagy harmadik út? Az olasz maffia egyik legkegyetlenebb vezérét kapták el. Kezelhető az asztma? Élhetnek az asztmás betegek teljes életet? Egy vállalkozó szellemű kalandor végigautóózta au USA-t, úgy, hogy közben csak az idegenek jóságára alapozta megélhetését. Ezenkívül: viccek, receptek, kétnyelvű olvasmány, igaz történetek.

A Motomix egy rendkívül érdekes, színvonalas magyar nyelvű motoros folyóirat. A 2006.augusztusi szám tartalmából: Súlyosan megsérültek magyar salakmotorosok Pünkösd hétvégéjén, egyikük a verseny utáni hazaúton súlyos autóbalesetet szenvedett- Vida Tibi cikksorozatában ezúttal a fékrendszerekről olvashatunk- Poszter: Triumph Daytona- Motoros kirándulás az Őrségben, szállás biopanzióban- Új modellt mutatott be a Triumph gyár: a Daytona típust. Nagyon részletes és szakszerű cikk olvasható az új modellről, külön keretes írásban részletes technikai adatokkal- Olasz motorújdonság: Moto Guzzi Griso 1100- Egy különleges robogó: Aprila SR50 Factory Nagyon izgalmas, okos, professzionális kivitelű újság. Tudomásom szerint már megszűnt, de lehet, hogy tévedek.

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

A Belügyi Szemle a Belügyminisztérium szakmai-tudományos folyóirata, nagyon színvonalas, érdemes olvasni. A 2011/3. szám tartalmából: - Megváltoztak a KRESZ-szabályok, bevezették gépjárművek esetében az objektív felelősség elvét. Ez több kérdést is felvet. Az Andrik-Román szerzőpáros szerint az intézmény alkalmazása nem túlzottan következetes. - Már csekély mennyiségű alkohol elfogyasztása után is sokkal nehezebben tartunk sávot. - Kampány az ittas vezetés ellen: a vállalkozók felvettek egy szemüveget, mely az ittas vezető állapotát szimulálja. Egyértelmű, hogy romlanak az autósok képességei. - Huszta Tibor cikke a közúti gépjármű-igazgatás magyarországi kezdeteiről. Már 1901-ben kiadtak a főkapitányi rendeletet. - Vajon bevált-e a településőri intézmény? A tapasztalatok pozitívak. - Hogyan szabad és hogyan nem szabad kihallgatni egy gyermekkorú tanút? Milyen csapdahelyzetek alakulhatnak ki?

A História sokáig a magyar történettudomány elsőszámú ismeretterjesztő folyóirata volt, azóta sajnos megszűnt. A 2002/2. szám tartalmából: - Atlantisz valóban ott volt, ahol az ókori görög történetírók sejtették, azaz Gibraltár közelében? - Megtalálták Eldorádót: valójában egy király neve volt, aki aranyporral kente be testét. - Széchenyi István a korszak arisztokrata társadalmában igazi különcnek számított. Színes ruhákat hordott, és szerette hölgyeket. - Az akkor emigrációban élő Benes elnök már 1941-ben felvetette, hogy ki kellene telepíteni Csehszlovákiából a magyarokat és a németeket, és homogén nemzetállamot létrehozni. - Sztálin biztatta a cseheket: itt a jó alkalom és megszabadulhatnak a magyaroktól. - A Magyarországra érkező szlovák propagandisták jobb élet reményével csábították a nálunk élő szlovákokat Csehszlovákiába. A lakosságcsere-egyezmény kifejezetten előnytelen volt Magyarországra nézve. xxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területé

