Könyvekről mindenkinek

 Véleményem szerint A látogató mellett A cinkos lesz az a Konrád-regény, melyet az életmű ismerői maradandó értékű alkotásnak fogadnak el az eléggé terjedelmes Konrád-korpuszból. Van ebben a könyvben valami össz-társadalmi:valamelyik mondatba mindenki bele tud kapaszkodni. Bármilyen társadalmi háttérből származzon is az Olvasó, éljen az ország bármely pontján, ezzel a rendszerkritikával bizonyosan talál közös hullámhosszt. Mert A cinokos kőkemény rendszerkritika- nemcsak a Kádár-rendszeré, hanem azé is, amelyik előtte volt, meg azé is, ami utána lesz. A történelem a maga egyetemességében kerül az Író ítélőszéke elé, és éppenhogy átmegy. Sok a gonoszság, nagy a magány, és kollaboránsok érvényesülnek a különböző politikai rendszerekben. A szakmaiságot meg kiröhögik, arra, a töménytelen könyöklés világában, senkinek nem marad ideje. Sem ereje. Ha alcímet kellene adni ennek a kitűnő könyvnek, talán ezt adnám: A rendellenes működés anatómiája. Mert ebben a könyvben, ebben a Konrád-féle vilá

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét.  Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási

 Majtényi lászló könyvének alcíme:Magyarország legújabb történetei Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos (1995-2001) és köztársasági elnökjelölt, Romok ormán című könyvében összegyűjtötte orábbi rovidprózai írásait, esszéit, melyek az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó hosszú időszakban keletkeztek. A legkülönbözőbb témájú írások között található jogi levezetés, irodalomtörténeti tárgyú munka, megemlékezés, és még sok minden más. Az alábbi könyvajánlóban arról írok, mi is köti össze ezeket a meglepően tág műfaji és stilisztikai skálán mozó írásokat.  Már a könyv címe is igen kifejező:Romok ormán.Értelmezésem szerint a romok a mai Magyarországot jelképezik, az " ormok" pedig azokat a politikai erőket, melyek ebből a romhalmazból kiemelkednek, korántsem feltétlenül megszépítve azt.  Majtényi koncepciója szerint a rendszerváltás Magyarországán megindult egy pozitív, a demokratizálás és piacgazdaság kiépülése irányába ható folyamatrendszer, mely ugyan távoról sem volt h

 Dorothy Uhnak a modern amerikai krimiirodalom meghatározó írója, 1930-2006. között élt. Leghíresebb könyve A nyomozás, mely magyarul is több kiadásban megjelent. Nem klasszikus krimi, inkább a Chandler-féle realista ábrázolásmódhoz közelít. Ugyanakkor van benne rejtély bőségesen, az intellektuális krimik kedvelői számára is tartalmas szórakozást nyújt. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert olvashatnak a Kedves Látogatók, utána pedig néhány szóban elmondanám véleményemet erről a nagyszerű regényről.  A történet az 1970-es években játszódik, az USA-ban. Két gyermek eltűnését jellentik be telefonon. Joe Peters nyomozó megy a helyszínre, a szülők lakásába. Kiderül, hogy George Keeler, az apa, előző éjszaka nem aludt otthon, kocsmatulajdnosként keresi kenyerét, s az italmérés fölött van egy kis lakása, ott töltötte az éjszakát. Az anya, Kitty, elmondja a rendőröknek, hogy eredetileg egy konferenciára akart utazni, de George, a hatéves kisfiú, kanyaróban megbetegedett, ezért otthon maradt

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz.  A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miután az író

