Könyvekről mindenkinek

 Mattyasovszky Jenő bestsellerei olyan népszerűek voltak Magyarországon és Közép-Európában, hogy az első kiadás után új, összevont kiadásokat jelentetett meg a Népszava Lap- és Könyvkiadó. A Hód és a sárga dossziét titka című könyvben két bűnügyi regény található. Ezek közül a Hód jelentkezik címűről már írtunk rövid ajánlót, sokan megnézték, örülünk neki. A második regény, a Hód titkos feladata, legalább ilyen jó, ha nem jobb...Mivel krimiről van szó, rövid spoilerrel igyekszünk kedvet csinálni Kedves látogatóinknak ahhoz, hogy valamelyik antikváriumban felkutassák ezt a remek könyvet.  Íme tehát, egy rövid cselekményleírás, avagy ma divatos szóval spoiler! Dr. Bálint Géza vállalati jogtanácsos éppen befejezte Balaton-parti nyaralását, és indul vissza Budapestre. Egyszer csak beül mellé egy fiatal, rendkívül ideges szőke hölgy, és arra kéri, vigye el innen valahová, bárhová, csak ne kelljen itt maradnia. Útközben a fiatal lány csak annyit árul el magáról, hogy éppen állást kíván válto

 Azt gondolom,Mónus Miklós könyvét,mely 1983-ban jelent meg a Népszava Lap-és Könyvkiadó gondozásában,csak a legbeavatottabb sci-fi rajongók ismerik. Pedig ez a könyv,az Ő és Az,nem túlzás kijelenteni,kulcsregény. Ez az első olyan magyar alkotás,amely a mesterséges intelligencia (amit a Szerző Gépagynak nevez) működéséről ír. Méghozzá kitűnően. A sztori az,hogy miután sokadik alkalommal is kudarcot szenved a földlakók azon kísérlete,hogy elérjék a Sas csillagkép egyik égitestét,külőnleges űrhajót küldenek fel. Ennek építője Berili professzor és csapata. Az űrhajót a Gépagy irányítja,amely computer-szerűen,adatsorokkal dolgozik és vezérel. Ám az űrhajón utazik egy,szintén a rendszerbe kapcsolt Agy,egy elhunyt hároméves kisfiú hibernált agya,amelynek pusztán az a dolga,hogy fejlődjön. És előbb vagy utóbb,de váljon legalábbis egyenrangú társává Gépagynak. És együtt oldják meg a problémákat. Az emberi Agy és a computer-elven működő Gépagy.  Az űrhajó elindul. Egy darabig minden jól megy. A

A könyv alcíme:Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? Ön is aggódik a munkahelye miatt? Úgy tűnik, joggal. Martin Ford kiváló könyvéből, a Robotok korá-ból kiderül, hogy az USA munkaerőpiaca hatalmas kihívások előtt áll. Az autógyárak, melyek valaha az amerikai munkásság jelentős részét foglalkoztatták, egyre inkább átállnak a programozható robotok alkalmazására. Ám nemcsak a hagyományos ipar küszködik ezzel a problémával. Az orvostudománynak is akadnak olyan ágazatai- Martin Ford a radiológiát emeli ki- ahol a computerizált munkaerőnek jóval nagyonn jövője van, mint az embernek. Ami számomra leginkább meglepő volt, az a " márkás" amerikai egyetemeken tapasztalható "antihumán" tendenciák. Egyre több a bárki számára hozzáférhető online kurzus, ezekre a 2010-es évek elején egyre többen jelentkeztek, a hagyományos egyetemi képzések rovására. Igaz, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden jelentkező végzi is el ezeket a " tanfolyamokat". Mi a helyzet Eu

Azoknak a pályakezdő magyartanároknak, akiknek gondoz okoz a diákok és versek összehangolása, feltétel nélkül ajánlom Kiss Gáborné: Versközelben című könyvét. Az irodalom, és azon belül a költészet tanítása manapság nemzeti ügy- a fogyasztói társadalom ellenében megszülető, józan és tradicionális kultúra megalkotásának alappillére. Nem mindegy, hogyan, milyen szakmai munícióval felvértezve látunk neki az irodalomtanítás sokszor nem könnyű munkájának. Kiss Gáborné elkötelezett irodalmár és elkötelezett pedagógus. Ritka kombináció, de erre van szükség. Persze, a Versközelben közel harminc éve jelent meg, azóta változtak a tankönyvek és változtak a diákok. Nem hiszem, hogy egy 21. századi, computereken szocializált emberkéhez közel állna a finnek nemzeti eposza, a Kalevela, mint ahogy Illyés Gyula: Munka a munkával című költeménye sem szerepel már a tananyagban. Balassi Bálint: Borivóknak való című versét pedig nem kellene iskolásoknak tanítani, mert nem nekik való. Ott vannak viszont

Emlékeznek még a kilencvenes évek sikerfilm-szériájára? Az én generációm csodálattal adózott a mindenféle computer-kütyüknek, meg a plasztik-álarcoknak. Emlékszem, mikor először láttam ezt a filmet, arra gondoltam, hogy minek nekünk az ósdi és angol James Bond, ha van egy Eton Hunt...Tom Cruise zseniálisat alakított, örök emlék mindenkinek, aki látta. Csakhogy a nagy felhajtás közepette, sajnálatos módom, elsikkadt az tény, hogy a Mission Impossible: A lehetetlen küldetés remek könyv is, a kalandregények elsőosztályú fajtája. Peter Barsocchini sorait élmény olvasni, plasztikus, telt, realista, ugyanakkor mindig titokzatos, nagy dolgokat sejtető. Mindvégig van az Olvasónak olyan érzése, hogy ezzel a kijevi kalanddal gáz lesz, meg hogy a hidegháború végével már nem lehet pontosan ismerni az erőviszonyokat, de a Szerző mindig tartogat valami váratlant, valami oltárira meglepőt. Ezt a könyvet minden tizenévesnek el kellene olvasnia, mert a jó ponyvaregény- mert azért nem Goethe sorait ol