Könyvekről mindenkinek

Nagyon fontos történelmi könyvvel örvendeztette meg Majtényi György az Olvasókat.  A K-vonal.Kiváltságok és elit a szocializmusban az 1945 utáni Magyarország elitjének életmódjáról, mentalitásáról, részben összetételéről szól, és arra a kérdésre is választ keres, vajon hogyan viszonyultak a " tömegek" a párt- és állami elit meglehetősen " nyugatias" szórakozásaihoz. Az alábbi könyvajánlóban néhány megjegyzét szeretnék fűzni ehhez a kitűnő könyvhöz, mellyel rmélhetőeg kedvet csinálok ahhoz, hogy elolvassák ezt a remek könyvet.  1. Ami az 1945 utáni, polgári társadalmátó megfosztott magyar társadalomban luxus volt- vadászat,úszómedence a kertben- az a polgári normák szerint, polgári társadalomban voltaképpen a felső középosztály természetes életformájához tartozna. A kiáltó ellentét akörül volt, hogy a kommunista propaganda áltaában véve hangsúlyozta a visszafoogottságot, a szerénységet. Úgy látszik, az elitre nézve ez nem volt kötelező. Sok magyar érezte úg,y hogy am

 Visky Árpád: Kitelepítés című könyve a huszadik századi kommunista diktatúrák okozta szenvedésről szól. A történelem borzalmai, torzított valósága belép egy romániai magyar református lelkész családjának életébe. Ám ugyanakkor megjelenik a műben az emberség, az elnyomott lélek olykori lázadása, gyakori alkalmazkodása. Nem szégyellem bevallani: volt, hogy könnyeztem olvasás közben. Megkönnyeztem a csodát, azt az életerőt, mely a legnehezebb pillanatokban, a legreménytelenebb órákban és a legteljesebb kiszolgáltatottságban is megőrzi emberi valóságát.  A Kitelepítés, mint életrajzi ihletettségű regény, voltaképpen több, egymással összefonódó történet- mint ahogy a történelem is összefonodó történetek kusza halmaza. Egy romániai magyar református lelkészt a kommunista diktatúra koncepciós perben börtönre ítél, s ahogy az ott, abban az abszurd diktatúrában szokás:ilyenkor a családot is kitelepítik. Méghozzá egy " Istentől elhagyott" vidékre, a szúnyogos Duna deltájába, messze mi

 Nemere István könyve az 1980-as években íródott, kalandos, ugyanakkor mélyen emberi politikai krimi, nagyon erős történelmi- politikai utalásokkal a Ceaucescu-korszak szörnyű Romániájára.   Dakóniának, Európa legelmaradottabb országának "szeretett" Vezére Nyugat-Afrikába látogat. Egy csapat dakóniai emigráns elhatározza, hogy megöli a diktátort. Az a baj, hogy efféle akciókhoz ők mind amatőrök, ráadásul, amint kiderül, beépült közéjük Dakónia veszélyes titkosszolgálata, a Secura. Ahhoz, hogy az akció sikerüljön, tapasztalt profira van szükség. A csapat ekkor találkozik Toddal, a már évek óta Nyugat-Afrikában dolgozó bérgyilkossal. Todd először nem vállalja a felkérést, mondván, túl alacsony a díjazás. Ám beleszeret az emigráns-csapat egyik tagjáb, Tímeába. A Secura helyi emberei megölik Tímeát. Ekkor már Todd is bosszút akar állni, keresi az együttműködést a csapattal. Traian, Petru, Violetta, Abel és a többek borzalmas tragédiákon mentek keresztül otthon, bosszút akarnak ál

 Dragomán György megalkotta a 21.század magyar novellairodalmának ikonikus kötetét. A rendkívül változatos, különlegesen eredeti meseszövéssel írt történeteket a zene kapcsolja egybe.  Hogy milyen zene? Mindenféle zene. Találkozunk itt a halálos betegen utolsó nagy számát előadni készülő pop-énekesnővel.Átérezhetjük egy nagypapának és unokájának bensőséges kapcsolatát, midőn a két érdemes férfiú mindenre bátor oroszlánkórust alkot. Csodálatos a rendhagyó karácsonyi szaloncukor-készítésről szóló történet, bár igazán csak az érti meg, aki élt vagy járt a Ceaucescu-korszak Romániájában. A szánkhoz kapjuk a kezünket, amikor megtudjuk, miért is mászik fel a kiskamasz fiú a tűzoltólétrán. Nem igazán értjük, nagypapa miért nem bírja az elektromos készülékeket, miért csak a gramofont szereti. Elgondolkodunk azon, vajon mit tennénk a balsors sujtotta Olga néni helyében. Szóval, megfognak a történetek, belénk ívódnak, vagy bennünk maradnak, vagy előbújnak máshol, más formában. Magasszintű irodal

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

 Fülöp Mihály könyve a huszadik század történelmének egyik legellentmondásosabb eseménysorozatába,a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések világába nyújt betekintést. A befejezetlen béke c.könyv azt vizsgálja,hogyan alakult a Külügyminiszterek Tanácsának szerepe,viszonya az egész békerendszerhez,illetve az abban szereplő egyes államokhoz. Milyen koncepciók rajzolódtak ki ennek az igencsak tekintélyes fórumnak munkatársaiban a háború utáni Európa berendezkedéséről. Megtudhatjuk,miféle hatásköri viták játszottak szerepet a szervezet megalakulásakor. Miért különbözött a Foreign Office és a State Department álláspontja a testület szerepéről?Milyen ellentét támadt a három szövetséges nagyhatalom-USA,Szovjetunió,Nagy-Britannia-között Olaszország kérdésében,s ez hogyan hatott ki a kelet-európai rendezésre,amelyet kezdettől fogva áthatott Sztálin és a nyugati vezetők versengése? Miért akarta Sztálin,hogy ismerjék el a román és bolgár kormányokat,s mi köze ennek a magyar szerződésh

Szilágyi István könyvét szívből ajánlom minden történésznek, történelemtanárnak, politológusnak, közgazdásznak, egyetemi tanárnak, az alábbi okokból: 1. Nagyon keveset tudunk Portugáliáról, pedig nagyon fontos, történelmileg meghatározó országa Európának. Míg az ibériai szomszéd, Spanyolország, nagyobb figyelmet kap, addig a luzitán kistestvér olykor elfelejtődik. 2. Portugália történelme nagyon izgalmas. Szilágyi István nagyon aprólékosan, valóban  csak a tényekre támaszkodva írja meg a Salazar-diktatúra, a Soares-rendszer, majd az egymást követő bal- és jobboldali korámnyok történetét. Nagyon nehéz volt Portugáliának talpraállni a meglehetősen autoriter Salazar-rezsim bukása után. 3. Itt jön, amiért igazán szívből ajánlom A portugál modell című könyvet: ha elolvassuk a gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó szövegrészeket, rájövünk, hogy olyan, mintha Magyarország történelmét olvasnánk. Portugália példájából Magyarország is tanulhat. És tanulhatna Románia, Bulgária, Horvát

Ki tud valamit a 20. századi román irodalomról? Szerintem a legtöbb magyar Olvasó nemmel válaszolna a kérdésre. Itt az idő, hogy megismerkedjünk egy-két alkotóval! Alexandru Ivasiuc tragikusan rövid életet élt, 44 éves korában halt meg, több évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Megvilágosodások című könyvének főhőse Paul Achim, Bukarestben dolgozó tudós. Ösztöndíjjal Párizsban kutat. Egy szép napon sétál az utcán, s  rádöbben ,hogy ő valójában nem is tehetséges tudós, csak karrierista. Minden sikerét annak köszönheti, hogy mindig, mindenkor a megfelelő helyen volt. Volt főnökeit mellékvágányra száműzte, ő pedig csak ment, díjak és elismerések övezték útját. Ha így olvassuk ezt a regényt, akkor lélektani regényt olvasunk, és ez jó. Van azonban ennek a történetnek másik olvasata, mondhatnám, politikailag áthallásos olvasata. Eszerint Achim nem más, mint Románia- és egyben a világtörténelem- legrettegettebb kommunista diktátora, Nicolae Ceacescu. Ő aztán karrierista volt, a

A cigányok sohasem váltak meghatározó, történelemformáló erővé. Mindig ott voltak a nagy események hátterében, a királyi udvarok legkevésbé méltatott rabszolgái között, a főúri birtokok legszélén, hogy legyen, aki ellátja a kovácsmesterséget. Viorel Achim: Cigányok a román történelemben című  könyve arra keresi a választ, hogy meglehetősen egyedi mivolta, viszonylagosan jelentős létszáma ellenére miért nem vált a cigányság történelemformáló erővé. Valahol ott lehet a magyarázat, hogy későn érkeztek. Amikor Havaselve és Moldva már a románok fennhatósága alatt állt, a cigányok csak akkor telepdtek le, s mivel tartott tőlük mindenki, jogfosztottá váltak. Mind román terülteken, mind pedig a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben pusztán csak rabszolgákl ehettek- de szívesen látott jövevények, ahogy Achim fogalmaz, mert szükség volt rájuk a háziiparban, a földeken ,vagy éppen a sóbányákban. A cigányok számára egyedüli kitörési lehetőséget az jelentett, ha összeházasodtak egy románnal. Gyerm

A Korunk Romániában megjelenő magyar nyelvű kulturális folyóirat. Tematikus számokkal jelentkezik minden hónapban. A 2008.februári szám témája a film volt, de olvashattunk irodalmi, művelődéstörténeti témájú írásokat is. A folyóirat tartalmából: A filmtörvény jól szolgálja a magyar közönségfilm érdekeit- A Simó-osztály:művészfilmek és közönségfilmek- Interjú M. Tóth Gézával- Cristi Puiu, a román filmgyártás nagy ígérete- Melyek a mai román és magyar filmek erősségei?- A románság ábrázolása Németh Lászlónál és Mikecs Lászlónál- Angi István írása: A Patyomkin cirkáló filmretorikája- Erdélyi magyar költészet 2006-ban.