Könyvekről mindenkinek

Salamon Konrád könyve a magyar történelem egyik legdicsőségesebb eseménysorozatának, az 1956-os forradalom és szabadságharcnak állít méltó emléket. A tizenkét nap szabadság, 1956. Az első antikommunista forradalom című könyv végigvezeti az Olvasót ennek a nagyszerű és dicsőséges, végeredményében mégis tragikus történelmi napokon.  Óriási " aduja" a könyvnek, hogy kitűnően, remek történelemlátássa megírt szöveget rengeteg korabeli fotó illuszrálja. Valóban úgy érezhetjük, ott vagyunk a pesti után... Látjuk Szilágyi Józsefet, a kommunista politikust, aki szembefordult a diktatúrával, s pártértekezleteken, újságcikkekben követelte a reformokat. Nagyon sok más, egykori rákosista gondolkodott akkor úgyanígy- az már más kérdés, hogy közvélemény mennyire fogadta el hitelesnek ezeket a " bűnbánatokat"- például látjuk az egyetemista hősöket, amint egy jobb viágban való hittel követelik Rákosi Mátyás távozását, Nagy Imre elvtárs vezetésével történő új kormány megalakítását, a

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint annak interpretációja még számos meglepetést tartogat történészeknek és múltunk iránt érdeklődő laikusoknak egyaránt. Számomra ilyen meglepetés volt Marossy Endre könyve, amely Mecséri János ezredesnek és katonáinak hadbírósági peréről szól. A történelemkönyvekben Mecséri Jánosról csak annyi szerepel, hogy csapatával csatát nyert az 1956.novemberében benyomuló szovjet csapatok ellen. Holott már régen tudnunk kellene: ez volt az egyetlen győzelem, amit magyar reguláris katonai alakulat 1956-ban a túlerőben lévő szovjet ellenfél ellen aratott. Marossy Endre könyvéből fény derül arra, hogyan és miképpen született ez a győzelem, és miképpen zajlott le az azt követő hivatalos bosszú. Marossy Endre nagyon precíz, alapos módon tisztázza a per részleteit: a hatalom motivációit ( minden halott szovjet katonáért egy halálos ítélet kellett...), az egymásnak szögesen ellentmondó vallomásokat, azt a körülményt, hogy miként került sor két Á

A Csengőfrász az eddigi legtökéletesebb magyar történelmi- politikai krimi. Cserhalmi Dániel könyvének főhőse Szabados hadnagy, a Rákosi- korszak rettegett terrorszervezetének, az ÁVH-nak kegyetlen munkatársa. Szabados részt vesz emberek megkínzásában, sőt, talán még szakszerűbben is kínozza a gyanúsítottakat, mint kollégái. Csakhogy valamit érez. Rendszeres rosszullét kínozza, hányingere van, szédül, rosszul lesz az utcán, kihallgatás közben. Amikor úgy érzi, nincs más megoldás, meglátogat egy pszichológust. Ez azért olyan nagy dolog, mert a Rákosi- rendszerben a pszichológiát megtűrt tudományként kezelték, párttagoknak pedig tiltották. Mindeközben összeesküvés zajlik a háttérben. Az ÁVH-n belül újra és újra felerősödnek a pozícióharcok, emiatt mindegyik osztály igyekszik minél nagyobb és átfogóbb rendszerellenes összeesküvéseket leleplezni. Ezek minden alkalommal koncepciós perek. Csakhogy egy szép napon egy besúgó jelentkezik az Andrássy út 60-ban. Két férfi beszélgetést hallgatta

A könyv alcíme.Futball és hatalom a szocialista korszakban Ha azt halljuk: futball a huszadik századi Magyarországon, azonnal a legendák jutnak eszünkbe. Puskás Öcsi, Bozsik Cucu, Hidegkúti Nándi, az angol-magyar, a 7-1-es magyar-angol, aztán később Göröcs Titi, Albert Flóri, Mészöly Kálmán, Fazekas László, és még sorolhatnánk sok-sok nevet, mérkőzést, kapitányt. Csakhogy volt ennek a magyar futballnak egy sötét oldala. Takács Tibor:Büntetőterület című könyve erről a sötét oldalról szól. Kezdődött az egész Magyarország szovjetizálásával. A magyar labdarúgókat külföldre hívták, profinak, a magyar hatóságok ezt viszont nem akarták engedni. Kivégezték Szücsöt, internálták Lórántot, az Aranycsapat legendás középhátvédét, akit később Sebes hozatott ki az internálótáborból. Az ÁVH rendszeresen megfigyelte a szurkolókat is, főként a fradistákat. A jól-rosszul munkájukat végző beépített ügynökök jelentéseiből az illetékes hatóságok mindig tudták, miről beszél a B-közép népe... Azért tarto

A 20.századi történelem fordulatai alaposan megviselték a magyarországi történelmi egyházak papságát. A német megszállás után a nyilasok tartották őket kommunistáknak, a második világháborút követő rendszerváltás után pedig a kommunisták tartották őket fasisztáknak. A haátorn túl működő magyar lelkészek sorsa ennél s nehezebb volt, mert az ideológiai üldözés mellett ők még etnikai alapon is üldöztettek. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c- könyvének III. kötete azokkal a papokkal foglalkozik, Akik Eger, Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Szepes, Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra egyházmegyékben teljesítettek szolgálatot az 1940-es években. Szinte mindegyiküket a szovjet hatóságok hurcolták el, nagyon sokan közülük megjárták Szibériát, hogy aztán Magyarországon az ÁVH könyörtelen terrorgépezetének fogságába kerüljenek. Elképesztő dolgokon mentek keresztül, mi, 21. századi olvasók azon töprengünk: hogyan bírták ki? Mi vajon kibírnánk-e? Sok esetben

Müller Rolf könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem készült még ugyanis átfogó monográfia az ÁVH rettegett vezetőjének életéről. Az erőszak neve: Péter Gábor című kötetből megtudhatjuk, hogyan vált egy újfehértói szabómesterből Magyarország egyik legveszedelmesebb embere, Rákosi Mátyás rendszerének elvtelen kiszolgálója. Péter Gábor életének talán legnagyobb rejtélye a "miért"?  Miért vállalja fel valaki ezt a szerepet? Hiszen Péter Gábornak illúziói nem lehettek, tisztában volt azzal, hogy mennyibe nézi őt a magyar közvélemény. Azzal is tisztában kellett legyen, hogy fizikai és politikai léte gyakorlatilag Rákosi Mátyástól függ. És mégis bevállalta...Müller Rolf könyve nemcsak száraz tényeket sorol, de a miértekre is választ keres. És talál. ( Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2017.)