Könyvekről mindenkinek

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem

Vagány fickó ez a Jack Reacher. Lee Child könyveiben megteremtette a 21. századi férfi archetípusát. Olyan krimihőst, akik mindannyian szeretnénk lenni. Erős, kemény, ugyanakkor nem zavaróan intelligens, és olykor kedves. Lee Child a 21. század egyik legjobb bestseller-írója, remekül tud karaktert formázni. A Nincs mit veszítened című könyv története az amerikai Középnyugaton játszódik. Itt áll két magányos, imndentől és Istentől elhagyott kisváros, Hope és Despair. Ezek beszélő nevek, az előbbi azt jelenti, Remény, az utóbbi azt: Kétségbeesés. Reachert letartóztatják csavargásért, s elkezdi fúrni oldalát a kíváncsiság: vajon miért gyűlölik itt ennyire az idegent? Mi az a sötét titok, amit ennyire kell óvni? Child könyve felhívja a figyelmet egy napjainkban sajnos újra kibontakozó jelenségre: a társadalmi szintű paranoiára. Ha egy közösségnek ( és most mindegy ,hogy amerikai kisvárosról vagy kommunista diktatúráról beszélünk) rossz a lelkiismerete, ha foltos a történelme,akkor szoro