Könyvekről mindenkinek

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót.   A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent

A könyv alcíme: adalék a jóléti társadalom szociológiájához-saját élmények alapján. Betekinthetünk az elit irigylésre méltó életének kulisszái mögé- vagy ennél jóval több? Bernt Engelmann könyve az 1960-as évek NSZK-jának ( fiatalok kedvéért: Nyugat-Németországnak) milliomosait mutatja be. A sajtóértesülések párosulnak személyes találkozásokkal, interjúkkal, olykor társasági pletykákkal, és nagyon szerethető, humoros-ironikus hangnemmel. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlünk a Barátaim, a milliomosok című könyvről ( megjelenésének idején német nyelvterületen  óriás bestseller lett, hiszen ismert emberek takargatnivaló dolgait tárta nyilvánosság elé). Engelmann azzal kezdi, hogy nem pártatlan kívülálló, hiszen az ő nagyszülei is milliomosok voltak. Nem rázták a rongyot, inkább fogukhoz verték a garast. Kis, városi lakásban laktak.Leírja, hogy életében olyan szegényes ebédeket, mint a nagyanyja házában, nem kapott, mindig fasírt volt a menü, valami körettel,hiába engedhetek vol

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra

 Bólya Péter orvos és író volt. Nagyszerű regényeket alkotott,ennek jó példája a C-dúr,fisz-moll.Nyáridő című kötet,amely egy nagy -és egy kisregényt tartalmaz. A C-dúr,fisz-moll főhőse,Ágoston László,értelmiségi családból származó,frissen érettségizett fiatalember,akit helyhiány miatt-ami,lévén az 1960-as évekről szó,ki tudja,mit takar-nem vesznek fel az ELTE magyar-történelem szakára. Ágoston ekkor zenetanárához fordul,ajánljon neki valami jó,állandó zenészi állást. Ágoston ugyanis dobol,és igen tehetségesnek tartják. Így kerül főhősünk D-be,a poros,de egyáltalan nem unalmas alföldi kisvárosba,ahol kocsmazenész lesz. Főnöke,a zongorista,egyszerűen nem normális,főbérlője kissé boszorkányszerű,de amúgy rendes öregasszony. Ágoston itt,ilyen közegben ismerkedik az élet sűrűjével,no és a szerelemmel. A regény nem ifjúsági,de azért fiataloknak szól.  A Nyáridő egy kiugrott gyári munkás balatoni kalandjait beszéli el. Bende Ferencnek már elege van abból,hogy áll egy gép mellett,és a fejére

Garaczi László, avagy Garalaci, avagy Gara Laci, büszkén és boldogan maga mögött hagyta az óvodáskor időarányosan növekvő kínjait, és megérkezett a várva várt paradicsomba, azaz az általános iskolába. Valamilyen csoda folytán eljut a hatodik osztályba. Ahelyett, hogy enyhülnének a kínok, talán még fokozódtak is.Ezekről a kínokról vall a Pompásan buszozunk! Egy lemur vallomásai 2. című könyv. Talán felvetődhet bennünk, hogy Garalacinak, avagy Gara Lacinak, még pontosabban Garaczi Lászlónak beilleszkedési gondjai voltak, de ezeket a negatív megközelítéseket hamar elhessegetjük, mivel Garaczi Lászlóból nagy író lett, tehát ő csinálta jól. Mindenesetre: ha ma lenne Garalaci iskolás, egészen biztosan elvinnék a nevelési tanácsadóhoz. Hogy miféle kínokon is kellett keresztülmennie gy általános iskolásnak az 1960-as években? - Gyermekutáló, fülhúzogató tanárok, tanárnők. Apuka méteres aláírása, kioktató szövege sem vesz el sokat ezen személyek erőszakosságának éléből. - Bandák egymás közti h

A Stranger Thinks első részének, a Gyanakvó elméknek cselekménye mozgalmas történelmi időkben, az 1960-as évek végén kezdődik. Az USA-ban vagyunk, annak is középnyugati részén. Terry Ives huszonéves fiatal azt gondolja, életútja ugyanúgy alakul majd, mint apjáé vagy nagyapjáé. elvégzi a főiskolát, aztán majdcsak lesz belőle valami. Ám Valami másként akarja. Kirobban a hippimozgalom, mely szervesen összefonódik a vietnami háború ellen zajló béketüntetésekkel. Terry részt vesz ilyen politikai happeningeken, valószínűleg- ő legalábbis így gondolja- itt figyelnek fel rá " magasabb helyekről". Egy kutatáshoz keresnek fiatal embereket, de hogy ez pontosan micsoda, arról nem szólnak. Terry mindenesetre belemegy a játékba, elmegy a laboratóriumba. Itt találkozik egy csapat emberrel, akik kissé, hát, furcsák. Különcök, élen Dr. Brennerrel, a meglehetősen extravagáns főnökkel. Terry hamarosan rájön, hogy többről van itt szó, mint különcségről: ezek az emberek egytől egyig őrültek. P