Könyvekről mindenkinek

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető. Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra- va

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 A könyv alcíme: folytonosság és változás Magyarországon. A rendkívül színvonalas tanulmánykötet olyan, a magyar történettudományban még újnak számít kutatások eredményeit tárja fel, melyek a második világháborút az egyszerű ember, a hétköznapok, a társadalom szemszögéből vizsgálják. A Bódy Zsombor és Horváth Sándor szerkesztésében megjelent könyv mindemellett kitér arra is, hogy a társadalom életében mennyiben vált el egymástól 1944/45 és az azt követő időszak. Vajon a háború sebei mennyiben voltak lelki sebek? A háború alatt felvett magatartásformák mennyiben éltak tovább a háború után? A társadalom a háborúban vajon átváltozott " társadalom a békében"-né, vagy pedig tovább örökítette a háborús időszak jelenségeit, magatartásformáit?  Ebben a kis könyvajánlóban nincs módunk minden tanulmányt részletesen elemezni, értékelni, inkább csak felvillanás- szerűen ajánlunk ebből a remek könyvből szubjektív módon kiemelt részleteket.  Bódy Zsombor egy műszaki tisztviselő naplója ala

Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak. Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillan