Könyvekről mindenkinek

Az ördög műve az egyik kedvenc Ken Follett-könyvem. Elképesztően izgalmas cselekmény, megszívlelendő tanulságokkal. A történet viktoriánus környezetből indul: egy kastélyban ( amit csak Kremlnek csúfolnak), titkos virológiai labort rendeztek be, és innen tűnik el az Ebola egyik változata. Ez eddig egy tucat-történet, amolyan akciófilm-kezdet- szerűség, de ami azután jön, az a modern krimi egyik remeke. Személycserék, hamisnak tűnő indítóokok, gonosz/jó dilemma- minden, ami egy bestsellerhez kell. Az ördög műve pedig a bűn, pontosabban: bűnök. Milyen bűnöket talál a figyelmes Olvasó ebben a regényben? Okkultizmus Csalás Lopás Gyilkosság A tudomány istenítése Szeretettelenség Liberalizmus Önvád-önsajnálat stb Olyan ez, mint egy tabló: az összes bűn szerepel ebben a könyvben, amit ember csak elkövethet. Akit érdekel, járjon utána! xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

Az azért érdekes, hogy a magyar könyvpiacon egyszerre jelenik meg egy könyv- egy magyarított és egy eredeti kiadásban. A magyarított verzióban Charlie Karcsiként szerepel- pont úgy, mint anno a halhatatlan Jules Verne idejében. Aki, ugyebár, Verne Gyula lett. Roald Dahlt nehéz magyarosítani, ( legfeljebb Ronaldnak), úgyhogy átültetjük a hőst. Amúgy a Charlie és a nagy üveglift, igazán szórakoztató gyermekkönyv, inkább alsósoknak, mint felsősöknek való, s ha hasonlítani kell valamihez, hát leginkább a Mézga Aladár űrutazásai kínálkozik analógiául. Van a Vonka-féle csokoládégyár, annak van egy üvegliftje és egyszer csak ez a remek kis felvonó önállósítja magát, Föld körüli pályára téved, és különböző kalandokon mennek keresztül az utasok, akik természetesen gyerekek. Az említett kalandok szolidak, nem véresek, nyugodtan lehet őket gyerek kezébe adni, nem lesznek tőle rossz álmai. Sőt: inkább elkalandozik a képzelet azokba a titokzatos messzeségekbe, ahol még csak kevés ember járt. Edd

A meglehetősen hosszú című szakácskönyv ( vagy nevezzük inkább gasztrronómiai kézikönyvnek) egy meglehetősen " konzervatív" műfajt frissít fel, tesz 21. századivá: a lekvárkészítést. A napjainkban uralkodó felfogás szerint lekvárokat a nagymamik készítenek, unalmas óráikban órákig főzicskélik a meggyet, közben jól elbeszélgetnek telefonon az éppen kedvenc unokájukkal, és így eltelik a napjuk. Gabriele Gugetzer és Angele Waltraud bebizonyítja, hogy a lekvár, a dzsem, csatni, a gyümölcsszósz nem avítt, hanem igenis modern, trendi dolog. Minden háziasszonynak kellene lekvárt főznie, olyan jólesik télen, a nagy gyümölcs-drágaság idején! Ajánljuk tehát mindazoknak ezt a könyvet, akik valóban modern, 21. századi gasztronómiát akarnak megvalósítani- saját konyhájukban. Egyetlen megjegyzés a Kiadóhoz: szerintem a mai háziasszonyok többsége nem tudja, mi az a marmelád. Merthogy nem beszél nyelveket. De ez csak apróság, maga a könyv kiváló, remek leírások, kiváló illusztrációk kalauzo

Magyarországon a sakk a 19.században lett igazán népszerű játék, nem utolsósorban a kiváló zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek köszönhetően. 2018.júliusában a MEK-re (Magyar Elektronikus Könyvtár) felkerült a 18000. kötet, Akantisz és Rozsnyay sakk- kézikönyve, valamikor a 19. századból. Teljesen kezdőknek szól, alaplépéseket tanít, néhány elemi kombináció, többnyire király elleni közvetlen támadás, mindezek után pedig megnyitási változatok végtelen özöne, nem biztos, hogy egy kezdőt ez ilyen mélységben érdekel. A könyv kétségtelenül a kultúrtörténeti érdekesség, hasznosabb lett volna egy újabb tankönyvet feltenni. Ez a mű teljesen a 19. század ízlését tükrözi: tele van királycsellel, abból is futócsellel, illetve a királyhuszárcsel 3-g5-ös változataival. Egyértelműen támadó szellemű sakkra tanítja az Olvasót. Nem baj, ilyen is kell. Itt találod a nemzeti könyvtár linkjét: oszk.hu

Imecs Orsolya Ausztriáról írott könyve a Cartographia Útikönyvek sorozatban jelent meg, 2016-ban. mindössze 216 oldalon, zsebkönyv méretben, nagyon hasznos, informatív munka, ugyanakkor esztétikailag is maximálisan kielégít minden igényt. Meglepőnek tűnhet az alábbi állítás: Ausztria a legtöbb magyar turista számára szűzföld. Miért is mondom ezt? Hányan jártak már Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban? A legtöbb magyar turista szinte kizárólag Bécset keresi fel, azt is inkább csak felszínesen tekinti meg- hányan jártunk már a Belvedere palotában?- a többi város kiesik, az Alpok vidékére pedig csak a hobby-hivatásos hegymászók merészkednek. Szóval, nem ártanak kicsit jobban körülnézni a sógoroknál, nagyon érdekes, eddig ismeretlen látnivalókkal találkozhatunk. Persze, az sem ártana, ha Magyarországra több osztrák érkezne... És remekül sikerült a könyv végén a sok térképmelléklet,  a névutató, és a rögtönzött magyar-német kisszótár. ( Cartographia, 2016.)

Megmondom őszintén, nem akartam írni erről a könyvről, ám mivel szerepel a sikerlistákon, sok Olvasó érdeklődését felkelti, nem maradt más választásom, mint őszintén elmondani véleményemet Colleen Hoover bestselleréről. Az Ugly Love- Csúf szerelem című könyvnek két jelentésrétege, mondhatnánk úgyis: két olvasási síkja van. Befogadható egyszerű, szórakoztató irodalomként, két megálló között vagy Pestről a Balatonra utazva, esetleg egy fesztivál esős napján. Ha így olvassuk, kapunk egy furcsa történetet egy pilótáról, meg egy lányról, akik kizárólag testi szerelemmel viseltetnek egymás iránt. Jár az agyunk, hogy Miles, az elbűvölő pilóta vajon miért nem képes mélyebb kapcsolat kialakítására, s ha ő nem, akkor a lány, Tate, vajon miért olyan érzéki, testi. Elvégre egy kapcsolatban a nők azok, akik a szexnél többet akarnak- többnyire. Aztán van az Ugly Love-nak egy másik, intellektuálisabb, számomra jóval izgalmasabb olvasási síkja. Miles jelképezi a 21. századi férfit, Tate pedig a 21. s

Ez a könyv lényeges, mint a só. Ha megtérésem előtt akad a kezembe, talán egészen másképp alakul a kereszténységhez és a Bibliához való viszonyom. Tudatformáló könyv Dér Katalin könyve. A Biblia olvasása sokunknak okozott nehézségeket. Nem elsősorban azért, mert régies a nyelvezet- Balassi nyelve is régi, mégis értjük- inkább azért, mert teljesen más gondolkodásmód alapján íródott. Más az időszemlélet, más a térszemlélet, mások az emberek, mások a mondatok. Mai, úgynevezett posztmodern ésszel a Bibliát megérteni lehetetlen. De akkor hogyan? Erre a kérdésre ad nekünk választ Dér Katalin könyve, A Biblia olvasása, mely hasznos kézikönyvként ajánlunk minden kereszténynek, de különösen a teológusoknak. Megtudhatjuk, miben különbözött az ókor emberének időszemlélete a mai ember időszemléletétől. Megtudhatjuk, milyen jelentésrétegei vannak a Bibliának ( köznyelvi- szó szerinti- átvitt). Képet kapunk arról is, mit és miért mondott Jézus, és miért éppen úgy mondta. Nagyon fontosnak tartja a

A meglehetősen hosszú címmel ellátott könyv a Watchower Bible and Tract Society of New York inc. kiadásában jelent meg, angolul először 1985-ben. Minden nyelvet beszámítva eddig több, mint 31 millió példány fogyott belőle, ezzel valószínűleg a Biblia után az egyik legnagyobb keresztény bestseller. Nem véletlenül. Az élet-Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján című könyv ugyanis nemcsak felteszi a kérdéseket, hanem meg is válaszolja azokat, hitbéli ÉS tudományos alapossággal. Igencsak meggyőzően bizonyítja, hogy a darwinizmus elmélete megbukott. 1. A darwinisták nem tudják megmagyarázni az élet kialakulását. Még soha, senki nem állította elő szervetlen anyagokból, mesterségesen, az élet működéséhez elengedhetetlenül szükséges 20 aminosavat. 2. A kövületek teljes mértékig ellentmondanak az evolúció elméletének. Hiányoznak azok az átmeneti formák ( halakból kétéltűbe, kétéltűből hüllőbe, hüllőből madárba, madárból emlősbe), melyek igazolnák, hogy az egyes új életcsoportok egymás

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház

Az Ünnep című könyvben Tóth Krisztina válogatott versei olvashatók. Aki pedig a verseket válogatta, nem más, mint a kitűnő költő, irodalmár, Lator László. Talán megbocsátják nekem, de most nem konkrétan a könyvről fogok írni. Inkább azt szeretném elmagyarázni, miért is tartom Tóth Krisztinát a legnagyobb élő költőnknek- ha ugyan van létjogosultsága efféle rangsorolásnak, szerintem bizonyos mértékig van. Szóval, miért is nagy költő Tóth Krisztina? 1. A keresztény világszemlélet szerint egyszerre élünk egy látható és egy láthatatlan világban. Tóth Krisztina képes arra, hogy verseiben egyszerre láttassa a kettőt. Például a Macabre című versben van egy látszat, van a sok szambázó ember, de tudjuk, látjuk, hogy van emögött valami, amit csak azok látnak akik hisznek a versekben. Akik ünnepnek tartják a könyvet. 2. Tudomásul kellene azt vennünk, hogy a vers nem próza, és nem pusztán filozófia. A vers képzőművészet, a vers rím, ritmus, dallam. Tóth Krisztina remekül bánik a zenei- nyelvi

Magyarországon nagyon kevéssé ismerjük a modern görög irodalmat- talán a modern görög irodalom is tehet erről némileg, de igazság szerint minden nép minden művészetében felbukkan olykor egy-egy maradandó értékű alkotás. Makisz Citasz: Isten a tanúm c. könyve nem valamiféle keresztény evangelizációs könyv, hanem regény. Regény a 21.századi kapitalizmusról, regény a fiatalok kiszolgáltatottságáról, s mindenekelőtt: regény a beilleszkedés kudarcáról. Főhősünk, aki egyben narrátor is, elképesztően szerencsétlen. Minden munkahelyről rövid időn belül kirúgják az őrült, az anyagias és lusta főnökök, minden barátnője elhagyja, hiszen ő olyan jó ember, ráadásul a családja és barátai sem veszik már komolyan. Mindezenkívül még beteg is- cukorbeteg, annak minden valódi és képzelt szövődményével. Kudarcorientált ember- akiben azonban még van tartás. Merthogy humoros, vicces prózában meséli el saját történetét. Bármivel próbálkozik, mindenütt csak kudarc éri, ha mégsem, akkor pedig a sikertől szen

Csak azért fáj a szívem, hogy a Móra könyvkiadó nem magyar szerzővel íratta meg ezt a nagyszerű könyvet. Itthon is találtak volna olyan meteorológust, akinek jó tolla van, és van némi érzéke a gyermekekhez. De sebaj, a végeredmény a fontos- abba pedig nem lehet belekötni.Anna Claybourne könyve kitűnően illusztrált 80 oldalas ( többet úgysem olvas el a gyerek, ezt tanúsíthatom...) mű, melyben szó esik a felhők kialakulásáról, viharokról, villámlásról és kísérőjelenségeiről, esőről, szélről, a tengerek időjárásáról, az egyes éghajlati övek jellemzőiről- mindenről, amit egy 10-14 éves srácnak tudnia kell erről a témáról. Nagyon remélem, hogy megérem még azt a kort, midőn a fiatalság érdeklődni kezd a természettudományok iránt. Lehetetlen állapotnak tartom, hogy szinte erőnek erejével kell feltölteni az egyetemek matek- és fizika szakjait, mert a tizenéveseket mindez nem érdekli. A 50 tény, amit tudnod kell Földünk időjárásáról és hasonló könyvek missziós feladatot is ellátnak: nevelik a

Csak azért nem haragszom, mert a harag rossz tanácsadó- különben is, miért kellene haragudnom egy könyvre? Egy olyan könyvre, f. William Engdahl: A gondolatgyárak c- könyvére, melynek megírását, a jószándék vezette. Szerző, kitűnő újságíró különben, azt tűzte ki feladatául, hogy lerántja a leplet a globális világot irányító sötét elitről. Engdahlról annyi kiderül: jó újságíró, és betyárul rossz történész. már az hiba, hogy a történelmet egyetlen láncra felfűzve képzeli el, az egyes elemek, mint apró műanyag gyöngyök a Nagy Globális Összeesküvés nevű láncon. Ez nyilvánvalóan nem lehet így. Ahhoz, hogy alkotó módon közelítsünk az olvasás élményéhez, meg kell próbálnunk egyenként eleve megcsodálnunk a gyöngyöket. Engdahl nem ezt teszi. Az ENSZ-t példának okáét egybemossa az univerzalista szervezetekkel. Holott az ENSZ megalakulása történelmi szükségszerűség. A második világháború után magához térő világnak biztosíték kellett, valami garancia, hogy harmadik világháború már nem lesz. Ezt

A Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva szerzőtrió monumentális vállalkozása sikerrel járt: összegyűjtötték a magyar labdarúgás tényeit, és öt kötetben, öt hatalmas könyvben közzétették. A Magyar labdarúgás története III. kötete, mely az 1945-1966. közötti időszakot öleli fel,  nemcsak azért hasznos könyv, mert kézikönyvként egyedülálló, hanem szellemiségében is újat hoz a magyar sporttörténetírásban. Megteszi azt, amit már jó negyven éve meg kellett volna tenni: mítosztalanít. Nem valamifajta revizionista történetírás ez, a Szerzők nem kisebbíteni akarják Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor vagy éppen Sándor Csikar vagy Farkas János érdemeit. Csak éppen a helyükre kell tegyünk bizonyos tényeket, mert úgy járunk- pontosabban: úgy jártunk- a labdarúgásban is, mint a politikában: séta közben ábrándozva messzire meredtünk, s megbotlottunk a közeli kőben. Ki tudta például, hogy Kocsis Sándor nagyon keveset játszott a Barcelonában? Hogy volt, hogy Aranycsapat is csak az ellenfél ö

Bibliai hermeneutikával foglalkozni rendkívül hálátlan feladat. Kitűnik ez Ulrich H. j. Körtner könyvéből is, mely másról sem szól, csak nézőpontok és alapfogalmak tisztázásáról. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán vegyük magunknak a bátorságot, és nekilássunk ennek a nagyon alapos tisztázásnak, alapos ismeretekkel kell rendelkeznünk Bibliáról, teológiáról, filozófiáról és természetesen társadalomtudományokból. Mert az, hogy miért némult el az egyház, miért nem találja meg  a közös hangot a 21. század valóságával, először érzékelni kell ezt a némaságot. Meg kell hallani a kényszeredett csendet. Ulrich H. J. Körtner meghallja, sok más egyházfival ellentétben. Mert nemcsak azt kell ám nézni, hogy eljárnak-e a hívek az istentiszteletre, hanem azt is, hogy az egyház, a bibliaértelmezés nyelve érthető, vonzó és követhető-e a mai hívő számára. Körtner egyértelmű választ a a kérdésekre: nem. Hogy aztán miért nem, annak sokféle magyarázata lehet, például a felvilágosodással beköszöntő kicsinyes m

Modern történelmi ismereteinkben fehér folt a Közel-kelet és Németország kapcsolatának bonyolult históriája. Barry Rubin és Wolfgang Schanitz: Nácik, iszlamisták és a modern Közel-kelet megteremtése c. könyve mindenképpen hiánypótlónak számít a magyar könyvpiacon. Aki valami lenyűgözően újat, szenzációsan új paradigmát vár ettől a könyvtől- hát megkapja. Szó esik a nagy német földrajztudós és hírszerző, Max von Oppenheim tevékenységéről. Az ő munkássága alapján döntött úgy II. Vilmos császár, hogy a közelgő Nagy Háborúban kijátsszák az iszlamista ütőkártyát a nagy ellenfél, Nagy Britannia ellenében, aki ekkorra a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építette ki, melynek része volt az iszlám világ tekintélyes hányada is. Az első világháború végül nem igazolta a német várakozásokat: a közel-keleti haderő igen kevés harci értéket mutatott. Ekkor bukkant fel viszont a könyv tulajdonképpeni kulcsszereplője, al-Hadzs Amin al-Husszeini főmufti, aki rendíthetetlen németbarátságával irá

Manapság mindenkinek vannak könyvei.Van, aki a garázsban tartja, van aki polcokon, van, aki szokott olvasni, van akinek erre sincs ideje, de egy a lényeg: minden háztartásban van könyv. A legtöbb lakásban több is, mint amennyi elfér. Ez a könyvpiac egyik legnagyobb problémája. A 20.századi Európában kialakult az a szokás, hogy a fiatal házasok viszonylag kis lakásokba költöznek, mert csak arra van pénzük. A kis lakásba viszont kevés könyv fér, merthogy mozdulni is kell, meg hát ott nyüzsög lábad alatt a gyerek...A könyvkereskedők pedig bajban vannak, mert sok társasházi lakás annyira túlzsúfolt, hogy a lakók már nem vesznek könyveket, mert egyszerűen nem fér el. Arról a nem éppen mellékes körülményről most nem szólnék, hogy miért ilyen méregdrága a magyar könyv. Miért kerül egy könyv ugyanannyiba, mint Németországban vagy az USA-ban? Most maradjunk annál a problémánál, hogy legtöbb lakásban egyszerűen túl sok az olvasnivaló.Magyarországon évente tízezernél is több könyv jelenik meg

Itt a legfrissebb nyári turisztikai szezon, s ha az ember nyaralási úticélt keres magának, valljuk be, elsőre nem Krakkó jut eszébe. Ám, ha beleolvasunk a Berlitz útikönyvek sorozat Krakkóról megjelent kötetébe, talán változik a véleményünk- egy kicsit... Krakkó gyönyörű, történelmi városa Lengyelországnak, hajdani főváros. A könyv nagyon alaposan bemutatja a -többnyire középkori-  műemlékeket ( Szűz Mária templom, Collegium Maius, Európa 3. legrégebbi egyetemi kollégiuma, Szent Péter és Pál templom, Patikamúzeum, Rémuh-zsinagóga, Székesegyház és mások), mégsem korlátozódik figyelme csak ezekre. Mert Krakkó modern város is, telis-tele élettel, jó vendéglőkkel, s ha az ebédhez túl sok a káposzta, ne tegyük szóvá, mert a magyaros ételek pedig a paprikától hemzsegnek... Jómagam jó húsz éve jártam Krakkóban, az egyetemi évfolyammal mentünk ki, s csak annyi maradt meg a dologból, hogy drága és hideg város. A Berlitz útikönyvek Krakkóról szóló kötete újra közel hozta a szívemhez ezt a gyö

Hodász András, a fiatalok körében népszerű András atya, ebben a könyvben közzéteszi az internetes fórumán legtöbbször feltett kérdéseket, és az azokra adott válaszokat. A Praliné a léleknek biblikus szellemű könyv, mindennapi életünk és szellemi valóságunk elemzése során legmesszebbmenőkig Krisztus akaratát és szeretetének útját követi. Az első tematikus blokkban morális kérdésekre kapunk választ. Például: használhat-e keresztény ember társkereső oldalt? Mi az álláspontja az Egyháznak az önkielégítéssel kapcsolatban? Kötelező-e Krisztushívő embernek megházasodnia? Miért ösztönzi az egyház a gyermekvállalást? A második blokk teológiai kérdésekkel foglalkozik. Megtudhatjuk, van-e tisztítótűz, miért teremtette Isten a világot, mit suttog a katolikus pap mise alatt, mit gondol az egyház a földön kívüli életről. A harmadik blokk hitéleti kérdéseket tárgyal, katolikus szemszögből. Kiért kell imádkozni? Hogyan viselkedjünk a szentmisén? Az egész Bibliát el kell olvasni? A harmadikhoz szor

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő

A teremtésről, az élővilág fejlődéséről folytatott viták a tudománytörténet legfontosabb fejezetei közé tartoznak. Egészen a 20. század végéig két nagy táborra oszlott a közvélemény: voltak a darwinisták és voltak a kreacionisták. Dr. Jonathan Wells könyvéből kiderül, hogy az 1980-as évektől kialakult egy harmadik tábor: az intelligens tervezettség szószólóié. A Darwinizmus és intelligens tervezettség című könyv összefoglalja ennek az új elméletnek főbb alapvetéseit, illetve részletesen ismerteti azokat a vitákat, melyet az intelligens tervezettség hívei a darwinistákkal vívtak és mind a mai napig vívnak. A 16-18. oldalon Szerző összefoglalja, mit is jelent és mit nem jelent voltaképpen az intelligens tervezettség. Jonathan Wells szerint semmiképp nem jelent kreacionizmust, és nem jelenti annak feltételezését, hogy a tervezés hibátlan. Jelenti viszont egy mintázat követését, okszerűséget, kiterjed az univerzum egészére, és nem utasítja el mint olyat, az élővilág fejlődését. Nem állí

Életrajz? Korrajz? Filep Tibor: " Ama nemes harcot megharcoltam". Kiss Gyula kisvárdai lelkész emlékezete című könyve elénk tárja egy nagyszerű ember portréját. Egy olyan egyházfiét, akit már a második világháború idején is halálra ítélt a Hatalom- hamis vádak alapján- s akit a kommunista diktatúra s annak elvtelen kiszolgálói meghurcoltak. Péter János, Berecki Albert, a Rákosi-korszak vezető egyházi férfiúi a szolgáló egyház hamis tanát hintették el a templomokban, a hívők lelkében. Ők úgy látták, az egyház feladata nem lehet más, mint a szocialistának mondott államhatalom kiszolgálása. Kiss Gyula lelkész nem így látta. Mindent megtett, hogy megakadályozza Péter János püspöki székbe ültetését. Tiltakozott az ellen, hogy elvegyenek a református egyháztól két fundamentális oktatási intézményt- a sárospatakit és a pápait-, tiltakozott, felemelte hangját minden ellen, ami istenellenes. A hívek őt pártolták, mellette álltak, nagy számban jártak az istentiszteletre, Kisvárda a r