Könyvekről mindenkinek

Ha megengedik, megtartom a könyv eredeti, kisbetűs címírását, mert így az igazi. Vámos Miklós megalkotta a 20.századi magyar irodalom egyik legnagyszerűbb novelláskötetét. A novellákat az köti össze, hogy mindegyikben fontos szerephez jut a "bár" szó, ilyen vagy olyan alakjában. A bár novelláiban Vámos Miklós bevezet bennünket a posztkapitalista világba. Hajléktalanok, semmiféle tekintélyt nem tisztelő fiatalok, olvasni alig tudó gondnok, saját barátaikat hamis fogadásokkal becsapó házaspár, szülei nyakán éldegélő neurotikus tanár- ha körbenézünk ismerőseink körében, sajnos, találunk efféle embereket. Vámos nem ítélkezik, csak bemutat. Olyan világokba viszi el az Olvasót, melyekről többségünknek fogalma sincs. Nem tendenciákat örökít meg, nem népi vagy urbánus, nem politizáló- csak a pillanatot mutatja be, a szó jó és rossz értelmében. Az élet nagyszerű pillanatait, a pillanatnak élő embert, a rohanó embert, akinek élete pillanatokra van felosztva. És akkor még nem szóltun

Álljon itt az adóismeretek 2019. című könyv teljes szerzői gárdájának névsora: Burján Ákos, Dr. Fellegi Miklós, Dr.Galántainé Dr. Máté Zsuzsanna, Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes. Ők minadannyian kiváló munkát végeztek, teljes, átfogó körképet adnak az Olvasónak a magyar adórendszerről, azok elvi alapjaitól kezdve egészen a konkrét adónemekig. Szó esik a könyvben az adó fogalmáról, az adóalapról, az adóelőnyökről, külön fejezet szól a szinte minden magyar adóalanyt érintő személyi jövedelemadóról, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek adózási szabályairól, a nem munkából származó jövedelmeket terhelő adókról. Részletesen ismertetik a Szerzők a különböző adókedvezményeket, felajánlási lehetőségeket. Külön szó esik a nonprofit szervezetek adózásáról is. És, miután Magyarroszág nem önállóan létezik,hanem nemzetközi környezetben, szép nagy fejezetet kapott a könyvben a nemzetközi adózás, különösen az OECD-szabályok tükrében. Burján Ákos és kollégái remek könyvet alkottak. Nyelv

Billy Graham a huszadik században, az USA-ban, kibontakozó keresztény Nagy Ébredés egyik vezéralakja. Tevékenysége nyomán több százezer bűnös lélek tért meg Istenhez, ismerte fel, melyik az egyetlen igaz út, nyert szabadulást, gyógyulást, bűnbocsánatot. Békesség Istennel című korszakalkotó és - talán nem túlzunk- korszakfordító könyvét azoknak ajánljuk, akik még előtte állnak a Nagy Pillanatnak, hogy befogadják Istent a szívükbe. Azoknak is ajánljuk, akik egyszer már formálisan megkeresztelkedtek, de úgy érzik, hitük nem teljes, valami hiányzik. Azoknak is ajánljuk, akik már hallották Isten szavát, szeretnének is gyülekezetbe járni, de nem tudják, melyikbe. Azoknak is ajánljuk, akik úgy érzik, nem kapták meg a megfelelő tanításokat a keresztény életmódról, vagy éppen megtérésük után visszacsúsztak a bűnbe. Három nagy fejezetből áll a könyv. Az elsőben Billy Graham pontosan vázolja a világ rossz, ördögi erőktől befolyásolt állapotát. A másodikban a kivezető utat mutatja meg: Isten b

A Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok könyvsorozat 15. kötete Dr. Gödöny József szerkesztésében jelent meg 1978-ban, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. Egyszerű megjelenésű könyv, tartalmilag azonban annál gazdagabb. Megtudhatjuk belőle, milyen pszichológiai-pszichiátriai elméletek születtek az agresszióval kapcsolatban, létezik-e determináns bűnöző embertípus ( lásd Lombroso professzor elméletét...), illetve, hogy hogyan alakultak a bűnözési ráták az egyes országokban a könyv megjelenésének idején. Külön kérdés számomra, hogy a kommunizmus idején hogyan tudták a Szerzők azt a rengeteg külföldi szakfolyóiratot beszerezni...). Ami a bűnözést illeti: elég elkeserítő volt a helyzet már akkoriban is. Svédországban 1965-ben több, mint 13 bűncselekményt követtek el gyerekek. Minden " nyugati" országban nőtt a nők által elkövetett erőszakos cselekmények aránya, ugyanakkor a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények aránya is nőtt. Valahol érezni le

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

E.J.Charon, azaz Révész Gy. István,  a 20. századi krimi klasszikusa. Könyveinek cselekménye olykor bolondul bonyolult- cserében pedig roppantul eredeti. A Kaszinókert-dosszié című könyvének cselekménye a nagy kaszinóvárosban, Monte-Carlóban játszódik. Olykor elő-előfordul, hogy a mindent eljátszó szerencsevadászok felkötik magukat. Daix főfelügyelőt és csapatát egy ilyen esethez hívják ki, mert hát az öngyilkosságot is nyomozni kell. Csakhogy feltűnik, hogy a fára akasztott halott- aki nem mellékesen brazil üzletember- zsebe tele van zsetonnal. Ez már gyanús. Aztán kiderül, hogy előbb megfojtották az urat, és csak aztán kötötték fel. Egy szállodában felbukkan egy hölgy, aki a halott frissen felvett titkárnője lett volna, de mire megérkezik, munkaadója már halott. Aztán felbukkan még egy hölgy, aki szintén a halott titkárnője lett volna, de mire megérkezik, munkaadója, akit egyébként soha nem látott, már halott. Miért vesz fel valaki két titkárnőt? Vagy csak egyik az igazi a két jel

