Könyvekről mindenkinek

Van a sakkozásnak valamiféle állandó kisebbségi érzése azzal kapcsolatban, hogy nehezen tudja önmagát beilleszteni az általános emberi kultúrába. A magas szintű sakknak ugyanis már a megértéséhez speciális nyelv- vagy,ha úgy tetszik, kód- szükségeltetik. A sakk- készséget az emberfia nem öszötönösen szerzi meg, mint mondjuk a zenét vagy a képzőművészetet, filmet. Éppen ezért kevesen értik a jó sakkot, s valljuk be: sokan akadnak bolygónk minden táján, akik kissé le is nézik azokat az embereket, akik erre a szép sportra- művészetre-játékra "pazarolják" az elméjüket.  Papp Márió: Így sakkoztak ők ( alcím:Híres emberek, játszmák, szenvedélyek) című könyve segíthet abban, hogy a világ nem-sakkozó része is megértse: nem valamiféle passzív szellemi időtöltésről van szó, melyet egyetemről kihullott emberek űznek. Merthogy- mint kiderül a könyvből- a világ művészeinek, tudósainak, politikusainak jelentős része bizony mélységes mély híve volt ennek a nemes játéknak.  Sakkozott Chopin,

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest