Könyvekről mindenkinek

 Bárczy János (1917-1999) a 20.századi magyar irodalom egyik legérdekesebb alkotója. Nemesi családból származott,katonatisztként,méghozzá pilótaként harcolt a második világháborúban,de gépe találatot kapott,lezuhant. Bárczy János olyan súlyosan megsérült,hogy szeme világát is alig lehetett megmenteni. Később teljesen elveszítette látását,regényeinek egy részét tehát vakon írta,azaz diktálta. A balek című kisregénye-mely részben önéletrajzi ihletésű-a második világháború utáni években játszódik,a cselekmény belenyúlik az 1956-os forradalomba is. E rövid könyvajánlóban ízelétőt nyújtunk e rendkívül érdekes,mozgalmas történelmi kisregény cselekményéből,ezzel teremtve-remélhetőleg-kedvet az olvasáshoz. A fiktív cselekmény helyszíne Magyarország,idő:a második világháború végétől a Rákosi-korszakon át 1956-ig. A narrátort,aki katonatiszt,az előrenyomuló szovjet hadsereg fogságba ejti. A fogságban elviselhetetlenek a körülmények,alig van élelem,rosszak a higiéniés feltételek. A foglyok eg...

 Csanádi Imre a huszadik századi magyar irodalom emblematikus alakja. Hajnali káprázat címmel pályafutása során írt verseit válogatta kötetbe. Önálló, szerkesztett mű született, mivel a gyüjteményes kötet versciklusai nem egyeznek a folyamatosan megjelenő Csanádi- kötetekével. Néhány gondolatot, Csanádi költészetére vonatkozó egyedi jellemzőt emelnék ki ebben a könyvajánlóban, mely gondolatok és jellemzők természetesen távolról sem fedik le a költő életművének egészét. Mozaikok, apró morzsák, fel-feltörő gondolatok- ennyi az egész.  Nem volt még Csanádin kívül olyan magyar költő, aki ilyen egyénien ábrázolta volna természet és ember szimbiózisát. Az 1938-ban írott Este a hegyen című versben " Árvul a zaj, szelidül.Ropogó szekerek muzsikája / zsong el a mélyudvaron...". Az ugyanebben az évben írott Mezőföld című versben pedig, mely a "Józan próza-vidék"-et örökíti meg, nos ennek a műnek záró soraiban " mindent felfal ugyan, nem tűr színt vagy jelet/ a lassan, al...