Könyvekről mindenkinek

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su

 Nemere István a 20.századi Európa egyik legsikeresebb bestseller-írója. Írt sci-fit (megválasztották Európa legjobb sci-fi írójának is),kalandregényt,thrillert,romantikus regényt-de komoly történelmi könyveket is publikált. A Démonok órája igen izgalmas politikai krimi. Az alábbi könyvajánlóban rövid,bevezető jellegű spoilert közlök,de nem veszem el a Kedves Olvasótól a szükséges és elégséges izgalmakat. A történet egy amerikai kisvárosban játszódik,valamikor a 20.század vége felé. Vilar magánnyonozói irodája nem most éli fénykorát,a detektívnek konkrétan egyetlen ügyfele sincs. Csak régi barátnője,Rina tart ki mellette,olykor eljátsza a titkárnő szerepét. Egy nyári délutánon azonban ügyfél jelentkezik. Egy vidéki sportszergyáros-középosztályhoz tartozó,irányításhoz szokott ember-fia eltűnt,méghozzá úgy,hogy kocogni indult,és nem tért haza. A történelem szakos egyetemista fiatalember eltűnéséről a rendőrség gyakorlatilag semmit nem derített ki,de az az igazság,nem is nagyon strapálták

 Szabó László, a Kék Fény című egykori nagysikerű televízióműsor vezetője magasrangú nyomozókkal beszélget, 13 rendőr beszéli el a könyvben néhány nyomozása történetét.A 13 nyomozó 33 esete című könyvet azoknak ajánljuk, akiket érdekel a 20.század( itt most az 1945 utáni időszakról beszélünk) bűnügyi históriája, s szeretne részletes képet kapni az akkoriban alkalmazott nyomozati eljárásokról. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány esetet idézünk fel, nem mellőzve a szubjektivitást. A könyv ma már nem kapható boltokban, antikvárumokban kell keresni. Számomra a leginkább megrázó történet a balassagyarmati túszdráma esete. 1973-ban a helyi pártszervezet vezetőjének két fia- akiknek már kisebb bűncselekmények amúgy is voltak a rovásán, de ezeket a magasrangú papa elsimította- elhatározta, hogy disszidálni fog ( fiatalabbak kedvéért: ez azt jelentette, hogy engedély nélkül elhagyják az országot és Nyugatra távoznak). Ezt úgy akarták elérni, hogy túszul ejtik a helyi leánykolégium tanulóit, és

 K.M.Gal könyve része annak a felfelé ívelő hullámnak, ami az 1980-as években a magyarorsázgi bűnügyi regényírásban tapasztalható volt. Sorra jelentek meg a jobbnál jobb krimik, hatalmas példányszámban, nagy részük még ma, a 21.században is olvasható- nyilván más szemmel, immáron  megváltozott társadalmi-háttérrel. Az ötödik evangelista kemény, izgalmas bűnügyi regény, cselekeményvezetése feszes, jellemábrázolása jó, Szerzők ( mert a K.M. Gal írói álnév, két embert rejt) pedig igen jól ismerték a korabeli rendőrség belső életét. Az alábbiakban rövid spoilert közlünk a könyvről, kedvet csinálva ezzel a könyvek és krimi, mint műfaj, rajongóinak. A történet egy magyarországi kisvárosban játszódik, a Balaton partján, valamikor az 1980-as években, nyáron, a kánikulában. A római katolikus templomban kisebb betörések történnek, vandál fiatalok (színes hajú punkok, ahogy a környéken mondják) betörik a nemrég felújított mozaikos ablakokat,megrongálnak szobrokat, főleg az evangelisták szobrait,

 Claire Kenneth Kölcsey Kende Kláraként született Budapesten. A történelem úgy alakult, hogy amerikai emigrációba kényszerült. Bár Magyarországon is jelentek meg kisregényei, novellái, igazi bestseller-íróvá Amerikában vált. Ott született Panoptikum című könyve is, amely egy kisregényt és 11 novellát tartalmaz. Nagyon könnyed, olvasmányos stílusú művek- ugyanakkor nem felszínesek. Kenneth nagyon érti, hogyan kell beférkőzni az Olvasó szívébe.  Rövid spoilerekkel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A Panoptikum című kisregény főhőse Judith, az emigrációban élő, magyar származású grófnő. Már idősödik, de azért még jó karban van. Elhatározza, hogy egy hétre vendégül látja élete három legnagyobb szerelmét. A három férfi el is forgadja a meghívást. Iván katona volt, ludovikás, magas, fess fiatalember, ám a második világháborúban, a Don-kanyarnál megsebesült, soha többé nem volt igazi férfi. Akkoriban már tervezgették Judithtal a házasságot, ám a férfi annyira szégyellte betegségét, h

 Arthur Herzog könyve egyike a leghátborzongatóbb olvasmányoknak, melyek valaha a kezembe kerültek. A Földmoraj szövege olyan, mint egy lassan kúszó skorpió, amely bemászik az ingedbe. elképesztően izgalmas adreanlinlöket ez a mű- ráadásul tudományosan is igényes, nyelvileg is jól megformált. Az alábbiakban közlünk egy rövid spoilert a műről, akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át a következő bekezdést. Harry Vail földrengéskutatóként ( szeizmológusként) dolgozik, de egy földrengés alkalmával akkora trauma éri, hogy már mindenütt rengést érez. Belátja, hogy nincsenek rendben az idegei, mentálisan nem alkalmas a szeizmológusi szakmára, ezért otthagyja a munkahelyét, és néhány barátjával együtt vállalkozásba kezd a keleti parton,Rhode Island államban. Hagoymányos geológiai feladatokat végeznek, Harry kicsit unja is a rutinmunkát. Egy kis faluban vesznek házat, ám nagy megleletéssel tapasztalják, hogy a falusiak kiutálják őket, pl. a boltban rendszeresen átverik Harryt és családját. Amúgy

 Kondor Vilmos ismét igazi jó magyar krimit írt, sok rejtéllyel, feszültséggel, pontos lélekábrázolással és dramaturgiailag ( bár regény esetében sokak szerint nem illik dramaturgiáról beszélni), tökéletesen megkomponált szituációkkal, dialógokkal. A történet hőse a már több Kondor-kötetből is jól ismert Ferenczy százados. A színhely pedig, túlnyomorészt legalábbis a Balaton partja,annak minden önellentmondásával.  Nagyon rövid spoiler következik. Még ifjúkorában ( 1989-ben), Ferenczy századosnak volt egy barátja, Kiss Tamás. Nagy bohóc srác volt, élvezte az életet, szeretett bulizni. Egyszer azonban bajba került, elgázolt egy idős hölgyet a zebrán, apja összeköttetéseinek köszöhetően csak felfüggesztettet kapott. Ám utána sem tudott talpra állni, zuhant egyre mélyebbre és mélyebbre. Elszerette Ferenczy nőjét, Juditot, ezt a százados csendes beletörődéssel fogadta. Tamás azonban házassága után megmutatta rosszabbik oldalát:folyton féltékeny volt, Judit minden pillanatát ellenőrizni aka

 E.Girdo,azaz Barsi Ödön,eredeti nevén Rodriguez Ödön,a két világháború közötti Magyarország kulturális életének ismert alakja volt. Színész,író,rendező,körülbelül 50 szórakoztató regénye jelent meg,különböző álneveken. 1948-ig dolgozhatott a rádiónál,abban az évben aztán,politikai okokból,nyugdíjazták-negyvenhat évesen. A Rákosi-rendszer bukásával aztán újra dolgozhatott,de erről majd egy másik könyvajánlónkban írunk. A Szellemek völgyében című könyve (vagy inkább füzete...) igazi szórakoztató western,a Vadnyugati történetek sorozatban jelent meg 1989-ben. A Szellemek völgyében minden igényt kielégít,amire egy kalandkedvelő western-rajongó csak vágyhat:van benne lövöldözés,kocsmai verekedés,kincsvadászat,szerelem,vadnyugati pub,kártya,szóval:minden,ami e műfaj standard kelléke. E.Girdo,azaz Barsi Ödön elsőrangú "ponyvát"írt.  És most jön egy kis spoiler,aki nem szereti,ne olvassa!A történet azzal kezdődik,hogy Roger,a fiatal cowboy és Blake,a nagytermetű,a környék védtelenje

 A világtörténelem egyik legtöbb áldozatot szedő diktatúrája a sztálinizmus volt. Több tízmillió ember halt meg a GULAG-on, a börtönökben, vagy egyszerűen a nyílt utcán. Máté István könyve elsősorban a politikai elitből kikerülő áldozatokkal, Sztálin valós vagy potenciális ellenfeleivel foglalkozik, nem elhallgatva azonban az egyszerű emberek millióinak véráldozatát.  Az első áldozat Trockij, akinek neve egy magatártásforma szimbólumává vált, mint azóta tudjuk, egészen érdemtelenül. Máté István meggyőzően rávilágít, hogy Sztálin és Trockij küzdelme nem valamiféle elvont, a társadalmi és emberi igazságoggágért vívott küzdelem volt, hanem kommunisták egymás közti küzdelme, melyet az erősebb fél döntött el a maga javára. Hiba lenne a Sztálin-Trockij ellentétet a "világforradalom- szocializmus egy országban" ellentétpárra szűkíteni. Több tényező játszott közre abban, hogy Trockij vált Sztálin fő ellenfelévé:értelmiségi habitus, doktrinerség, és mindenekelőtt:népszerűség. Bizony,

 A Huhog a bagoly a nemzetközi szinten jegyzett krimiirodalom egyik klasszikusa,nagysikerű film is készült Patricia Highsmith könyvéből.  A történet főhőse Robert Forester,aki nehéz váláson van túl. Dolgozik,magányos. Aztán elhalad egy ház előtt,meglát egy fiatal nőt,vagy inkább lányt,és beleszeret. Rendszeresen meglesi őt az ablakból,kukkolóvá válik. Robert szégyelli magát emiatt,de annyira vonzza az a lány...Sajnos,Jennynek vőlegénye van,bizonyos Greg,aki a környéken nagy bunyós hírében áll. Egy este Jenny rajtakapja Robertet. Ahelyett,hogy a rendőrséget hívná,beljebb invitálja a zavartan viselkedő férfit. Beszélgetnek,Jenny pedig szerelmet kezd érezni Robert iránt. A lány felbontja eljegyzését Greggel. A kapcsolat asszimetrikus:Jenny akár most azonnal feleségül menne a nála húsz évvel fiatalabb férfihoz,Robert annyira nem ragaszkodik a házassághoz.  Greg azonban gyűlöli Robertet. Egy este megvárja őt az út mellett,és megtámadja. Az ökölharc hamar életre-halálra menő küzdelemmé alaku

 Az avantgarde,az avantgarde.Azt nem lehet konvencionális formákba zubbonyozni. Temesi Ferenc:3.könyv című alkotása egy nonkonform ember életének-s hogy el ne felejtsük,egy regény megszületésének-izgató dokumentuma. Utazások:Románia,azaz Mánia,USA,Franciaország,és belföldi turizmus rogyásig,olykor kocsmától kocsmáig. Élmények:szerelem,alkalmi szerelem,szerelmi bánat,idős úriember (fuvaros)kocsmázása fiatal sráccal,ivászat rogyásig. Képek:valahol mindig belebotlunk valami festőbd,fiatal iparművészbe,egyébbe. Hétköznapiság és művészet. Lineáris történetek és központozatlan szöveg. Ami valamiről szól és mégis nem szól semmiről,csak valami többről.  Temesi Ferenc írt egy könyvet azért,hogy megfogalmazza a szöveg agglomerációját. Az írót,a feleségét,a szeretőjét,mindenféle barátokat. A 3.könyv a magyar avantgarde irodalom egyik remekműve,élet,élet és mégtöbb humor. A szépirodalom csak úgy elviselhető.  Aki még nem olvasott avantgarde szépirodalmat-mert igenis szép-,az kezdje Szophoklésznél.

Nagyon nehéz feladatot vállal magra az a teológus, aki összefoglaló lexikont ír a Bibliáról. Nemcsak azért nehéz ez a feladat, mert a Biblia szent könyv, azért is, mert a keresztény teológia napjainkban elképesztő sebességgel szállít új elméleteket és adatokat a Biblia egyes személyeiról alkotóiról, a bibliai fogalmakról, s ezeket egy lexikon-szerkesztőnek be kell tudni építeni munkájába, akár úgy, hogy elfogad egy új eredményt, akár úgy, hogy elutasítja azt. Az is fontos tehát, hogy mi NEM olvasható egy lexikonban. A Herbert Haag nevével fémjelzett Bibliai lexikon kimerít minden, a laikus Olvasónak tényekkel szembeni elvárását.Elképesztő mennyiségű adatot tartalmaz, talán többet, mint maga a zsidó és keresztény vallás Szent Könyve. Ismertet egymással ellentétes tudományos nézőpontokat, ezzel látszólag megfelel korunk normáinak. Olyan, más exikonokban csak elvétve olvasható címszavak is szerepelnek itt, mint "fogadó", "Jabbok", "Jézus hét szava a kereszten&q