Könyvekről mindenkinek

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján.  Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van). Megisme

 A könyv alcíme:A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata Michael J.Sandel könyve nemzetközi bestseller lett, mert érthetően, a művelt nagyközönség számára is feldolgozható módon beszél komoly filozófiai, méghozzá moralfilozófiai kérdésekről. Sandel könyveit olvasva és előadsait hallgatva könnyen rájöhetünk, hogy az erkölcs korantsem olyan egyszerű és magától értetődő dolog, mint ahogy azt időnként egyes politikusok, tanítók, egyházférfak elmagyarázzák. Az erkölcsnek, az igazságosságnak története van. Sandel erről a történetről mesél nekünk, mégpedig oly módon, hogy konkrét gyakorlati példákon keresztül szól az azokhoz kapcsolódó filozófiai problémákról.Ebben a rövid recenzióban- leszögezve, hogy nem vagyok " szakképzett"filozófus, de csodálom a nagy gondolkodókat, Arisztotelészt, Kantot, Pletónt, Locke-ot és társaikat- spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni a véleményem szerint kitűnő és talán egyetemi kötelező olvasmánnyá is tehető műről.  Eltűnődhetünk azon, va

A könyv alcíme:Magyar gondolkodók a 21.századi világalternatívákról.  A 21.százazadban nem értelmezhetjük úgy a körülöttünk lévő és működő világot, mint az előzőben. Új megközelítések, új paradigmák kellenek. Számtalan filozófus, szaktudós, közgazdász, jövőkutató vállalkozott ezen új paradigmák megfogalmazására, köztük magyarok is. Az ő világ-és életértelmezéssel foglalkozó szövegeikből állított össze különleges gyűjteményt a két szerkesztő, Garaczi Imre és Varga Csaba. Nagyon sokrétű, tematikailag sokoldalú könyvről van szó, e meglehetősen kis terjedelmű könyvajánlóban mindössze arra vállalkozhatom, hogy néhány, a műben olvasható értelmezési lehetőséghez apró megjegyzést fűzök- a szakmailag dilettáns, de nyitott szívű és nyitott elméjű Olvasó jogán.  A 7.oldalon látható táblázatban, mely Varga Csaba:Már a jövő sem a régi-a valóban újat teremtő paradigmaváltás c. írásához " tartozik", található egy nagyon fontos kultúrelméleti megállapítás. A modernizáció tézisei szerint a ku

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,

 Csiky Tibor (1932,Olaszliszka-1989, Budapest) a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb alakja volt. Használati tárgyaktól kezdve absztrakt szobrokig, rajzokig, montázsokig szinte mindent készített. A tér érdekelte, az, hogy miképpen lehet betölteni a teret eddig szokatlan perspektívájú alkotásokkal. Hajdu István könyve bevezetést nyújt ennek a nagyszerű művésznek munkásságába. Mivel e rövid könyvajánlóban nem kívánjuk elemezni Csiky komplex pályafutását, hatalommal és kritikával vívott harcait, éppen ezért, mintegy felvillanásszerűen, kiemelónk néhénáy alkotást a kötetben található illusztrációkból, fotókból, és ezekről szólunk néhány szót.  Az objektív valóság struktúrái című montázs éppen azt bizonyítja, hogy - objektíven nézve-nincs objektív valóság, hiszen mindenki mást és mást lát bele a világ tárgyaiba, jelenségeibe. A 18.oldalon két villamos (vagy autóbusz) megálló-tábla látható, egyik a Karinthy Frigyes út felé visz, másik a Kosztolányi Dezső térre. Ha akarom

 Sokak szerint  Baruch Spinoza (1632-1677) nagy németalföldi filozófus főműve az Etika. Erről persze lehet tudományos ( vagy inkább:értékrendbeli, ízlésbeli) vitákat folytatni. Az biztos, hogy nagyon összetett, sok-sok jelentésréteggel bíró műről van szó, ebben a könyvajánlóban egy rövid összefoglalást tudunk adni Spinoza etikáról vallott nézeteiről, véleményéről.  Spinoza szerint az etika egyértelműen transzcendens, felülről ered, első lépés tehát bebizonyítani, hogy létezik felsőbb lény. A filozófus ezt a bizonyítást Isten végtelenségéből vezeti le. Ha valami végtelen- vallja- akkor végtelen tulajdonsággal,megjelenési formával, attribútummal rendelkező szubsztanciáról van szó. Ha pedig valami végtelen módon létezik, akkor végtelen a hatalma is, mert a létezés voltaképpen hatalom. Ha pedig valami végtelen hatalommal rendelkezik, akkor módjában áll megszabni egy adott társadalom etikai normáit is. Az etika tehát- ahogy ma mondanánk-transzcendens. Ahogy a 34. tétel kimondja: Isten hatal

 Én nem tudtam,hogy ez a könyv ennyire jó. Valamikor a 2000-es évek közepén kaptam,valahol,valakitől,aztán jöttek fontosabb olvasnivalók,Böszörményi Zoltán könyvét pedig feltettem a felső polcra,mostanáig ott porosodott. Kár,mert a Vanda örök egy igen jól sikerült,komoly szépirodalmi alkotás.  És most következzék egy kis spoiler,aki nem szereti a könyvismertetők ezen részét,attól azt kérem,ugorjon le e bekezdés aljára!Történetünk főhőse Rudolf,negyvenes,menő,nyitott gondolkodású férfi,aki filozófia szakot végez az egyetemen,közben vezető pozíciót tölt be egy autókereskedő cégnél. Felesége van,gyereke,akiket szeret,mégis,valahogy beleszeret Vandába,aki egy titokzatos,misztikus nő,teljesen más,mint a józanságot,a két lábbal a földön járást képviselő feleség. Rudolfnak munkahelyi gondjai támadnak,miután egyik céges ügyfele csődbemegy. Walter,a tulajdonos,egyértelműen Rudolfot hibáztatja. Hősünk megpróbálja visszaszerezni a pénzt,ám korábbi legjobb barátja átveri. Rudolf egyre inkább a fil

 Bernáth László könyvét elsősorban filozófusoknak ajánljuk. Ugyanakkor azoknak a szakembereknek-jogászok,pedagógusok stb.-is érdemes elolvasni,akiknek praxisában a felelősség kérdése mindennapi tényezőként,problémakánt merül fel. A Morális felelősség,érdem és kontroll című könyv napjainkban minden korábbinál aktuálisabb-s ahogy telnek az évek,évtizedek,egyre aktuálisabb lesz. A változó társadalmi viszonyokat ugyanis eléggé döcögősen követi az erkölcsi alkalmazkodás. Korábban egyértelmű szituációkban (A a felelős,B az áldozat) ma már,a dolgok fokozódó összetettsége miatt,mind többször fordul elő olyan eset, amikor csak nehezen tudjuk megnevezni a felelőst. Bernáth László mindenekelőtt azt a kérdést teszi fel:szükség van-e egyáltalán olyan elméletekre,melyeknek segítségével meg tudjuk állapítani a felelősséget,vagy éppen megnevezni a felelős személyt?Nem lehetséges az,hogy ez a bizonyos döntés,hogy ki a hibás,ki a vétlen,ez benne van az emberben szubsztanciálisan,magyarul:az ember lényeg

 A cím allegorikus:ahogy a regény hőseinek élete is darabokra hull,úgy esik szét korunk világképe,úgy válnak puszta vigasszá elmúlt évszázadok vallásai,filozófiái. Böszörményi Zoltán:Darabokra tépve c.könyve a 21.század valóságát ábrázolja ki nekünk,21.századi olvasóknak. A regény alakjai nem boldogulnak ebben a rohanó,üzleties,a valós értékeket háttérbe szorító világban. A pszichológus szex-és kapcsolatfüggő lesz,az írónak egyetlen könyvét sem vásárolja meg senki,a fiatalokat valami ismeretlen és ellenséges hatalom pokoli csapdába csalja-talán azért,hogy tudatára ébredjenek önző felszínességüknek? Egyszóval:a látható világ nem öröm,csak iga,modern környezetbe ágyazott,nagyvárosi antik sorstragédiák sorozata.Az elidegenedés legmagasabb,már-már misztikus magasságokba emelkedő szintje. A hősök tehát menekülésbe fognak.Ha ez a gyakorlati világ elvesztette értelmét,akkor irány a szellem birodalma!Találjuk meg önmagunkat a könyvekben,a kultúrában! Van,aki Marxban és az ő 19.századi társadal

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet.  Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok me

