Könyvekről mindenkinek

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt.  Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg.  Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizáció

A könyv alcímei:Szokások, hagyományok. Versek, mesék, dalok. Nincs semmi baj Devecsery László: Ünnepelő című könyvével, korrektül benne vannak a nagyobb ünnepeken rendszeresen előadott versek, mondókák, általunk jól ismert gyermekdalok ( Bújj, bújj, zöld ág és társai).Rövid ismertetőt olvashatunk minden ünnepről. Megismerhetjük az újévkor, farsangkor, balázsolás idején, húsvétkor, pünkösd ünnepén, aratás alkalmával, karácsonykor előadott népi irodalmi alkotásokat (kevés kivétellel mind népköltés, leszámítva néhány Weöres illetve egy Devecsery-verset).  A baj magával az ünneprendszerrel van. a magyar egyházi ünnepek rendszerét túlnyomórészt a katolikus egyház alakította ki. Ennélfogva a keresztény ünnepek számtalan pogány hagyománnyal keveredtek össze. Kulturális saláta ez, ahogy egyre többet eszünk belőle, úgy egyre kevésbé ízlik. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy szükség van efféle könyvekre, mint az Ünnepelő. A 21. század sokszor erőszakolt, és rosszul értelmezett urbanizációja a gye