Könyvekről mindenkinek

 A miskolci Herman Ottó Múzeum nagyon sokoldalú tudományos és művészeti-művészetszervező intézmény.A közlemények 24.kötete híven tükrözi ezt a sokoldalúságot.Találhatnak itt kedvükre való olvasnivalót a történelem,a régészet,a néprajz,a művészettörténet,a zene,az irodalom,a nyelvtudomány iránt érdeklődő Olvasók egyaránt. E rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adhatunk e kötet rendkívül gazdag tartalmából. Simán Katalin írása (Jelentés Hidasnémeti-Borházdűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról) olyan emberek kózösségét mutatja be,akik 25 000-20 000 évvel ezelőtt éltek a mai Észak-Magyarotszágon,vadásztak,halásztak,gyűjtögettek,s egészen biztosan építettek kunyhókat is. Az ásatáson 2430 darab követ találtak a régészek! Pátay Pál,a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa a tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatási munkálatairól számol be. Egészrn egyedülálló targyat is sikerült találni:egy olyan edényt,melynek alakja 4,sarokkal egymás felé forduló papucsot formáz. Lovász Emese a tiszakarádi germán...

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amiko...