 Előrebocsátom:Jürgen Habermas könyve nem tartozik a legkönnyebb olvasmányok közé. Még rutinos filozófusok, társadalomtudományi szakemberek számára sem okoz felhőtlen boldogságot A kommunikatív cselekvés elmélete című könyv áttanulmányozása. Ugyanakkor megéri a fáradságot: ha az ember értő módon, intellektuális párbeszédet folytatva a neves Szerzővel, mondatról mondatra végighalad ezen a könyvön, gyakorlatilag megérti a 20-21.századi nyugati gondolkodás alapjait. És nemcsak az alapjait... Habermas elsőként a racionalitás fogalmával foglalkozik. Kezdi ott, hogy a filozófia képes-e, a filozófiának hatáskore-e a racionalitás fogalmával való foglalkozás. Arra a következtetésre jut, hogy a filozófia, párosítva a szociológiával, igenis tud, képes foglalkozni a racionalitással. Nagyon fontos, Habermas szerint, hogy különbséget tegyünk az érvek érvénye és valamilyen gondolatnak, gyakorlatnak a társadalmi érvényessége között. Habermas részletesen elemzi Toulminnak a racionalitással, az érveléss

 Ez a könyv lényeges, mint nyáron a napfény, télen a hó. Keresztények és nem keresztények számára kötelező olvasmánnyá. John Gray ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megismerteti az Olvasót az istennélküliség filozófiájával, annak eredetével és változataival. Ebben a mondatban már az is benne foglaltatik, hogy Az ateizmus hét formája című könyv kizárólag a filozófiai alapú ateizmussal foglalkozik, a manapság divatos, szimpla szekularizmussal nem.  Mindjárt az első fejezet végén olvashatunk egy érdekes megállapítást:a modern ateizmus a média és a szórakoztatóipar terméke. Ezen nagyon alaposan el lehet ám gondolkodni. Mert az tény, hogy vannak világvégek, melyek úgy látják, hogy a forgalmuk inkább az istennélküliek körében növekszik, ezért aztán csatlakoznak sok olyan kezdeményezéshez, amely a szimpla szekuláris világnézetet támogatja. Ugyanakkor mégsem gondolom, hogy az új ateizmus kizárólag valami szórakoztatóipari formula lenne. Egyrészt nem szórakoztató, másrészt nem egysze

 Charlize O'Quinn könyve vérbeli sci-fi,de tartalmaz erősen filozofikus szövegrészeket is. Olyan Olvasóknak ajánljuk,akik az agytömés és a semmitmondás után szeretnének valami érdekeset,izgalmasat olvasni. Jó kis nyári elfoglaltság, magas szinten szórakoztat.  Recenzenst legalábbis igen.  A történet főhőse,Tiara,első pillantásra tipikus 20.századvégi amerikai fiatal hölgy. Tiara nagyon súlyos lelki problémákkal küszködik. Édesapja halála óta,azaz tizenkét éve folyamatosan rémálmok nehezítik napjait. Egy ízben a repülőgépen kezd el ordítozni,utastársai legnagyobb megrökõnyödésére. Barátnője ekkor azt tanácsolja,menjen el egy jó analitikushoz,ajánl is egyet. Tiara megfogadja a tanácsot,elmegy a terápiára. Pszichoanalitikusa, Dr. Holbrook, hamar rájön hogy élete legérdekesebb páciensét fogta ki. Tiara ugyanis,a kezdeti gúnyolódás után,elmeséli neki az egész életét. A lány semmire nem emlékszik gyermekkorából. Se az anyjára, se a nagyszüleire, se az iskoláira, se egy boldog családi kar

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is. Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot. Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel.

 Balogh István és Karácsony András könyve olyan témával foglalkozik,amelyben való,legalábbis részleges jártasság elengedhetetlen a második világháború utáni Európa megértéséhez. A Német társadalomelméletek c.könyvet olyan Olvasóknak ajánljuk,akik már rendelkeznek szociológia és/vagy filozófiai alapképzettséggel. Megismerhetjük azt a folyamatot,melynek során a társadalomelmélet elvált mind a filozófiától,mind pedig az empirikus eszközökkel dolgozó szociológiától. Képet kapunk arról,hogyan alakult meg az ún.frankfurti iskola,milyen pozíciókat vívott ki magának Németországban,s Amerikából hazatérve hogyan növelte ezeket a pozíciókat. Szinte tanulmányról tanulmányra,sorról sorra követhetjük Karl Popper és a Bécsi Kör vitáját a pozitivizmusról. Eltűnődhetünk azon,éppen Horkheimer munkássága nyomán,hogy a társadalomtudományi megismerésnek egyáltalán része-e a társadalomkritika.Elgondolkodhatunk azon is,hogy kivonható-e a társadalomelmélet vizsgálódási köréből a jog,s milyen szerepet kap jog

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhelyez

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők: 1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek. 2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténészn