Könyvekről mindenkinek

Kedves Látogatónk! Szoros és húzós volt ez a 2019.év, de itt a vége: eljött az év végi pihenés ideje. Karácsony pedig, melyet a keresztény világ ( melynek jómagam is aprócska részese vagyok) Jézus születése ünnepeként tart számon, bearanyozza az esztendő végét. Áldott Karácsonyt, annak minden örömével: a családdal, a bejglivel, a rántott hallal, a töltött káposztával. Legyen Áldott minden Kedves Látogatónk egészsége, lelke, családja, otthona! 2020-ban pedig újult erővel, sok- sok könyvvel mutatjuk meg a világnak, hogy ebben a materiális szellemű társadalomban van még jövője a kultúrának, a nyomtatott szónak. Áldott Ünnepeket, Boldog Új Évet! Azért egy könyvet, egy igazi családbarát, pszichológia témájú könyvet mégiscsak ajánlanék. Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása. A fogantatástól ötéves korig című könyve abban segíti a szülőket, hogy már kisgyermekkorban kialakítsák gyermekükkel azt a bizonyos meghitt kapcsolatot, s ezt fenntartsák a későbbiekben is. (Kulcslyuk

Joel Osteen: Jobb emberré lenni című könyve arra vállalkozik, hogy bibliai tanítások alapján elmondja az embereknek, hogyan tehetik jobbá életminőségüket. Hogyan győzhetik le szorongásaikat, hogyan válhat gondolkodása jövőorientálttá, hogyan győzheti le az ember az ősöktől örökölt negatív jegyeket (átkokat), és miképpen hasznosíthatja az ősöktől örökölt pozitív viselkedésmintákat, értékeket. Megtanulhatjuk, hogyan élvezzük méltóképpen Isten anyagi áldását, hogyan jussunk ki a több évtizede tartó szegénységből. A 16. fejezet ( Tápláljuk jó szokásainkat!) gyakorlatilag mindenkihez szól, még nem keresztényeknek is feltétlenül el kell olvasni. Osteen elutasítja a maradi keresztény vallásosság azon üzenetét, miszerint istenfélő embernek csak a lemondás, csak a szegénység juthat. Ugyanakkor nem azonosul azokkal sem, akik egyoldalúan csak a bővölködés evengélimát hirdetik, messze-messze elfeledkezvén Isten többi parancsáról. Ha társadalmilag nézzük: a Jobb emberré lenni a keresztény polgá

Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain. Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?                        2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist? 1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét. Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyan

A világtörténelem egyik leginkább kutatott témája, nem túlzás: a Kennedy- gyilkosság. Olyan népszerű a téma történészek és laikusok között is, hogy külön adatbázisokat hoztak létre, ahol az érdeklődők kedvükre böngészhetnek ( némi rosszindulattal: a különböző összeesküvés-elméletek között...). A Boston Közkönyvtár több, mint 1000 könyvet, és még vagy ezer folyóiratcikket őriz a világtörténelem talán legnagyobb visszhangot kiváltó merényletéről. A Kennedy-gyilkosság a történelem legtöbbet vitatott és legtöbbet kutatott eseménysora. Ami számunkra igazán érdekes, az a netes adatbázisban található:24 eredeti dokumentum, politikai prekoncepcióktól mentesen, hivatalosan, többféle álláspontot is bemutatva. Történészeknek és egyéb szakértőknek igazi kincsesbánya. Itt találja: https://bpl.bibliocommons.com/v2/search?_ga=2.164268471.944129101.1576485751-1020208901.1576485751&f_FORMAT=WEBSITE&query=kennedy%2C+john+f.&searchType=keyword Jó böngészést, kellemetes kutatgatást kíván

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár

A mindössze 20 oldalas értekezés ( azért a könyveknél tárgyaljuk, mert jelentős súlyú) tartalma ennyiben foglalható össze: egyik zseni egy másik zseniről. A tragikusan fiatalon elhunyt debreceni költő, Oláh Gábor esszéje Petőfi Sándorról nagyon lírai, ugyanakkor igencsak eredeti megállapításokat tartalmaz. Kopogtat a tehetség az 1923-ban megjelent művön. Oláh Gábor szerint Petőfi maga is műalkotás: kötő, szép ,mély, művészi életű. Szerző szerint Petőfinél ez tudatos szándék volt ( ezt a nézetet ferdítették el később olyan irodalmárok, akik azt állították, hogy Petőfi " menedzselte", " megcsinálta" önmagát. Oláh idáig nem megy el, csak azt a fajta ösztönösséget tagadja, amelyet már a kortársak is- hol elismerőleg, hol a bírálat szándékával- felróttak Petőfinek. Petőfi- recenzens véleménye szerint- egyáltalán nem volt marketingember, bizonyítja ezt képviselőválasztási kudarca is. Egy másik, amit Oláh kiemel Petőfi Sándor művészetében: az egyszerűség. "Petőfi k

A Scolar Kiadó 2019.végén jelentette meg Victoria Turk kitűnő könyvét, a Digitális etikett című, az internet világával foglalkozó munkáját. A fiatal Szerzőről annyit érdemes tudni, hogy korábban volt a neves New Scientist folyóirat technológiai szerkesztője, jelenleg pedig a wired.co.uk főszerkesztője. Victoria Turk könyve segít nekünk eligazodni abban, hogy hogyan is viselkedjünk, kommunikáljunk a neten, különös tekintettel a közösségi médiára. A Digitális etikettet mindenkinek ajánljuk, gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt, hiszen mindannyian személyesen is érintettek vagyunk a témában. Különösen fontosnak tartom, hogy kamaszkorúak olvassák végig ezt a könyvet. Még az ún. digitális bennszülöttek is rászorulnak némi illemtanoktatásra- egyesek szerint csak ők igazán... Rengeteg kérdésre választ kaphatunk. Például: Mit tegyek, ha nem szeretnék válaszolni egy e-mailre? Ha valaki nem válaszol a jelölésemre, meddig legyek türelmes? Hogyan rázzam le a tolakodó " ismerősöket&

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

Telegdi Miklós 16.században élt magyar nemes, pécsi püspök, akit roppantul bosszantott a reformáció terjedése. Ő maga mindvégig megmarad katolikus hiten, ő az első római katolikus, aki könyvnyomdát nyit Magyarországon, hogy védekezhessen a reformátorok támadásai ellen. Prédikációgyűjteménye 1577-ben jelenik meg, címe: Az evangéliumoknak magyarázattya (sic!). A könyv műfaja egyszerre prédikáció, bibliafordítás és bibliakommentár. Nem véletlen, hogy a folytonos áttérések korában mindvégig a hűség fontosságát hangsúlyozza. Nem találok olyan platformot, ahol jelenleg Telegdi Miklós antikvár könyvét eladásra kínálják. Ha mégis akadna ilyen ,kérem, jelezze! Köszönettel: A Szerkesztő. 

Timothy L. Sanford könyvet írt a lelkészgyermekeknek. Mindazoknak, akiknek egyik vagy mindkét szülője Isten szolgálatára rendezte be életét, ezért aztán sok esetben kevés idejük és energiájuk marad a saját családjukra, vagy pedig valamiféle vallási tévhitektől szenvednek a családot illetően. Elgondolkodtató, amit a Muszáj tökéletesnek lennem című könyvben olvashatunk:a lelkészek 80 százaléka diszfunkcionális családból származik... Milyen tévhitektől is szenvedhetnek a keresztény gyerekek? Először is: nekik muszjá tökéletesnek lennüik, mert rajtuk múlik apuka szolgálata. Nekik muszáj mindig biblikusan viselkedni, mert őket figyeli az egész gyülekezet. A gyülekezet érdeke mindig fontosabb, mint az ő érdekük. Apuka ma nem mond mesét, mert az egyik gyülekezeti tagot műteni fogják, és elmentek hozzá imádkozni. Timothy L. Sanford M.A. könyvéből kitűnik: nagyon sok egyházi ember családjának kell rendkívüli nehézségeken keresztülmenni. Sanfordnak nem célja az egyház és a lelkészi szolgála

Mindannyian tanultuk történelemórákon, mit is művelt Joseph Mengele az auschwitzi haláltáborban. Mégis, sokkoló élmény olvasni olyan ember életrajzát, aki túlélte a kegyetlen doktor teljesen tudománytalan, szadista kísérleteit. A Mengele-lány című könyv ( Animus Kiadó, 2019 ) történelmi dokumentum és egyben fejlődésregény. Stern Viola Rózsa a második világháború kirobbanása előtt Losoncon élt szüleivel és testvéreivel. Ám, hogy múltak a vészes harmincas évek, úgy lett egyre nehezebb a zsidók helyzete. Azzal, hogy Losonc visszakerült Magyarországhoz, a Stern család helyzete csak romlott. Sárga csillag, gettó- majd deportálás Auschwitz koncentrációs táborába. Képet kapunk arról, hogyan is zajlott az élet egy leplombált marhavagonban, egy vödör ívóvízzel meg egy másik vödörrel...Viola megérkezése után azonnal felkeltette Mengele érdeklődését, és áldozatául esett a " doktor" embertelen kísérleteinek. De valami ösztön, no meg a szerencse, valahogy a túlélés felé hajtotta. Még az

Az Akadémiai Kiadó adta ki Hargittai Magdolna könyvét a tudománytörténet egyik kevésbé ismert területébe vezet be bennünket. A nők a tudományban-határok nélkül című kötetben olyan, a természettudományokat magas szinten művelő hölgyekről olvashatunk, akiknek meg kellett küzdeniük kollégáik előítéletével, ugyanakkor családanyának is kell lenniük, gyermekeket is kellett nevelniük- mégis, eljutottak a csúcsra, Nobel-díjakat kaptak. Olvashatunk a legendás Curie-hölgyekről ( nekik annyiban szerencséjük volt, hogy férjük nemcsak meégrtette őket, de fel is nézett rájuk), Gerty és Carl Goriról, akik együtt kutattak, Mildred Cohnról, aki egyedül jutott fel a csúcsra, a magyar Banga Ilonáról, aki Szent-Györgyi Albert asszisztense volt, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a magyar tudós a paprikában fedezte fel a C-vitamint ( egy tonna paprikát kellett feldolgozni), de megismerhetjük Hugonnai Vilma tragikus, egyben felemelő életét is. Hargittai Magdlna külön foglalkozik azokkal, akik o