Alcím: Zseni vagy? Küzdj meg a legnehezebb elméletekkel! A 21. század az illúziók kora. Úgy teszünk, mintha egészségesek lennénk, úgy élünk, mintha pénzügyileg teljesen rendben lenne minden. Giles Sparrow könyve egyetlen kérdést provokál ki az Olvasóból:vajon tudok úgy tenni, mintha zseni lennék? A Géniuszteszt szerint igen. Sparrow nem tesz mást, minthogy egy 215 oldalas, nagyon adatgazdag, ugyanakkor nagyon olvasmányos szövegben közzéteszi mindazokat az ismereteket, melyet manapság egy művelt embernek a mindennapjaiban használnia kell. Mindezen túl, tippeket ad arra, hogyan beszéljünk értelmiségi társaságban úgy, hogy ne nézzenek ki onnan. Azt kell mondjam, nem értek egyet a könyv alapkoncepciójával, magával az Egésszel. Túl felszínes, afféle virtuális, inkább csak a látszattal foglalkozik ,mintsem a lényeggel. Ugyanakkor az egyes részeket illetően elismerésünket kell kifejeznünk a Szerzőnek. Sparrow nagyon pontosan összefoglalja a legújabb tudományos eredményeket a Fermat-téte

Emlékszünk még arra az időre, mikor az ifjú Sebastian Vettel a BMW-Sauber pilótájaként feltűnt? És elkezdett törni, egészen fel, a csúcsra?  Mindenki túlzottan racionálisnak tartotta, sokan arrogánsnak bélyegezték. Pedig ő is csak ember, autóversenyző, a Forma-1 egyik nagymenője: René Hoffman könyve megmutatja nekünk azt az embert, aki a Forma-1-es tévéközvetítésekben nem látunk. Egyszerű, az autóversenyzést hivatásnak, életformának tekintő német fiatalember, akit nem szédített meg a hirtelen jött hírnév és dicsőség: dolgozott és dolgozott. Úgy, mint egyik példaképe, Michael Schumacher. Vettel nem gép. Van hobbija, szeret szórakozni, na persze, csak szolídan, és minden látszat ellenére empatikus. Azt gondolom, Vettelből a sportsajtó egy része akart új Schumachert faragni, ezért aztán mindig túlhangsúlyozták a nagy öreggel való hasonlóságot. Számomra az derül ki René Hoffman könyvének elolvasása után, hogy két teljesen eltérő karakterről van szó. Mindenkinek ajánljuk a Sebastian Vet

Azt gondolom, legalább néhány szót minden magyarnak illene tudni cigányul ( pontosabban: lovári nyelven). Helen Davies és Máté Mihály könyvéből mindenki, még a leggyengébb nyelvérzékkel rendelkező honfitársunk is megtanulhatja a lovári cigány nyelv alapjait. Ne felejtsük, hogy Magyarország lakosságának közel 10 százaléka, 876 ezer fő roma. A Davies-Máté szerzőpáros könyvében a képek uralkodnak, merthogy az emberek- így aztán a nyelvtanulók- többsége is- vizuális típus. A képek vannak aztán megcímkézve szavakkal. Nagyon jó! könnyen megtanulhatjuk a köszöntéseket, a ház részeit és a fontosabb bútorokat, az emberi test különböző részeit, a gyakrabban fogyasztott élelmiszerek neveit, a számokat, az időjárást, a sporttal kapcsolatos fontosabb fogalmakat. Legfontosabb, hogy mindenki egyéni ütemben haladhat. Jómagam voltam oly szerencsés belekóstolni a nyelvoktatásba, s tapasztaltam, hogy az emberek nyelvtanuló elméje annyira különböző. A Davies-Máté szerzőpáros kezdőknek szóló cigány nye

Ne gondoljon senki semmi rosszra! John Piper pusztán arra utal ezzel a címmel, hogy a protestáns kereszténység az elmúlt évszázadban igencsak elfeledkezett a hit egyik legfontosabb gyümölcséről, az örömről. Piper hedonizmusa tehát nem más, mint az örömmel, vidáman megélt bibliai keresztény hit. A Szenvedélyem, Isten című könyv a keresztény élet minden aspektusában útbaigazít arra nézve, hogyan talájuk fel abban az örömöt. Hogyan lelhetünk örömre a pénzben, anélkül, hogy túlzottan hajszolnánk a meggazdagodást? Hogyan és miért jelent örömöt számunkra a házasság, s miért nem tekinthető nagy áladozatnak a hűség? Hogyan találhat az igaz keresztény hívő örömöt a hitért való szenvedésben, anélkül, hogy vezeklővé, aszketikussá válna? Miért kell folyton dícsérnünk az Urat?  Piper döbbenetes kérdéseket tesz fel, s ezekre a döbbenetes kérdésekre biblai igehelyek alapján ad választ. A Szenvedélyem, Isten című könyvet azoknak a keresztény hívőknek ajánljuk, akik már jó pár éve az Úrban járnak, d

Aldous Huxley nevét leginkább a Szép, új világ című utópiáról ismeri a magyar és nemzetközi olvasóközönség. Holott Huxley távolról sem egykönyvű szerző. Ezt bizonyítja a Két vagy három grácia című könyve is. A történet a huszadik század elején játszódik. A hagyományos erkölcsi világkép már régen összeomlott, a hagyomány által diktált szokások azonban még megvannak. Ebben a szellemi milliőben keresi helyét az életben két fiatalember, illetve egy hölgy. A narrátor, aki szerelmes Grace-be, aki természetesen férjezett, idegenül szemléli barátja egyre inkább magábaforduló, mizantropikussá váló életszemléletét. Szereti Grace-t, de nem szeretni miatta konfliktusokat vállalni- főleg nem a férjjel szemben. Grace-nek tetszik a szituáció: két fiatal fickó udvarol neki, mindkettő intelligens, érzékeny. A nő teljesen megszédül, tőle teljesen idegen pózokat vesz fel, hol arisztokratát játszik, hol művészfeleséget, hol pedig művészt. Folyton panaszkodik, elveszti életörömre való képességét. Napi 24

Alcím: Egy elfelejtett istennő és ami mögötte van... Remek könyv, mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik a vallástörténet, a magyar történelem, illetve a magyar és egyetemes kultúrtörténet iránt. Egy kiegészítést szeretnék fűzni a könyvhöz. A kétezres évek elején, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kis falujában voltam, egy búcsúban. Nem volt nagyszabású esemény, a templom mellé vonult ki néhány árus és még több zenész- meg száz-kétszáz érdeklődő. Ahogy ment le a Nap, az árusok csomagoltak össze. Egy asszonyka, gyerekkel a karján, el akart nekem adni valamit. Kb. húsz-huszonöt centiméter nagyságú faragvány volt. Fekete Madonna. Én akkoriban még nem tudtam, mi ez. Nevettem, hogy ez biztos valami " cigányosított kereszténység", valami bóvli, efféléket mondtam annak az asszonynak. Erre ő nagyon komolyan, és egyúttal nagyon megvetően rám nézett, és azt kérdezte: - Még nem hallottá' a Fekete Madonnáró'? Mondtam, hogy még nem. -Áááá- legyintett- nem is vagy te idevalósi

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

László Anna:Felépítjük Bábel tornyát című könyve a magyar irodalom nagyszámú Elfelejtett Zseniális Alkotásai-nak egyike. A könyv egy kisregényt, valamint elbeszéléseket tartalmaz. A címadó kisregény hőse Miklós, egy húszas évei elején járó átlagos magyar fiatalember. Amikor az újságban azt olvassa, hogy régészek megtalálták a bibliai építménynek, Bábel tornyának maradványait, azonnal elhívást érez: fel kell építenie azt a tornyot, helyre kell állítania, amit az évszázadok leromboltak. Csapatot toboroz, melynek felépítése a hatvanas évek anarchisztikus jellegét tükrözi:nincsenek vezetők, nincsenek utasítások, mindenki szabadon dolgozik, s ha nem dolgozik, hát nem dolgozik, a többiek majd eltartják. Persze, már az építkezés elején konfliktusok robbannak ki, aztán bekövetkezik a tragédia: egy bedrogozott lány meghal. A munka káoszba fullad. A regény a naivitás, az utópizmus lehetetlenségét bizonyítja. A 68-as nemzedék reményeit siratja- de legalább elsiratja, még a hetvenes évek közepén

Herta Müller német írónő: Szívjószág című könyve voltaképpen két történet: egy fiatal, egyetemista lány felnőtté válásának története, és egy egyetemistákból álló négyes kommunizmus elleni tiltakozásának története. Adina, pechjére, a kommunista NDK-ban él, mindenki megfigyel mindenkit, állandóan rettegni kell a titkosszolgálattól. Egy ízben Adina barátnője holttestét találja a szobában. Vajon őt is a Stasi ölette meg? Nem tudni. Három fiú azonban potenciális ellenzékit lát Adinában, elhalmozzák tiltott könyvekkel, lemezekkel, megtanítják konspirálni. A helyzet fonákja ott van, s ezért tartom a Szívjószágot zseniális regénynek, hogy Adinának nincs túl nagy kedve mártírrá válni. Ő nem arra van elhivatva, hogy politikai értelemben vett hőssé váljon. Ő csak szeretne békés, szabad életet élni, sakkozni a nagypapával, amíg lehet, rendezni a szülőkkel való kapcsolatát, aztán diploma után valahol elhelyezkedni,valamiféle karriert csinálni, családot alapítani. Kétségkívül izgalmas számára a f

