Könyvekről mindenkinek

Nagyon sok könyvet írtak már Jézus életéről. Ezek között akad jó és rossz ( az evangéliumok prózásítása), de Igazán Jó csak kevés. Gerhard Lofink: A Názáreti Jézus. Mit akart és ki volt Ő? című munkája az utóbbiak közé tartozik. Akik felekezeti elfogultságtól szenvednek, azoknak tudniuk kell, hogy Lofink katolikus, a könyvet pedig a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó adta ki (2017), de ettől függetlenül bármely egyházhoz, felekezethez tartozó keresztény hívő figyelmébe szívesen ajánlom ezt a könyvet. Szerző nagyon messziről indul ( azt elemzi, miben különbözik az ókori tény a mai ténytől, az ókori hír a mai hírtől), és messzire jut. Nem hallgatja el Jézus tevékenységének ószövetségi aspektusait, mindig szól az értelmezés kereteiről is ( Jézus beszédei kapcsán például a bibliai krisztusi nyelvet elemzi, Jézus nyelvét). Lofink tudja, hogy a Jézus iránt érdeklődő mai ember számára, még akkor is, ha keresztény hívő az illető, szükség van arra, hogy átstrukturálja gondolkodását. Hiszen eg

Klaniczay Gábor szintézisjellegű művében, Az uralkodók szentsége a középkorban című könyvben,  az uralkodói szentkultusz középkori történetét és jellegét vizsgálja. Természetesen az ókori előzményekkel kezdi, megvizsgálja, miképpen hatottak bizonyos ószövetségi előzmények, valamint a Római Birodalom császárkultusza a középkori szentkultuszra. Elkülöníti egymástól az Isten-király és a szent király fogalmát és attribútumait. Részletesen foglalkozik Szent Olafnak, a talán legnagyobb középkori skandináv uralkodónak kultuszával, valamint beható részletességgel elemzi Beda Venerabilis angol krónikáját, a középkori angol história talán legtöbbet idézett forrását. Klaniczay Gábor szerint Nagy Károly frank király majd császár kultusza fordulatot hozott a középkor szellemi életében. Nagyon erős volt a frank hatás Kelet-Európában, ezt bizonyítja, hogy Szent Vencel kultuszára igen erősen hatott a Meroving-kori frank királyság szentkultusza. Szent Imre legendájában a 12.századi királyeszmény megt

Ez a könyv két kötetből áll. Az első kötet címe:Izrael története az ószövetségi korban. Olvashatunk a itt a bibliai és az egyéb közel-keleti forrásokról, a héberek valószínű eredetéről, Dávid királyról, akinek uralkodását a zsidó történelem csúcspontjának nevezi, Salamon király csodás építkezéseiről. Külön fejezet foglalkozik a kettészakadt ország történetével, bebizonyítva, hogy Izrael és Júda sem csak bálványimádó királyokat tudott felmutatni, voltak közöttük tehetséges uralkodók is. Az első kötet a perzsa birodalom hanyatlásával zárul. A második kötet címe: Izrael története 2. Nagy Sándortól Bar Kochbáig. Azt gondolom, hogy minden európai Olvasó Jézusra és korára kíváncsi leginkább, itt a Szerző ( mivel hatalmas ennek a kornak a szakirodalma) az egymással ellentétes nézeteket ütközteti. Véleményem szerint célszerűbb lett volna ennek a kornak többet áldozni a terjedelemből. Ettől eltekintve kiváló, szakmailag elkéepsztően magas színvonalú könyvről van szó, melyet nyugodt szívvel aj

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít