Könyvekről mindenkinek

 Stefan Ahnhem a skandináv krimiirodalom egyik legismertebb és legjobb Szerzője. A svéd író számtalan alkotása felkerült már az európai bestseller-listákra, legismertebb a Fabian Risk- sorozat, mely a szimpla bűnügyi történeten kívül komoly társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.. A Verem című könyv e sorozatnak hatodik kötete. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid részletet közlünk a könyv cselekményéből- mondhatjuk úgy is, hogy spoilerezünk-, annak is inkább az elejéből. Bűnügyi regényről lévén szó, nem akarjuk megfosztani a jövendő Olvasókat a várt izgalmaktól.Érdemes elolvasni az előzményeket is- megérthető a könyv a sorozat első öt kötete nélkül is, de azért nm árt, ha képben vagyunk... A fiktív történet három szálon játszódik, mely szálak aztán összekapcsolódnak. 1. cselekményszál. Dunja, a nyomozónő meggyőződésévé válik, hogy Sleizner rendőrfőnök korrupt. Nyomoztat egykori főnöke után, méghozzá nem is akármilyen eszközökkel. Felfogad két, korábban nagyvállalatoknál dolgozó, d

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,

Az Alexandra Könyvesház Kft gondozásában jelent meg James Hawes: Németország legrövidebb története című könyve. Történészek közül akadnak, akik fanyalognak a rövid szintézisekre ( Hawes könyvének terjedelme mindössze 250 oldal), azonban alaposan átolvasva a művet, ki kell jelentenünk, hogy egy korrekt, minden szempontból megbízható kézikönyvet kaptak a magyar Olvasók Európa talán legrégebbi államának történelméről. Áttekintést nyerhetünk a germánokról éppúgy, mint a hódító rómaiakról, olvashatunk a Német-Római Császárság középkori virágzásáról éppúgy, mint a reformációról, vagy a politikai és fegyveres konfliktusokkal terhelt koraújkorról. Nyilvánvaló, hogy a magyar Olvasókat elsősorban Németország újkori történelme érdekli, olyan nevekkel, mint Bismarck, Hitler, Adenauer, vagy éppen Erich Honecker. Hawes remek áttekintést ad a 19-20.század históriájáról is, megtalálja a megfelelő arányt az adatszerűség és az esszéjelleg között. Rövid portrékat rajzol egy-egy vezető államférfiról, ez

Imecs Orsolya Ausztriáról írott könyve a Cartographia Útikönyvek sorozatban jelent meg, 2016-ban. mindössze 216 oldalon, zsebkönyv méretben, nagyon hasznos, informatív munka, ugyanakkor esztétikailag is maximálisan kielégít minden igényt. Meglepőnek tűnhet az alábbi állítás: Ausztria a legtöbb magyar turista számára szűzföld. Miért is mondom ezt? Hányan jártak már Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban? A legtöbb magyar turista szinte kizárólag Bécset keresi fel, azt is inkább csak felszínesen tekinti meg- hányan jártunk már a Belvedere palotában?- a többi város kiesik, az Alpok vidékére pedig csak a hobby-hivatásos hegymászók merészkednek. Szóval, nem ártanak kicsit jobban körülnézni a sógoroknál, nagyon érdekes, eddig ismeretlen látnivalókkal találkozhatunk. Persze, az sem ártana, ha Magyarországra több osztrák érkezne... És remekül sikerült a könyv végén a sok térképmelléklet,  a névutató, és a rögtönzött magyar-német kisszótár. ( Cartographia, 2016.)

A miszticizmus soha nem megy ki a divatból. A modernkori  emberek szeretik érezni, hogy az általuk alkotott látható világ mögött ott lapul egy láthatatlan, mindenki által sejtett, de senki által nem tapasztalt szféra.És szeretnek ebbe a tudatba alaposan beleborzongani. Amíg a miszticizmus divatos lesz, addig a Da Vinci-kód által elhyresült bestselleríró, Dan Brown is divatos lesz. Könyveinek hőse, Robert Langdon mindenhezértő univerzális egyetemi professzor ( ahogy egy magyar krimisorozat- paródiában korábban elhangzott: úszik és kúszik és balettozik), valami technológiai zseni legújabb felfedezését elemzi és dicséri egy konferencián- csakhogy a zsenit megölik, kezdetét veszi a kalandok sorozata, melyet- át- meg átszőnek a rejtélyes szimbólumok. Az okkult miszticizmus eme kriminalizált diadalmenete pedig egy " elképesztő" fordulattal ér véget. Természetesen keresztényellenes éle is van a dolognak,hiszen enélkül hogy is lehetne a könyvet eladni... Na jó. Ennyi elég is. Sze