Könyvekről mindenkinek

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története.  Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben.  Kezdjük akkor!  1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjáratai (862-

A könyv alcíme:Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban Jan Assman könyve a kultúra és az írásos történelem keletkezéséről szól. Arról, hogy a különböző kultúrák megemlékezési formái hogyan segítették vagy gátolták az adott közösség fejlődését, koherens szellemi gyarapodását. A könyv első része általános elméleti ismereteket és véleményeket tartalmaz. Nagyon szimpatikus, hogy Assman túllép a fogalmak puzta definiálásán, rendszerbe szervezve tudatosítja elméleti alapállását. Használja a kontraprezentív emlékezés és az anakron struktúra fogalmát. Foglakozik rítus és szöveg különbségével, ritualizálástól a textualizálásig tartó folyamatot szükségszerűnek tartja. Véleménye szerint az etnogenezis textualizálása felerősíti a kollektív identitás alapszerkezetét. Részletesen elemzi integráció és központosítás különbségét. A könyv második része négy esettanulmányt tartalmaz. A görög, a héber, a hettita és az egyiptomi kultárn keresztül mutatja be, hogyan alakultak ki a