A könyv a DAB Endokrinológiai Munkabizottsága 1983.május 27-én tartott kerekasztal-konferenciájának előadásait tartalmazza. A Diabétesz nagyon fontos téma, sajnos, a kötet megjelenése óta eltelt több, mint 30 évben gyakorisága semmivel sem csökkent. Éppen ezért mindenkinek ajánljuk, aki szakemberként valamilyen szinten közreműködik a diabéteszes makroangiopátia gyógyításában. Olvashatunk a könyvben a hiperlipoproteinémia prevalenciájáról, a nem-inzulin-dependens cukorbetegségről, a postprandiális lipémia és a post-heparin-lipoprotein-lipáz aktivitása közötti összefüggésről. Részleteiben megismerhetjük a Joslin-klinikán 1935-1980.között végzett kutatásról, melyet I.típusú cukorbetegekkel végeztek. Kitér az előadó a stressz, a személyiség illetve cukorbetegség összefüggéseire, melyet Roseman kutatásainak bemutatásával támaszt alá. Megismerhetjük a különböző szakmai véleményeket azzal kapcsolatban, hogy a diabéteszes makroangiopátia lokalizációjában különbözik vagy nem különbözik a nem

Vajon nem " húzza le" a Bibliát a Kálvin Kiadó gyermekeknek szóló könyve? A gyerekek imádnak játszani. Még a Bibliával is, és igen, még Jézus személyével is. Jézus pedig barátainak tekintette a tanítványait, éppen ezért a keresztény gyermekeket is barátainak tekinti. Peter Martin és Peter Kent izgalmas könyve, az Evangéliumi nyomkereső, tehát nem igeellenes, sőt! Megtanítja a gyermekeket Jézus életére, földi szolgálatára, a gyógyításokra, a kenyerek elosztására, a vak ember szemének helyreállítására, a feltámadásra. A 8-12 éves korosztály számára ez a könyv több, mint aranyat érhet. Hitre vezethet. És végül is: a felnőtt keresztények nem ezt csinálják? Nem keressük mindennapi életünkben, munkánkban, hobbinkban, családunkban Jézus munkáját, Isten nyomait? A keresztény ember szűrője mindig működik: megvizsgálja egy dologról, hogy az nem mond-e ellent az Igének. Nyomokat keresünk, igazság-nyomokat, fizikai és szellemi  pecséteket egyaránt. Akkor a gyerekektől miért vennén

Megjelent a szegedi JATEPress Kiadó gondozásában. 1939.november 30-án, provokatív incidensek után, Sztálin Szovjetuniója megtámadta Finnországot. Kezdetben mindenki úgy vélte, a finneknek semmi esélyük,ám a kis ország bátor harcosai és okos tábornokai hónapokra lekötötték a szovjet Vörös Hadsereg legjobb alakulatait, s az 1940.március 12-én aláírt békeszerződés is inkább a finneknek kedvezett. Vámos Barbara könyve, a Magyar források a finn-szovjet téli háborúhoz, 1939.november 30.-1940.március 12., arról szól, hogyan fogadta a magyar közvélemény a háború kitörésének hírét, kinek a pártájára állt ebben a konfliktusban, milyen lépéseket tett a háború menetének befolyásolására. Rövid bevezetést követően olyan kordokumentumokat olvashatunk itt, mint Gombó István helsinki követségi titkár jelentése Csáky István külügyminiszternek, Matuska Péter stockholmi követ jelentése a külügyminiszternek, valamint Kristóffy István moszkvai követ jelentése a külügyminiszternek. Utóbbi azért érdekes,

A Libri Könyvkiadó jó eséllyel megfogta az Isten lábát, azaz kiadta a- szubjektív díjazásom szerint- Év Könyvét. Egy francia történész- újságíró és egy orosz újságíró elhatározta, hogy végleg fényt derít Adolf Hitlernek, a történelem legvéreseb kezű diktárorának halálával kapcsolatos rejtélyekre. Valóban az oroszoknál van Hitler koponyája? Valóban öngyilkos lett Hitler? Ha igen, akkor pisztollyal vagy méreggel, netán mindkettővel? Vagy az is lehet, hogy Hitlert kicsempészték Latin-Amerikába?Miért titkolták ilyen sokáig a válaszokat? Igaza van annak az amerikai kutatónak, aki szerint Moszkva voltaképpen egy női koponyát mutogat Hitler koponáyja helyett? A vizsgálódásba bevonták a világhírű francia tudóst, Dr. Philip Charliert. Nem untatnám kedves Látogatóinkat a részletekkel. A végkövetkeztetések közül ismertetnék néhányat: - A koponya a huszadik század közepéről való, középkorú férfié. - Egy ideig mindenképpen földbe volt temetve. - Egy pisztolylövés látszik a koponya tetején