Könyvekről mindenkinek

Salamon Konrád könyve a magyar történelem egyik legdicsőségesebb eseménysorozatának, az 1956-os forradalom és szabadságharcnak állít méltó emléket. A tizenkét nap szabadság, 1956. Az első antikommunista forradalom című könyv végigvezeti az Olvasót ennek a nagyszerű és dicsőséges, végeredményében mégis tragikus történelmi napokon.  Óriási " aduja" a könyvnek, hogy kitűnően, remek történelemlátássa megírt szöveget rengeteg korabeli fotó illuszrálja. Valóban úgy érezhetjük, ott vagyunk a pesti után... Látjuk Szilágyi Józsefet, a kommunista politikust, aki szembefordult a diktatúrával, s pártértekezleteken, újságcikkekben követelte a reformokat. Nagyon sok más, egykori rákosista gondolkodott akkor úgyanígy- az már más kérdés, hogy közvélemény mennyire fogadta el hitelesnek ezeket a " bűnbánatokat"- például látjuk az egyetemista hősöket, amint egy jobb viágban való hittel követelik Rákosi Mátyás távozását, Nagy Imre elvtárs vezetésével történő új kormány megalakítását, a

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket