Könyvekről mindenkinek

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb

 Vajon kellően ismerjük saját folklórunkat? Tegye szívére a kezét az, aki minden nap találkozik- " találkoztatja magát"- népi stílusú kulturális alkotásokkal! Aki miden nap hallgat népzenét, vagy patkókat tesz a húsvéti tojásra. Szerintem manapság nem sok ilyen ember van.  Dinara Mirtalipova kitűnő könyve, A képzelet erdeje, pontosan ezért íródott. Íródott? Inkább " alkotódott, készült, rajzolódott". Nekünk, 21. századi egyencivilizáción felnőtt felnőtteknek meséli el, mi is az a kelet-európai folklór.  Megtudhatjuk, hogyan kell spirituális jelentéssel bíró virágokat, fákat, madarakat rajzolni. Láthatjuk azt, hogy egy kissé unalmas, agyonminimalizált lakásból hogyan lesz élő otthon: rajzolt vagy hajtogatott növényekkel, gyönyörű dobozokkal, tárolókkal, de akár nagyobb méretű bútorokkal is. Most leszünk csak igazán kreatívak! És eddig az ajánjó. A vizuális gyönyörűséget nem lehet szavakkal leírni. Tessék megnézni, és könyv esetében furcsa szó, de: használni, ezt a kö