Az Antik Tanulmányok ( Studia Antiqua) című folyóirat 2017.júniusi számából egyetlen tanulmányt emelnék ki, mely elsősorban keresztény hívő mivoltom okán keltette fel érdeklődésemet. Érdekelnek ugyanis az ókori párhuzamok és előzmények...Adorjáni Zsolt. Istenség és király... című írásáról van szó. Király és Isten párhuzamba állítása a keresztény hagyományban magától értetődő, hiszen a Kinyilatkoztatásnak is része- de vajon hogyan volt ez a ókori kultúrákban? Miként vélekedtek a görögök és a rómaiak égi és földi hatalom viszonyáról? Részben a keresztényekhez hasonlóan, részben viszont azzal ellenkező módon. Az ókori görögöknél a király isteni adománnyal rendelkezik, ezzel ellentétben a zsidó-keresztény kultúrában Isten maga a Király, aki irányítja életünket. Mind a hellének, mind a rómaiak találtak tehát párhuzamot égi és földi királyság között, de pontosan ellenkező következtetést vontak le ebből, mint a keresztények. Kár, hogy Adorjáni Zsolt tanulmánya nem folytatódik a keresztény ér

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Az Irodalmi Szemle című folyóirat Szlovákiában jelenik meg, és bármily meglepőnek tűnhet, megjelenését a szlovák kormány is támogatja.Ennyit a környező országok magyarellenességéről.. A körülmények ellenére ( vagy épp ezért), rendkívül színvonalas versek, novellák, tanulmányok olvashatók a lapban. A 2016.novemberi szám alcíme: Forradalom.Nem kell megijedni, nem a manapság divatos eszmeáramlatok propagálásáról van szó, hanem a történelem nagy forradalmairól, ezeknek a művészetekre kifejtett hatásáról. A magyar nép legnagyobb forradalmáról, 1956-ról, Reichert Gábor írása szól. Déry Tibor manapság nem számít a legtrendibb magyar írók közé, de történeti perspektívában az ő jelentősége hatalmas. A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar alkotójáról van szó. Lehet-e még Tar Sándor író ügynökmúltjáról újat mondani? Lehet, amint azt Deczki Sarolta írása bizonyítja. Charles Bukowski a kortárs világirodalom talán legmegosztóbb költője. Verseit lehet szeretni, lesajnálni, vagy éppen

Bár a címlapon elhelyezett meztelen hölgy kissé provokatív, a folyóirat tartalma nagyon is értékes, és a dizájn sem akármilyen, messze felülmúlja a tíz évvel ezelőtt megszokottat. A közölt cikkek közül leginkább az Operaház premierjéről szóló kritika/ajánlás ragadta meg leginkább a fantáziámat, valahogy így kell írni színpadi bemutatóról: mértéktartóan, arányosan, nem agyondicsérve, mégis, felkeltve az érdeklődést. Akit a film- és színháztörténet érdekel, bizonyára szívesen fogadják Kővári Orsolya Lugosi Béláról szóló írását, aki nemcsak Drakula volt, hanem komoly színművész is- de azért a világélvonalba, legalábbis utóbbi kategóriába sohasem tartozott. Annak külön örülök, hogy sakkfeladvány is került a lapba, ugyanis az utóbbi időben valóságos sakk-ellenes hadjárat bontakozott ki a lapok hasábjain, mondván: pókerezni érdekesebb. A sakkban van valami klasszikus, valami modernül nemes, olyasvalami, ami más játékokból, így a számítógépes tűzijátékokból is, hiányzik. A póker is felszínes

A meglehetősen modern dizájnú folyóiratot végiglapozva bölcsen megállapíthatjuk, hogy a magyar közoktatás ugyanolyan bürokratikus, mint volt húsz éve, meg negyven éve, meg hatvan éve. Ez, míg világ a világ, már soha nem fog változni. A Közoktatás 2013.decemberi száma két részből áll. az elsőben kérdésekre válaszolnak az egyes témák avatott szakértői. Például: egyenértékű-e a 41 százalékos eredménnyel teljesített spanyol emelt szintű érettségi a nyelvvizsgával? Mennyi szabadság jár egy pedagógiai asszisztensnek? Jogosan szed-e havonta 8000 forintot az iskola a balettoktatásért? Ilyesmi. A második részben bizonyos jogszabályok gyakorlati alkalmazásához kapunk hasznos információkat, például: milyen új érettségi tantárgyak vannak ( utazás és turizmus, társadalomismeret, rendészeti ismeretek), ezeknek mik a követelményei, kiket lehet alkalmazni oktatási intézményben ( mi a helyzet pl. a büntetett előélettel), lehet-e óraadó tanárt foglalkoztatni, ilyesmi.  A Közoktatás korrekt szakfolyói

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag

A Gramofon folyóirat klasszikus zenéről és jazzről szól. Ez is jelzi, hogy jazz mára kikerült a " könnyűzene" feliratú skatulyából, színvonalában emelkedett, felnőtt a Nagy Testvérhez, a klasszikusokhoz. Ellentétben a pop-rock alapú zenékkel, melyek inkább lefele ívelő tendeciát mutatnak, de ez a rajongókat csöppet sem érdekli, elvégre nem mindenki a zene miatt jár fesztiválokra... A Gramofon folyóirat 2008.nyári számának rendkívül gazdag tartalmából két írást emelnék ki. Aradi Péter a Semmelweis Vonósnégyes 25 éves jubileumát ünnepli cikkében, Rost Andrea pedig arról beszél, hogy beleszeretett a dalba, mint műfajba. Jó példát nyújt a művészi alázatra, mikor azt mondja, hogy 13 év Traviata-éneklés után kezdi magáénak érezni a darabot. Rendkívül gazdag a Gramofon lemezajánlója, kiemelném belőle Barbara Booney Schubert-lemezét, melyet a megjelenés évében volt szerencsém meghallgatni, és kijelenthetem: hozzátesz Schuberthez, nem pedig elvesz belőle. A rendkívül igényes kiállítá

A História folyóirat egyike azon magyar kulturális " termékeknek" melyek nagy űrt hagytak maguk után. De ne sirassuk, Isten mindig tudja, mikor minek van itt az ideje... Lássuk, miről is ír a História 1993. évi 1. száma! Hunyadi János magyar vagy román származásáról szólva lezár egy vitát. Hunyadi nagyapja román volt, édesapja viszont már magyar környezetben él, Zsigmond király udvarában tölt be kisebb funkciókat. Magyar-román történésztalálkozó- elképesztő tanulságokkal. A középiskolákban nem tanítják, de az 1950-es években külföldre menekülő magyarok között is voltak  kémek. Omega ügynök például megölte azt a magyar katonatisztet, aki sok magyar segített át Ausztriába. Részletesen foglalkozik a lapszám Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak házasságával. A legtöbb történészhez hasonlóan, Niederhauser Emil is rossznak tartja a házasságot, egymáshoz nem illőnek a két embert. A legtöbb publikáció, könyv hasonlóan foglal állást. A honfoglaló magyarokat legtöbbször lovon

A Kapu című, sokak által különféleképpen minősített, manapság divatos szóval: eléggé megosztó, folyóirat 2015. évi 5. számában olvasható a Malachi Martin atyával készült interjú második része. Ebben Martin atya kifejti azon meggyőződését, hogy a Miaszonyunk, azaz Szűz Mária kultusza fog majd békét teremteni keresztények és iszlám vallásúak között. Orbitális butaságot mond ezzel az atya. Miért is? 1. A legtöbb arab azt sem tudja, kicsoda Mária, sőt, azt sem tudja, kicsoda Jézus. A legtöbb arab még a Koránt sem olvasta, csak kivonatos formában. 2. A zsidó és keresztény vallás szent könyvében, a Bibliában sincs Mária-kultusz. Kizárólag Istennek van kultusza, egyetlen Isten van, az ő fia Jézus Krisztus, aki megváltotta az emberiséget kereszthalála által. Máriának a Megváltásban nincs szerepe. Mária Jézus testi értelemben vett anyja, és semmi több. Legalábbis akkor, ha szó szerint vesszük a Biblia szövegét. És miért tennénk másképp?