Könyvekről mindenkinek

 Olyan időket élünk, amikor hamisság és igazság keveredik. Sokszor semmilyen támpontunk nincs ahoz, hogy eldöntsük, mi igaz és mi nem. Tudományos módszerekkel tálalva adnak el teljes blődségeket vagy részigazságokat, miközben nehezen tudjuk eldönteni, mi tudomány és mi nem az. Krekó Péter szociológus és Falyna Nóra nyelvész közösen szerkesztett könyve, a Satlatánok kora, valóban remek kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy eldöntsük:mi áltudomány ls mi nem.  A bevezető tanulmányokból megtudjuk, mit is nevezünk tudománynak, mi a tudományos módszer lényege, mit jelent a falszifikálhatóság, miért a szkepticizmus a legjobb hozzállás a modern természettudomány eredményeihez, és mitől egészséges a szekpticizmus, pontosabban: meddig nevezhető egészségesnek a kételkedés. Képet kapunk, néhány konkrét esetből arra, hogyan segítette elő a kétely a tudomány fejlődését. Az első fejezetben, a Bevezetőben, látunk egy táblázatot, mely azt igazolja, hogy Magyarországon szerencsére még megmaradt a tudósokba, tud

 Eg könyvajánlóban általában a recenzens elemzi azokat a benyomásokat. igazság-lenyomatokat, melyek az adott könyv olvasása közben benne megszületek, létrejöttek, esetleg megragadtak. Yrvin D. Yalom és Marilyn Yalom: Halálról és életről című könyve kapcsán elég nehzé ezt megtenni, a legfőbb érzés, reakció ugyanis egy olyan állapot, melyet nem lehet elemezni: ez pedig a megrendülés. Az a mesterséges tartás, amit a modern ember a saját lelkének ad, egyszeriben megszűnik létezni, mihelyst végigolvassa ezt a könyvet. A Halálról és életről a szembenézés könye, csak erős lelkűeknek és erős idegzetűeknek ajánlom. A fentebb részletezett folytonos megrendülés miatt csak nagyon átfogóan tudok írni erről a könyvről. A sajgó szív sírásáról nem lehet hétköznapi mondatokat írni, csak futó benyomásokat, a könny-áradás apró szüneteiben.  Ezt a könyvet ketten írták. Két haldokló ember. Yrvin D. Yalom a neves pszichiáter, pszihooterapeuta, akinek világszerte sok nyelvre fordították le könyvet. Nyolcvanh

 Luanne Rice: Hetedik Mennyország című könyve először egy kissé becsapja Olvasóit. Ugyanis úgy tűnik, első blikkre első olvasásra, mintha egy romantikus regény kellős közepébe csöppennénk. Szereplők: Jóképű férfi, aki ráadásul pilóta, magát éppen összeszedni próbáló nő, cserfes kamaszlány-minden adva van, ami kell egy jó, vonatra való romantikus könyvhöz. Csakhogy Luanne Rice nem elégszik mg annyival, hogy felszínesen szórakoztasson, vagy éppen elandalítson. Ő gondolkodtatni és éreztetni akar, és ez a Hetedik Mennyország minden sorából kiérződik. A cselekményből nagyon röviden, tényleg csak az érdeklődés felcsigázása végett, csak keveset árulnánk el. Sarah éppen felgyógyulóban a rákból, keresi önmagát, próbálja újraszervezni életét. Családja elszakadt tőle, 16 éves kamasza fia a nagyapjához költözött. Nagypapi egyébként részeges, ókonzervatív felfogású, aki mai napig neheztel lányára, amiért otthagyta a családi farmot. Sarah soha többé nem akar találkozni apjával, és őt vádolja azért,

Egészségügy, betegség, orvosok: erről legtöbbünknek szürke rendelők, végtelen hosszú várakozás, és több ezer forintbe kerülő gyógyszerek jutnk eszünkbe. Susanna Ehdin könyve egy más utat mutat: gyógyulj meg önmagad! Persze, azonnal felvetődik a kérdés ( és ez jó, hogy az Olvasó párbeszédet folytat a könyvvel, azt jelzi, " érik valami"),hogy képes-e valaki laikus önmagát meggyógyítani, de Az öngyógyító ember olyan magától értetődően ad igent választ a kérdésre, hogy az már -gyanús. Első olvasásra nincs benne semmi riasztó. Mértéktartó hangvétel, nem szidalmazzuk az orvosokat, nem csinálunk forradalmat, nagyon békés ember ez az Öngyógyító ember. Susanna Ehdíntől pedig megtudjuk, hogy van lelkünk, amely kapcsolatban áll a testünkkel, és ez közrejátszhat bizonyos betegségek kialakulásában. Erről mintha már hallottunk volna, de nem baj, ismétlés a tudás anyja. Aztán arról is olvasunk, hogy az érzelmi egyensúlyt ( az érzelem egyébként molekulákból áll, ez új) is be kell állítani