Könyvekről mindenkinek

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

 Ian Douglas:Megbetegít-e a modern technológia c.könyve arra keresi a választ,tudunk-e együtt élni azzal a szédítően gyors technológiai fejlődéssel,ami korunkat jellemzi. Megismerkedünk az emberiség technológiai fejlődésével,a neolit kortól az ipari forradalmon át a huszonegyedik század csodáiig:a számítógépekig,a laptopokig,a mobiltelefonokig. Elgondolkodhatunk azon,hogy a gyors technológia ugrás mindig is megviselte az emberi szervezetet(lásd neolit kor,vagy éppen a 19.századi ipari forradalom hatásai az egészségre),lassan azonban az ember megtanult alkalmazkodni. Megismerkedünk olyan fogalmakkal,mint elektroszenzitivitás,neoludditizmus.  A 2.fejezet arról az emberiségről szól,amely lassan ugyan,de magába fogadja a technika csodáit. Igaz,ennek ára van,nem is kicsi. A munkáltatónk otthon is elér bennünket,összekeveredhet privát élet és munka. Folyamatosan megfigyelnek bennünket,munkahelyen és otthon is. Már gyermekkorban fel kell készülnünk a zaklatásokra. Ha főállásban foglalkozunk a

Irodalmi életünk kevés figyelmet fordít a távol-keleti prózairodalomra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a magyarországi kiadók sok esetben nem vállalják fel japán vagy kínai netán vietnami, kambodzsai Szerzők kiadását, mivel üzletileg kockázatosnak vélik azt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Scolar Kiadó megjelentette a japán Akutagava Rjúnoszuke válogatott novelláit, melyek a 20.század elején íródtak. Valami üdeség, valami, az európai irodalomból már kiveszett tisztaság uralja ezeket a szövegeket. Akutagava nem nyugatellenes, nem hagyománytisztelő, hanem, mint igazi művész, saját utat jár, ezzel is bizonyítva, hogy nincs " tipikus" távol-keleti irodalom. Csak zseniális alkotók vannak, a világ minden táján. Recenzens tetszését leginkább A pokol kínjai című alkotás nyerte el. Nem is novella ez már, inkább elbeszélés vagy kisregény. A sógunátus korában vagyunk, a császári udvarban él egy meglehetősen beképzelt festő, akit mindenki utál. Van viszont egy gyönyörű, kedves lány

Hát, nekem volna egy tippem: ne engedje kütyüre kattanni. Persze, könnyen beszélek. De ha már bekövetkezett a tragédia, Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyermekemmel? című könyve ( Scolar Kiadó , 2019) szerint akkor sem történik tragédia. Csak néhány dolgot másképp kell csinálni, át kell gondolni bizonyos preferenciákat. Szeretettel, bizalommal. Számomra az a könyv legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztat senkit. Technicizált civilizációban élünk, és kész. Ha valaki túlzásba viszi, javíthat. Ha nem figyelt oda eléggé a gyerekre, javíthat. Tehát ezt kellene a szülőkbe és olykor túlzottan is riadozó pedagógusokba " betáplálni": nem történt tragédia, a folyamat nem visszafordíthatatlan, a gyerek alakítható személyiség, mi is az élete részei vagyunk, tehetünk az ellen, hogy a gyerek végképp a kütyük rabja legyen. Miklya Luzsányi Mónika írt egy optimista, de azért realista könyvet. Engem feldobott, ajánlom minden kis- és nagygyermekes szülőnek, pedagógusnak, in

A Scolar Kiadó 2019.végén jelentette meg Victoria Turk kitűnő könyvét, a Digitális etikett című, az internet világával foglalkozó munkáját. A fiatal Szerzőről annyit érdemes tudni, hogy korábban volt a neves New Scientist folyóirat technológiai szerkesztője, jelenleg pedig a wired.co.uk főszerkesztője. Victoria Turk könyve segít nekünk eligazodni abban, hogy hogyan is viselkedjünk, kommunikáljunk a neten, különös tekintettel a közösségi médiára. A Digitális etikettet mindenkinek ajánljuk, gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt, hiszen mindannyian személyesen is érintettek vagyunk a témában. Különösen fontosnak tartom, hogy kamaszkorúak olvassák végig ezt a könyvet. Még az ún. digitális bennszülöttek is rászorulnak némi illemtanoktatásra- egyesek szerint csak ők igazán... Rengeteg kérdésre választ kaphatunk. Például: Mit tegyek, ha nem szeretnék válaszolni egy e-mailre? Ha valaki nem válaszol a jelölésemre, meddig legyek türelmes? Hogyan rázzam le a tolakodó " ismerősöket&