Könyvekről mindenkinek

 A tanulási zavarok akár a lakosság 10 százalékát is érinthetik. Előjelei már óvodás korban megmutatkozhatnak. A három leggyakoribb tanulási zavar,a diszlexia,a diszgráfia és a diszkalkulia ( az olvasás,az írás illetve a számolás zavara) előfordulhat általános-és középiskolában,de még a felsőoktatásban tanulók között is. Akár egész felnőttkorán végigkísérheti az embert. Éppen ezért nagyon fontos,hogy idejében észleljük a problémát és ha kell,szakember segítségét kérjük. Dr.Tánczos Judit:Baj van a tanulással című könyve gyakorló pedagógusoknak,szülőknek,pszichológusoknak nyújt segítséget abban,miként is fedezzék fel a problémát és hogyan reagáljanak arra.  Megtudjuk a könyvből,hogy a tanulási zavarral küzdő gyermek általános intelligenciszintje akár nagyon magas is lehet. Itt megemlítenék egy példát:John Fitzgerald Kennedy elnök élete végéig kínlódott a helyesírással,de lehetne még sok példát hozni... Részletesen leírja a Szerző,milyen jelei,tünetei vannak a tanulási zavaroknak a különb

 A főiskolai jegyzet a Kis pszichológiai füzetek sorozatban jelent meg, Nyíregyházán, 2004-ben. Ebben a blogban általában ajánlani szoktunk könyveket, nem pedig bírálni. Nem lesz ez másként a Személyiségpszichológia című művel sem. Mindenekelőtt előrebocsátjuk:nincs semmiféle tartalmi kifogásunk a Barcsa-Pauwlik-Rozgonyi szerzőtriász könyve ellen, ami le van írva ezekre az oldalakra, az többnyire úgy jó, ahogy le van írva. Kifogásaink inkább módszertaniak, pedagógiaiak, semmint tartalmiak.  Soroljuk fel most ezeket a kifogásokat, tényleg csak a jobbítás szándékával! 1. Ez a könyv valószínűleg tanárszakos hallgatóknak, a jövő pedagógusainak készült. Ehhez képest terjedelme mindössze 64 oldal, ennek nagy része pedig számonkérő jellegű feladat. Azt gondolom, mint pályaelhagyó pedagógus, hogy egy tanárnak, tanítónak ennél azért sokkal jobban, mélyebben kellene ismernie a személyiség pszichológiáját. Bár jelzik a Bevezetőben, hogy ez a könyv nem pótolja a tankönyveket, csak rövid összefogla

A könyv alcíme: A fegyelmezés bámulatosan új, hatékony megközelítése. Dr.Gerald E.Nelson könyvét minden szülőnek, pedagógusnak, pszichológusnak ajánljuk. Az amerikai Szerző egy olyan módszert mutat be Olvasóinak, melynek segítségével a rakoncátlan gyereket a helyes irányba tudjuk terelni. A Fegyelmezett, jó gyerek című könyv szerint minden olyan fegyelmezési módszert el kell vetni, amely eltávolít.Nem jó az pl. ha a gyereket a szobájába küldjük, vagy ha nem kap vacsorát. Nelson doktor ehelyett az úgynevezett "egyperces dorgálás" módszerét ajánlja.  Ennek lényege, hogy a vétséget elkövető gyermeket félrehívjuk, és egy percen át, pusztán szavakkal, dorgáljuk. Az első harminc másodpercben elmagyarázzuk neki, hogy miért is haragszunk, a második harminc másodpercben pedig megértetjük vele, hogy szeretjük. Nelson doktor szerint a módszer minden korosztályra alkalmazható, de azért figyelembe kell venni a gyermek érzékenységét. Továbbá: nem szabad hagyni, hogy a kisgyerek legyen a fő

Hát, nekem volna egy tippem: ne engedje kütyüre kattanni. Persze, könnyen beszélek. De ha már bekövetkezett a tragédia, Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyermekemmel? című könyve ( Scolar Kiadó , 2019) szerint akkor sem történik tragédia. Csak néhány dolgot másképp kell csinálni, át kell gondolni bizonyos preferenciákat. Szeretettel, bizalommal. Számomra az a könyv legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztat senkit. Technicizált civilizációban élünk, és kész. Ha valaki túlzásba viszi, javíthat. Ha nem figyelt oda eléggé a gyerekre, javíthat. Tehát ezt kellene a szülőkbe és olykor túlzottan is riadozó pedagógusokba " betáplálni": nem történt tragédia, a folyamat nem visszafordíthatatlan, a gyerek alakítható személyiség, mi is az élete részei vagyunk, tehetünk az ellen, hogy a gyerek végképp a kütyük rabja legyen. Miklya Luzsányi Mónika írt egy optimista, de azért realista könyvet. Engem feldobott, ajánlom minden kis- és nagygyermekes szülőnek, pedagógusnak, in

Nagyon fontos, gyermekneveléssel kapcsolatos könyv, melyet nyugodtan ajánlhatunk szülőknek, pedagógusoknak. Lányiné dr.Garai Katalin arra a kérdésre keresi a választ: hogyan magyarázzuk el egy hatéves gyereknek a pénzt, a kereskedelmet? Ez bizony sok szülőnek okoz nehézséget. A mit, miért, mennyiért című könyv segít abban, hogy hogyan fogjunk ehhez hozzá? Mit kell tudnia egy óvódásnak az árakról? Tudnia kell-e azt, hogy mennyit keresnek a szülei? És ha megtudta, mit kezdjen az információval? Hogyan éti meg legkönnyebben a gyerek, miért kerül pénzbe a csoki, a kenyér, miért kell belépőt fizetni a vidámparkban? Egyetlen egy baj van a könyvvel: 1986-ban adták ki. Azóta, magyar nyelven- tudomásom szerint, de a rosszul tudom, kérem a Látogatókat, hogy jelezzék!- nem jelent meg hasonló témájú könyv. A kiadók kerülték ezt a kényes témát, mint ahogy számtalan kényes témát kerültek. Nagyon nagy szükség lenne manapság ilyen könyvre. Nem felnőtteket akarunk faragni a kicsikből, csak megértet

Minden szülő számára kötelező olvasmány Kim John Payne könyve! A 21.századi liberális pedagógia vadhajtásaként napjainkra elfelejtjük, hogy gyerek olykor rosszul viselkedik. És hogy ilyenkor a szülőnek, tanárnak lépnie kell, akár fegyelmeznie is kell a gyereket, persze, mindezt szeretettel. Kim John Payne világhírű gyermekpszichológus könyve abban segít eligazodni, hogyan fegyelmezhetjük gyermekeinket anélkül, hogy ezzel tartós lelki sérülést okoznánk nekik. Nagyon empatikus, nagyon okos könyv, minden család könyvespolcán ott a helye, s majd ha a gyerekek felnőnek, talán megvásárolják a következő kiadást. Mert lesz, azt gondolom. Kulcslyuk Kiadó Kft, 2018

Alcím: Vezérfonál konfliktusaink megértéséhez Bevallom: többször is elolvastam ezt a könyvet. Nem vagyok abban biztos, hogy minden részét megértettem, amit viszont biztosan, az alapvetően változtatta meg a stresszel kapcsolatos szemléletemet, hozzáállásomat. Mielőtt hozzáfogtam volna Lajkó Károly könyvéhez, jómagam is, mint annyi más, pszichológiai könyveken " fabrikálódott" értelmiségi, azt gondoltam, hogy a stressz legjobb ellenszere, ha megkeressük az okát, és megpróbáljuk elmúlasztani. Ha megszűnik az ok, meg kell szűnnie a stresszes viselkedésnek is- véltem. A stresszcsökkentő viselkedés című könyv értette meg velem, hogy a viselkedéstudománynak igaza van: nem a hagyományos módon kell kezelnünk konfliktusainkat. Nem az okokat kell keresnünk. A legtöbb stresszreakció mögött ugyanis összetett okok állnak, mire ezt a szenvedő egyén elkezdi keresgélni, nyomozgatni, addigra újabb és újabb stressztünetek jelentkeznek rajta. Tehát maga az okok utáni detektív-szimatolás is