Könyvekről mindenkinek

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség