Bejegyzések

birodalom címkéjű bejegyzések megjelenítése

B.Szabó János:A tatárjárás.A mongol hódítás Magyarországon

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

Wilbur Smith:A folyó istene

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

Roger Crowley:Hódítók

 A könyv alcíme:Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát? Roger Crowley könyvében arra keresi a választ,miképpen vált lehetsegessé,hogy Portugália,ez a korábban igencsak periferikus ország,a 15.század végén kiépítse világbirodalmát az Indiai-óceánon,s megszerezze az indiai kereskedelem feletti uralmat. Bevezetést nyerünk a középkori térképészet rejtelmeibe. Megtudjuk,mi motiválta egyáltalán a portugálokat,hogy Indiába jussanak. Megismerjük a történelem egyik legrejtélyesebb személyiségét,Bartolomeo Diast,aki hajóival elérte az Egyenlítőt,a későbbiekben mégis oly keveset hallunk róla. Bepillantást nyerünk civilizációk közeledésébe,amikor is Kelet-Afrika gazdag iszlám kereskedői először találkoztak európai hajósokkal-mi tagadás,nem volt egyszerű és sima a kommunikáció. Látjuk,a kezdeti nehézségek ellenére hogyan szorították hátterbe a portugálok az indiai kereskedelem korábbi vezető államát,Kálukutot,hogy az átadja helyét az egyre jobban kiépülő erődne

John Scalzi: Pusztító tűz

Szeretnék legyűrni egy előítéletet. Magyarországon még sokakban él a meggyőződés, hogy egy bestsellernek nincs mondanivalója, pusztán a Szerző megélhetését és a Kiadó fennmaradását szolgálja. John Scalzi könyve, a Pusztító tűz, mely az Elveszett birodalom című sorozat 2. kötete, alaposan rácáfol erre az előítéletre. Nagyon is komoly mondanivalójú, ugyanakkor izgalmas cselekeményvezetésű könyv, élénk dialógusokkal és találó leírásokkal. Elegendő iróniával. Az fontos. Van egy globális birodalom, mely az egész emberiséget átfogja, úgy hívják: Egyesülés. Ez a csillagközi birodalom, melyet manipulatív erők hoztak létre, válságba kerül, mert kívülről támadják, nagyon gonosz erők, melyek az emberiség fizikai elpusztítására törekednek. II. Grayland emperátor ( aki leginkább felelősségteljes, de nem túl jó modorú amerikai elnökökre hajaz...) mindent megtesz azért, hogy megmentse a távolról sem tökéletes, de azért még mindig egyetlen menedéket nyújtó birodalmat. Környezetében sokan elárulják

Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai

Az asszírokról a középiskolai történelemkönyvek annyit tudnak, hogy katonanép voltak, a meghódított területek lakosságát pedig deportálták, amúgy meg sokakat megöltek. Vér Ádám könyve egy egészen más Asszíriáról mesél nekünk. A korábban vérengző fenevadaknak hitt asszírok hirtelen átváltoznak emberré, a poroszos elvek alapján szervezett birodalom pedig racionálisan szervezett, hatékonyan működő, az emberiség történelmében jelentős helyet elfoglaló állammá.  Csakhogy az Újasszír Birodalom legkeletibb tartományai ( Irán, Zagrosz-hegység környéke), még ebben a birodalomban is kivételt képezett. A sajátos földrajzi adottságok, az állam központjától való nagy távolság arra késztették az asszírokat, hogy itt, a világ végén, máshogy igazgassanak, másképpen hódítsanak, vagy, ahogy ma mondanánk:integráljanak. Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai című könyve új történelmi látást ad. Nem pusztán ókortörténész specialistáknak, hanem középiskolai tanároknak is bízvást ajánljuk.