Alcím:A szabadság első 24 órája. Rudnóy Teréz könyve, a Szabaduló asszonyok, első kiadása 1947-ben jelent meg, alaposan felkavarva a második világháború után újjáépítkező Magyarország irodalmi életét. Rudnóy ugyanis nem happy endként mutatja be a második világháború végét, a koncentrációs táborok felszabadulását, hanem tudatosítja Olvasóiban: új történet kezdődik, új konfliktusokkal. Itt van mindjárt a felelősségvállalás kérdése. Minden német közkatona, minden KZ-őr azzal védekezik, hogy parancsra tették, amit tettek. A regény főhősnője próbálja leleplezni ezt a hazug játszmát, mert látja: ha ez így folytatódik, akkor kizárólag Adolf Hitler lesz a felelős, ő pedig már halott. A szadisták, az antiszemiták pedig megússzák. Szabadon élik tovább tisztes polgári életüket. Nem tudja, hogy ez a kérdés a nagypolitika szintjén dől el. A győztes szövetségesek nem akarnak bosszúhadjáratot, sőt: a számukra hasznos egykori nácikat fel akarják használni saját céljaikra. A  háború végén már érző

Tibetnek hatalmas kultusza lett az egész világon. Egyszerre vált az elnyomás elleni harc és a keleti bölcsesség szimbólumává. Nem utolsósorban pedig a liberális értelmiség egyik szellemi origójává. Alexandra David-Neel könyve, a Mágusok között Tibetben, hiánypótló a magyar és egyetemes könyvpiacon. Nem tesz mást, mint- talán a Szerző szándékai ellenére- " helyreteszi" Tibetet. David-Neel asszonyt ritka kivételként beengedték különböző okkult szertartásokra, a Szerző látta, miként támasztottak fel halottakat, "imádkoztak" bő termésért, jutottak el különböző szellemi állapotokba, melyeket az átlag európai olyannyira irigyel, feleslegesen, mert semmi irigylésreméltó nincs benne. Tibet és a tibeti buddhizmus ugyanis okkult. Ha keresztény szellemben olvassuk a Mágusok között Tibetben-t, ez azonnal kiderül. Mint az a könyvből kiderül, az itt élő, sokszor jóhiszemű szerzetesek igencsak jó viszonyt ápolnak különböző démonokkal, létező vagy nemlétező " istenekkel&quo

A magyar gasztronómiát sokáig azzal támadták, hogy túlzottan sertéshúspárti. Ez mára már nem igaz, amint az Tom Bridge könyvéből is kiderül. A Legjobb receptek:Csirke című modern, gazdagon illusztrált szakácskönyvben a pipihús mindenféle formáját megtaláljuk: főve, sütőben sütve, grillezve, töltve, apróra vágva, egészben, stb. a legérdekesebb az, hogy ha megvizsgáljuk ezeket a recepteket, valahogy ismerős lehet: a magyar konyha hagyományosan népszerű levese a csirkehúsleves, a töltött csirke is gyarkan kerül magyarok asztalára, a csirkemell pedig a vasárnapi és ünnepi ebédek kedvelt fogása, szinte minden formában. Lehet, hogy van kollektív gasztro-tudatalatti? Léteznek olyen ételek, melyek minden európai konyha számára az alapvetést jelentik, s ezeknek van bizonyos számú variációjuk az egyes nemzeti konyhákban? Ki tudja. Az biztos, hogy Tom Bridge:A legjobb receptek:Csirke című könyvét minden háziasszonynak, anyukának és nagyinak érdemes megvásárolnia, mert maradandó, értékes ötlete

Erre a blogra általában azért teszünk fel könyv-ajánlókat, hogy felkeltsük az Olvasók érdeklődését. Tracey Cox könyvével kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Azt ajánlom, mindenkinek, hogy ne olvassa el. Forró Szex- a Szex nagybetűvel, mintha személy lenne,pedig csak test, vágy, kívánság. A cím provokatív, de igazság szerint a tartalomért sem adnak Nobel-díjat. Nem hiszem, hogy két felnőtt ember életében a szexualitás ennyire mindent elural, mindennél fontosabbá válik, mindent ennek szemüvegén keresztül nézünk. Az ember alapvetően szellemi lény, s ezt Tracey Cox nem tudja. Csak a test van, a földi lét, a matéria, a halandóság. Nem szoktunk negatív kritikákat feltenni erre az oldara, ez most kivétel. A Forró Szex című könyvet nem ajánljuk. Nem azért, mert elutasítjuk a szxet. Nem vagyok prűd. De ember vagyok, Isten képére teremtett. Nekünk nem kellenek ilyen könyvek. xxxxxxxxxxxx Inkább nézd ezt a blogot: mediaszemle.blogspot.com

Bevallom, kissé szkeptikus vagyok a futurológia tudományának hitelességét illetően. hogy egy ember, legyen bármennyire képzett is, megmondja a jövőt- nos, ez eléggé hihetetlenül hangzik. Ian Person azonban más. Már nem egy olyan jövőlátása igazolódott, amit korábban megjósolt, azonkívül komoly szakértő a technológia területén. Márpedig- amint az A holnapod. Így élsz harminc év múlva című könyvből is kiderül- a technológia körül forog. Lesz technicizált testünk, melybe elmenthetjük agyunkat, már ha van olyan ambíciónk, hogy örökké akarunk élni. Lesz olyan mesterséges megtermékenyítés, hogy már a donorok se természetesek. Lesz mesterséges bőr, száj, ízlelőbimbó, memória, intelligencia. Virtualizálhatunk mindent: a teret, az időt, a gyereket, a biciklizést, önmagunkat, másokat, kivetíthetjük a gondolatainkat, reklámokat sugározhatunk az utcán véletlenül mellettünk elhaladó balfácánoknak. És lesz sok nem... Kérdéses, hogy akarunk-e ilyen világban élni. Minden olyan egyszerű lesz, semm

Amikor az 1950-es évek közepén- végén a kommunista országok könyvkiadása rájött, hogy az embereket nem annyira a szocreál, mint inkább a szórakozás érdekli, megkezdték a ponyvaszerzők felfuttatását. Magyarországon Berkesi András, Mág Bertalan, Csehszlovákiában Antonin Winter, Lengyelországban pedig Andrzej Piwowarczyk lett a sztáríró. Utóbbi megteremtette Gleb kapitányt, aki fondorlatos módszereivel- beszélgetés rogyásig, mint Agatha Christie Poirot-ja teszi- leleplezi a gonoszt. A Királynő?! című könyv voltaképpen nem rossz krimi, csak maga a bűntény már kissé történelmi. A második világháború utáni Lengyelországban járunk, ordít a szegénység, ellátási gondok a boltokban, stb. Egy banda, melynek feje egy titokzatos nő, a Királynő, textilraktárakat foszt ki, hogy aztán a zsákmányt a feketepiacon értékesítse. Ebben az a nagy skandalum, hogy akkoriban ez volt a bűnözés csúcsa...no, meg az is feltűnhet, hogy sem riasztó, sem kamera: hát, igen, ilyen volt a viharos 20. század. Szóval, k

Dr. Kontantin Metallinos ebben a mindössze 8 oldalas, az Evangéliumi Kiadó által terjesztett iratban írja le, hogy találkozott Jézussal, hogyan nyílt meg szíve Isten igazságára. Metallinos görög matematikus, fiatal korában racionalista és materialista volt, ám egyszer kezébe vette a nagy francia író, Chateubriand egyik könyvét, s meglepve tapasztalta, hogy komoly írók is komolyan veszik a kereszténységet. Egy másik nagy francia, a filozófus és matematikus Blaise Pascal gondolatai pedig már elvezették a Biblia olvasásához. Megtanulta kívülről az Újszövetséget, gyülekezetet alapított Athénban, amely mind a mai napig virágzik. Nagyon nagy hatásúak a megtérésről, azaz a metanoiáról szóló személyes elbeszélések, akár könyv formájában, akár élőszóban, akár valamilyen médiumon keresztül hallja ezeket a Krisztusra fogékony szív. Csak azt tudom tanácsolni mindenkinek: kövesse az 1963-ban elhunyt nagyszerű tudós, Konstantin Metallinos útját, s keresse a végső igazságot, az élet értelmét Isten

A Fekete Tőr Testvériség könyvsorozat méltán aratott sikert, elsősorban a fiatalabb Olvasók körében. A Vadállat egyszerre fantasy és romantikus regény. Sci-fi és lélektan. Jól megírt, nem pusztán az erőszakra, hanem a cselekmény mögött rejlő emberi tartalomra is koncentrál a Szerző. A harc mögött mindig ott a katona. A vadállat című J.R.Ward-könyvben a főhős Rhage, aki afféle sztárharcosnak számít, elhivatott, tehetséges figura. Ám ő is halandó: félelmei, szorongásai vannak, egyrészt magánéletéből kifolyólag, másrészt azért, mert jó látásai vannak a közéletről, a háborúról, az erőviszonyokról. Aggodalmait ez okozza. Mi, emberek, mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint Rhage. Van testünk, van szívünk, lelkünk, van, akinek még szelleme is- csak valahogy ebben a látható világban nem mindig találjuk meg a megoldást problémáinkra. A körülöttünk keringő segítők is sokszor kiborítanak. A harcos magányból sok esetben csak a harc old fel. Mert az ellenség, az Alantasok, kíméletlenek. Nekik

Evelyn Marsh a magyar krimi nagyasszonyává lett. Sajnos, 2012 óta nincs közöttünk...Könyveinek egyik erőssége, hogy olyan egzotikus helyekre viszi el olvasóit, ahová a magyar emberek túlnyomó többsége soha az életben nem jut el. A torkodból a sikoly két helyszínen játszódik. Az egyik helyszín Etiópia. A fővárosban, Addis Abebában a WHO által működtetett, de mégiscsak gazdagoknak szóló kiváló elitkórház létesül, ahol elsősorban idegi problémákkal- epilepszia, skizofrénia- küszködő betegeket ápolnak. A főorvos fejét elcsavarja a kórház " fekete bombázója" s együtt ördögi tervet eszelnek ki arra, hogyan tegyék tönkre a férfi feleségét- aki egyébként szintén orvos és a kórházban dolgozik. A terv majdnem sikerül... A másik helyszín Olaszország. Egy titokzatos férfi, aki pilótaruhában szeret mászkálni, fiatal nőket környékez meg, sötét sikátorokba és más eldugott helyre csalja őket, aztán megfojtja. Hogy némi rituális jellege is legyen a gyilkosságoknak, a mellük felett áldozata

A szovjetek tudtak kémtörténeteket írni. A hidegháború korabeli szovjet-orosz irodalom egyik jellegzetes műfaja volt az, amit az amerikai- és ezáltal az európai-  könyvpiacon csak politikai thrillernek neveznek. Viktor Jegorov könyve, A meghiúsult merénylet, remek példa erre. A második világháború idején járunk. Egy öregedő náci, aki korábban Hitler legbelsőbb köreihez tartozott, megtudja, hogy egyetlen rokona, unokaöccse, a Szovjetunióban él. Méghozzá nem is akárhol:a kaukázusi német kolónia oszlopos tagja. Hans bácsi tehát elhatározza, hogy kimenti rokonát ebből a bolsevista szellemi fertőből... Meghívja unokaöccsét Németországba. Csakhogy nem a valódi rokon utazik, hanem egy szovjet csekista, azaz titkosrendőr. Hosszas bonyodalmak után a fiatalember karriert fut be a náci pártban. Canaris, az elhárítás vezetője is megkedveli. Iránba küldi, azzal a feladattal, hogy szervezzen be ottani tekintélyes személyeket, jól menő kereskedőket a náci pártba. Csakhogy közeledik a teheráni k

A Balázs-Bobák-Takács szerzőhármas könyve a földrajz tantárgyból középszinten érettségizők számára nyújt nagyszerű segítséget. Tíz teljes feladatsor található a könyvben, megoldásokkal. Akad a feladatok között vaktérképes, tesztjellegű, igaz-hamis, illetve táblázatos. Ami a témákat illeti, hát azok vátozatossága oly nagy, mint magáé a földrajzé: földtörténet, Kárpát-medence földrajza, Európa természeti földrajza, a tengerek földrajza, gazdaság-é s társadalomföldrajz. A kérdések megfogalmazása jó, a feladatok érthetők,egyetlen egynél gondoltam azt, hogy kissé bővebben kellett volna: 2 Melyik a legfontosabb Európai Uniós partnerünk?". erre rögtön adódik a kérdés, hogy milyen értelemben: gazdasági ,kulturális, egyéb. De a többi feladat remek. Átfogja az érettségi anyagot, igazi összefoglaló feladatgyűjtemény, nagyon hatékonyan lehet belőle készülni az érettségire. MRO 2000 KFT, é.n.

Podmaniczky Szilárd könyve egy rejtélyes történeten keresztül vezeti Olvasóit. A Hutchinson rugói egy magyar íróról, bizonyos Valentinről szól, aki rejtélyes meghívást kap egy neves svájci kiadótól. Egy kisvárosban kell laknia, etetik, ruházzák, mindezért cserébe egy regényt kell írnia. Hogy milyet, azt ő dönti el. Valentin belemegy a dologba, el is utazik, de mihelyst megérkezik, rájön, hogy valami nincs rendben a dologgal. Miért adnak neki olyan sok pénzt? Ki lakik az övével szemközti szobában? Miért köszönnek olyan furcsán az emberek, miért mosolyogják meg a háta mögött? Ki a rejtélyes férfi, aki időnként megjelenik az alapítvány nevében, és soha nem akar semmit? És ki az az írónő, akinek felolvasóestjére meghívták- de valahogy mégis másképp alakultak a dolgok? Podmaniczky Szilárd regénye azért mesteri, mert az Olvasó csak annyit érez, hogy itt valami rejtély van. De hogy milyen feloldása lesz ennek a rejtélynek: kafkai, tolsztoji, angol krimibe illő, hitchcocki, arról az Olvasó

A brit Thomas Burke Limehouse Nights című novelláskötete 1916-ban, az első világháború kellős közepén jelent meg, akkoriban a londoni közönség kapkodta az ilyesmit, kiragadta őket a háború pokoli világából. Angliában akkoriban könyvpiaci újdonságnak számított, hogy a Limehouse Nights kötetben szereplő novellák nem egyműfajúak. Van közöttük lélektani realista alkotás, van klasszikus angol krimi, akad olyan, mely egzotikus helyszínen játszódik, van olyan mini-kalandregény, mely a kínai negyed középosztály által látogatott ópiumbarlangjaiba visz bennünket. Erotika nincs, Viktória királynő szelleme még él... Thomas Burke-nek sajátos stílusa van. Alkosson bármilyen műfajban, közelítsen bármilyen témához, a Burke-realitás erősebb mindennél. Ez adja a történetek bukéját. Már az első mondattól kezdve rejtélyes. Néhány szóval képes komplett jellemrajzot kerekíteni bárkiről, s ezt meg is teszi, még a mellékesnek tűnő karakterek esetén is, ezzel azt az illúziót keltve, hogy talán utolsókból le

Ha valaki megírja a 20.század magyar irodalomtörténetét, Szilvási Lajos neve megkerülhetetlen lesz. Nem azért, mert az igen magas mezőnyből Szilvási tudott volna a legjobban írni, vagy éppen társadalmat ábrázolni. Hanem azért, mert a Kádár-korszak magyar írói közül ő érezte legjobban azt, hogy miről is akarnak olvasni az emberek. Az Albérlet a Síp utcában című könyv látszólag társadalomábrázoló regény. Főhőse, a mindössze harmincas évei elején járó Kelemen doktor, éppen " válságban van". Egyre jobban megbarátkozik az alkohollal ( különösen a konyakot kedveli), s ez a barátság már a kollégák és végül a betegek szemében is feltűnő lesz. Szakmai ambíciói alaposan megcsappannak, kutatásait is feladja, úgysem bírná ilyen pszichés állapotban. Szállodában lakik, mert elvált feleségétől, a folyton, de nem alaptalanul féltékenykedő Iréntől. Egy este aztán felhívja őt barátja, a bárzongorista. Talált neki egy albérletet. Meglehetősen kicsi, de megteszi. Ettől kezdve Kelemen doktor

Jártak már Önök úgy, hogy elmentek kirándulni, nekikezdtek a bográcsozásnak, aztán valahol elakadtak? Jómagam már igen, nem tudtuk, mennyi ideig kell a slambuchoz a krumplit...Hát, az ilyen problémákon segít a Finom falatok kiránduláshoz. Túrázók szakácskönyve című könyv. Igazi gasztronómiai unikum. Egyszerre támad kedvünk túrázni és enni. Rövid értékelés: A receptek leírása: kitűnő A bemutatott ételek: mindenki számára ismerősek, nem túrázás alatt kell megváltani a világot. A képek: kiválóak, ínycsiklandozók. Ételek ára: értékarányos, manapság semmi sem igazán olcsó, inkább csak relatíve olcsó dolgokról beszélhetünk. A könyv minden étele elérhető árú. Praktikus: igen, a könyv elfér a hátizsákban. Kinek ajánljuk: mindenkinek, aki szokott túrázni, kirándulni, akár családdal, akár baráti körrel, gyalog vagy autóval netán vonattal. Mindenkinek, aki szokott bográcsozni, grillezni, bármilyen szabadtéri főzési-sütési technikát űzni. Azoknak is szól, akik inkább otthon szeretik elké

Nem lenne teljes egy könyvajánló oldal, ha nem foglalkoznánk egy kissé minden idők egyik legnépszerűbb sci-fi-jével, Frank Herbert amerikai író-zseninek A Dűne című alkotásával. Ez a könyv a világ egyik legnagyobb és mai napig népszerű bestsellere. mégpedig azért, mert valós társadalmi problémákkal foglalkozik, melyek a 21. századi ember számára a mindennapi valóság részeivé váltak. Melyek ezek? - Korlátozottan hozzáférhető erőforrások - Nemzetek, társadalmi csoportok véres vetélkedése ezekért az erőforrásokért - Ember és a környezet kizsákmányolása - Társadalmi erőszak terjedése - Erkölcsi értékek relativista megkérdőjelezése - Politikai-gazdasági elit szellemi felhígulása, hozzá nem értése - Pszichés feszültségek: állandó rossz közérzet, folytonos elvágyódás, minden ok nélkül ránktörő melankólia - Családok széthullása, családtagok ellenségeskedése Satöbbi, mondhatnánk. Frank Herbert minderről okosan, szépen, és nem mellékesen: rendkívül izgalmasan ír. Azoknak is ajánljuk

Mindenekelőtt afeletti örömömnek szeretnék hangot adni, hogy vannak még Magyarországon várandós kismamák, vannak még családok. Manapság ez is nagy szó. A Várandós Mamák Könyve egy hatvan oldalas, az ismeretterjesztés igényével megírt könyvecske, mely tartalmazza a várandós nőknek szóló legfontosabb információkat. Megtudhatják, milyen szociális ellátások járnak nekik, hogyan változik meg testük, és hogyan reagál ezekre a változásokra a szervezet, hogyan kell táplálkoznia egy viselős asszonynak,kell-e például változtatni a fehérjefogyasztáson, mikor kell azonnali orvosi beavatkozás, mikor kell elmenni a járóbeteg-rendelésre- szóval, zanzásítva mindaz, amire szükség lehet. De ezt a könyvet a leendő apukáknak is el kellene olvasni. Sokszor a férjek nem értik terhes feleségüket, s a kapcsolat/házasság első igazán rossz pillanatai éppen akkor következnek be, mikor jön a baba. Aztán a kicsi egy időre eltereli a figyelmet a gondokról, aztán ,ha nagyobb lesz, megint kezdődnek a veszekedések

Szilvási Lajos a Kádár-korszak nagy és ünnepelt és jól fizetett bestseller-írója volt, éppen ezért a politikai rendszerváltás után kitalálták, hogy voltaképpen rossz író. most, hogy a balra-jobbra kilengő mérleg nyelve helyrebillenni látszik, kijelenthetjük: Szilvási Lajos alapvetően nem volt egy Thomas Mann, ennek ellenére írt jó könyveket. Az Egymás szemében éppen ezek közé a könyvek közé tartozik. A regény cselekménye két fiatal naplójából épül fel. Attila és Tamara középiskolások, egymásba szeretnek, bár Attila részéről ez az érzelem mindig kicsit inog...A kapcsolat hullámzik, mind minden diákszerelem, aztán jön a dráma vég. Nem kell aggódni, nem hal meg senki. Csak éppen kiderül valami a lányról, ami szerintem minden Olvasót meglepetésként ér...Attilát meg aztán pláne. Két okból érdemes elolvasni a 21. században ezt a könyvet. Egyrészt megtudhatjuk, belőle, milyen is volt fiatalnak lenni 1975-ben, hogyan viszonyultak a fiatalok a tanárokhoz, szülőkhöz. ezzel összefüggésben. m

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan

Magyarul is megjelent Frederik Pohl és C. M. Kornbluth The space Merchants című könyve, A Venus-üzlet címmel, Vámosi Pál fordításában, a Kossuth kiadó gondozásában, 1971-ben. A helyzet az, hogy sem a fordítót, sem a kiadót nem irigyeltem egy percig sem, ugyanis- véleményem szerint- rendkívül gyenge és idejétmúlt amerikai sci-fi-ről van szó. A meglehetősen fantáziaszegény és paneles cselekmény szerint egy reklámügynökség el akarja adni a Venus bolygót, mire kitör a bolygóközi perpatvar, mivel mások is szeretnék megkaparintani az ominózus égitestet. Aki esetleg vette magának a bátorságot, és nem olvasta a könyvet, egyetlen percig se legyen emiatt lelkiismeret-furdalása. Kihagyható, mert gyenge. Szerintem csak azért adták ki magyarul annak idején, hogy legyen valami amerikai a könyvpiacon. xxxxxxxxxx Vess egy pillantást a saját műveimet tartalmazó blogra: versekesnovellak.blogspot.com

Megy a veszekedés sok családban, hogy olvassanak a gyerekek, és ha már olvasnak, akkor mit...Bogáti Péter: A linkostowni csapda című könyvét bármelyik 10-14 éves kezébe veheti. Hogy műfajilag hogyan is lehetne kategorizálni? Western-paródia, ifjúsági regény, krimi, társadalmi szatíra- végtelenül sokoldalú könyv, sokféleképp és sokféle alapállásból lehet olvasni, én azt ajánlom, hogy egyszerű szórakozásként kezdjük, aztán majd jönnek a mélyebb rétegek... Hogy a cselekményről is essen némi szó: egy gombügynök elvetődik Linkostownba, egy álmos, poros, gengszterektől és rendőr-gengszterektől leuralt vadnyugati városba. Itt összeakad a kémiatanárból lett kocsmárossal, aki elmeséli neki, hogy próbálták becsületessé tenni az alapvetően teljesen becstelen és korrupt Linkostown várost. Az esetleges áthallásokról csak annyit:Bogáti Péter ezt a könyvet még a java Kádár-korszakban írta. Ma már nehezen beszerezhető, inkább csak antikváriumok kínálatában fordul elő, de érdemes rászánni azt a pár

A könyv alcíme: Tervezd meg az örömteli élethez vezető utat Egy apró megjegyzés: egy felkiáltójel elkelt volna az alcím után... Bevallom, gyanakodva vettem kézbe Mo Gawdat könyvét. Azt gondoltam, itt egy újabb topmenedzser, aki unalmában filozófiával megboldogítja az erre fogékony világot, sikerreceptekkel. Kellemeset csalódtam. Mo Gawdat könyve nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elhelyezi az emberi létet a különböző dimenziókban. Olvashatunk ember és idő viszonyáról, ember és tér viszonyáról, az érzékelésről, az emberi kapcsolatok fontosságáról. Elgondolkodhatunk azon, hogy a keleti vallások tanításával összhangban valóban szenvedésnek tekinthetjük-e a létet, végtelen körforgásnak, vagy pedig kapott az emberiség esélyt arra, hogy lineárisan kitörjön ebből a körforgásból. Külön rokonszenves számomra, hogy egy, a boldogsággal foglalkozó könyv teret szán az evolúciónak, pontosabban: a darwini evolúció tagadásának is. Mert ha az ember úgy tekint önmagára, mint az állatvilágból mi

Gyerekkönyv, abból is a legjava...Csukás István legújabb hőse, a téli tücsök önmagában is paradoxon. A tücsök nyáron muzsikál, dehát korunkban minden változik és semmi sem az, aminek látszik...Arra gondolok, hogy a Téli tücsök meséi jóval több, mint jól illusztrált,  nyolcéveseknek szóló mesekönyv. Nem pusztán szórakoztat: egész filozófiai rendszer van benne. ( Ez már igaz volt a Pom-pom meséire is: Gombóc Artúrt mintha valami filozófia szakos egyetemi tanárról a Szerző...) A kitalált karakterek mintha a torz felnőtt világ paródiái volnának, a szellemes párbeszédek mintha a modern, távolódó emberi kommunikáció szatírái lennének, a hősök nem érnek célba, de azért jól érzik magukat, az írógép betűit pedig csak olyan abszurd lény tudja szavak írására fogni, mint a nyári tücsök. Szóval: mese gyerekeknek, a játék szintjén, mese felnőtteknek, a világmagyarázat szintjén. Csodálkozunk, ha ezek után azt írom: ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia? És, kérem, ne tessenek olyan felnőt

Graham Greene időtlen író. Függetlenül attól, hogy az Olvasó mely történelmi korszakban él, szereti-e a krimit, milyen könyveket szokott úgy általában olvasni- Greene mindig ott áll, készen, hogy kézbe vegyük a könyvet, és jót izguljunk rajta, miközben tudjuk, hogy a vége valószínűleg happy end. A Harmadik című könyv cselekménye igen érdekes történelmi korszakban és helyszínen, a második világháború utáni Bécsben játszódik. Akárcsak Berlint, a megszálló szövetségesek ezt a várost is négy zónára osztották, és akárcsak Berlinben, itt is nagy a szegénység és sok a titkosügynök, no meg a feketéző. Nonno Martins barátja, Harry Lime meghívására érkezik Bécsbe. Mire megérkezik, barátja gyanús körülmények között meghal. Közlekedési baleset- így szól a hivatalos verdikt, ám egyes szemtanúk szerint többen voltak a helyszínen, mint ahányan a rendőrségi jegyzőkönyvben szerepeltek. Martins magánnyomozásba kezd, megtudja, hogy Harry barátja az egyik legnagyobb feketézőbandának volt a főnöke. Mive