Könyvekről mindenkinek

 Hahner Péter a magyar történetírás egyik vezető alakjává nőtte ki magát. Méltán:alapossága,tág érdeklődése jó tollal párosul.Világtörténelmi kaleidoszkópmagyar szemmel c.könyve azokat az írásokat tartalmazza,melyeket Szerző a Rubicon folyóiratban tett közzé. Az írások első csoportja a történelem elméletéről,alapfogalmakról,a történetírás történetéről szól. Mi az,hogy forradalom,demokrácia,mit értettek proletárdiktatúra alatt az orosz bolsevikok,milyen válságokon megy és ment keresztül a nyugati történetírás?Elgondolkodtató írások ezek,arra késztetik az Olvasót,hogy ne dobálózzon csak úgy a szavakkal... A kötet legjelentősebb részét a Franciaország históriájával kapcsolatos esszék,tanulmányok teszik ki. Hogyan alakult ki az egységes Franciaország?Kik voltak a középkori Francia Királyság legjelentősebb uralkodói? Mily módon alakult ki az angoltól eltérő rendiség?Győztesnek vagy vesztesnek tekinthetjük-e a koraújkori Franciaországot?Hogyan épült fel a Napkirály állama? És aztán a a franc

Megjelent a Rubicon történelmi magazin 2017/11. száma. A tartalomból: - Németh György kiváló ókortudós cikkei végigvezetnek bennünket a görög mitológián, Khaosztól kezdve Héraklész próbatételein át egészen Europé elrablásáig - Kertész István kitűnő cikke a trójai háborúról, melyből kiderül, hogy még a nevezetes történelmi esemény pontos régészeti-kronológiai datálása sem egyértelmű. -Varga Kálmán írása a máriabesnyői mennyezetfreskóról, melyen még Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is látható. - Lénárt T. András írása aktuális kérdéskörhöz, Katalónia és Spanyolország viszonyához kapcsolódik. Szerzőnek sikerült objektíven, elfogultság nélkül vázolnia a katalán függetlenségi törekvések történelmi hátterét. - Több írás is olvasható az USA történetéről: Megtudhatjuk, miért is ellenezték- ha ugyan ellenezték- az északiak a rabszolgatartást, hogyan robbant ki a polgárháború, milyen szerepet játszottak ebben a nagy hadvezérek. Hahner Péter szakmailag tökéletes, kiváló stílusban megírt c

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru