Könyvekről mindenkinek

 Bár nem vagyok teljesen járatlan a magyar irodalom történetében, bevallom, nem tudtam, hogy Féja Géza, akit elsősorban népi íróként és irodalomtörténeti kor-monográfiák szerzőjeként ismerünk, ennyire alaposan foglalkozott Krúdyval. De jól tette: Az 1950-es évek hivatalos kommunista kultúrpolitikája elhallgatta Krúdyt, mintha nem is létezett volna,Ha néha mégis szóbakerült a neve, a dzsentri-nosztalgia elrettentő képviselőjeként említették meg. Féja Géza az 1970-es években írott cikkeiben, tanulmányában igyekezett viszaadni Krúdy becsületét, azaz az irodalomtörténti legendák és csúsztatások helyett a valódi Krúdyt megmutatni az Olvasóknak. A Krúdy és legendái című kötet Féja Géza Krúdyról írt írásaiból közöl válogatást, Féja Endre szerkesztésében. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni, miféle legendák keletkeztek Krúdyról, és hogy milyen igazságtartalom rejlik emögött, hogyan cáfolja ezeket az irodalomtörténeti közhelyeket Féja Géza.  Minden legendát ebben a rövid írásban

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

 Krúdy Gyula: A bűvös erszény című regénye 1908-ban jelent meg először folytatásokban,ám a nagy sikerre való tekintettel még ugyanebben az évben megjelent könyvalakban is, a Grill Kiadó gondozásában. Az alábbiakban egy elemzésekel, reflexiókkal teli spoilert közlünk, hátha valakinek felébred az érdeklődése e széles közönség által nem túlzottan ismert, de nagyon jó színvonalú prózamű iránt.  Csákány vármegyében- ez bármelyik akkori vármegyét jelenthetné- él egy meglehetősen gazdag, és nagyon különc nemesúr, bizonyos Eduárd Viczky de Viczkó. Itt kell megjegyeznünk, hogy Krúdy dzsentri-bírálata e könyvben jóval túllép a Mikszthénál:a nagy palóc mesemondó a szegény nemesi réteget úrhatnám, pöffeszkedő, hivatalviselésre is alkalmatlan, szakképzetlen rétegként ábrázolta ( csak részben jogosan), addig Krúdy hőse, Viczkó Eduárdátlép a teljes irracionalitás,valamféle korai avantgarde, torz szürrealitás mezőibe. Saját parasztjaival mulat, kártyázik, és hagyja, hogy elverjék- fizikailag is. Imádj

Szépirodalom, bestseller Itt olvasható magánkönyvtáramban megtalálható szépirodalmi művek katalógusa. Ide soroltam a gyermekkönyveket, szatirikus könyveket és a krimik,kalandregények egy részét. Jürgen Bernt-Bartl: Rugóslábúak.Gyermekkori történetek. Ford: Rónaszegi Éva. Európa, 1980, MK Balogh László: Családi kép. Kisregény. Kriterion, Bukarest, 1982. Boda István: Tétova Ikaruszok. Szépirodalmi, 1979. John Dickson Carr: A gyilkos óra.Ford.: Falvay Mihály. Magvető, 1982. AK Euripidész: Iphigenia Auliszban. Hippolitosz. POPULART, 1993. Leonhard Frank: Jézus tanítványai. Ford.:Gergely Erzsébet. Szépir.,1959. OK Geno Hartlaub: Helyszíni szemle. Albatrosz könyvek. Ernest Hemingway: Az öreg halász és tenger. Fordította:Ottlik Géza. Szépir.1965. OK, 551. Ernest Hemingway: Fiesta. Ford.: Déry Tibor. Szépir., 1980. OK, 841. P.D. James: Már megint egy csalogány. Ford.: Benedek Mihály. Európa, 1980.FK Jókai Anna: Tartozik és követel Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Kárpáthy