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magyarországon is m

 A kötet népes szerzőgárdája (Albert Fruzsina,Bakó Tamás,Balogh Karolina,Boza István,Csáki Anikó,Csizmady Adrienne,Dávid Beáta,Fleischmidt Margit,Gerő Márton,Győri Ágnes,Hajdu Gábor,Huszár Ákos,Huszti Éva,Ilyés Virág,Kálmán Judit,Kovách Imre,Kovács Eszter,Kováts András,Köllő János,Kőműves Zsófia,Kőszeghy Lea,Kristóf Luca,Márk Lili,Mészáros Mercedes,Papp Z.Atiila,Rácz Andrea,Rácz Attila,Szabó Andrea,Zakariás Ildikó) arra vállalkozott,hogy a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott empirikus módszerekkel,de szilárd elméleti alapokon állva,megvizsgálják,mrnnyire integrált és/vagy mennyire mobil a 21.század magyar társadalma. Sorra veszik azokat a tényezőket,melyek elősegítik vagy gátolják az integrációt és a mobilitást. Ebben a rövid kónyvajánlóban nem vállalkozhatunk a kötetben közölt kitűnő tanulmányok részletes értékelésére,csak néhány,számomra fontosnak és érdekesnek tűnő dolgot emelnék ki. A politikai integritással foglalkozó tanulmányok nagyon érdekes,a magyarországi módszertanb

 Nagy Gáspár a húsz-huszonegyedik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Költői életműve mind mennyiségében,mind minőségében igen tekintélyes. A Nagy Gáspár összegyűjtött versei című könyvből egy mérhetetlenül etikus,örök igazságkereső alkotó művészi portréja rajzolódik ki. Egy költőé,aki együtt élt népével. Három nagy alkotói korszakot különíthetünk el az életműben. Az első időszakot nevezhetjük Prae-korszaknak is,és nagyjából 1968-1972.közé esik. Már ebben az időszakban kirajzolódik előttünk Nagy Gáspár költészetének formagazdagsága,alaki és tartalmi nyitottsága.Szimbólumai,eszközei igen mélyek,első olvasásra nehezen tárják fel valódi jelentésüket. A Nádkést kezedbe című költemény,mely 1968-ban,a nagy lázadások és a csehszlovákiai bevonulás időszakában íródott,okos és mértékletes lázadásra,megújulásra buzdít:számot vet az 1945 utáni történelem keserveivel(bomba,szilánk,körömszaggatás,hasogatás),mégis arra buzdít,hogy a nádkést inkább a halak ellen használjuk. Ne akarjunk bo

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is.  Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügy

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturális-történelmi-g

 A második világháború után Csehszlovákiában felvirágzott a bűnügyi irodalom. Persze, mivel kommunista diktatúra alatt élő országról volt szó, a politika minden bűnügyi regénytől megkövetelt egy kis " aktualizálást", de az ügyes szerzők könnyen ki tudtak bújni a Párt által megszabott követelményrendszer alól. Eduard Fiber ezen ügyes szerzők közé tártozott. A halott nem azonos című regénye a második világháború utáni Prágában játszódik, annak is legmélyebb bugyraiban, azaz az alvilágban. Rövid spoiler után még szólok néhány szót erről a nagyon érdekes könyvről, aztán irány az antikvárium, máris lehet keresni!  Tehát a második világháború utáni Prágában vagyunk, annak is szó szerint a legszélén. Itt- bár az emberek többségének hivatalosan van munkahelye, hiszen anélkül börtönbe zárhatnak bárkit- a bűnözés az úr. Esténként a roppant ellenszenves külsejű, kövér és szőrös Csúszka anyó kocsmájában gyűlik össze a környék színe-java:zsebtolvajok, rablók, piti szélhámosok, szimpla alk

 László Ferenc nem kevesebbre vállalkozott Honi bestiárium című könyvében, mint arra, hogy pályaképet rajzol a XX.század magyar irodalmának másod-és harmadvonaláról. Azokról az írókról, akiket pár évtizd múlva talán a felejtés jótékony köde vesz körül- vgy éppen ellenkezőleg, a könyvkiadás és az irodalmi közvélemény változó ízlése újra divatba hozza őket. 33 íróról olvashatunk ironikus hangvételű, jót és rosszat sem elhallgató néhány oldalas életmű-összegzést. Egy-két évtizedig tündöklő irodalmi fenegyerekek, kabaré-népszerűségből íróvá válni nem tudó bohémek, zseniális apa árnyékából kitörni nem tudók, stb. Politikailag megalkuvók, politikailag folyton ellenszegülők, szürkék és zseniálisak, és zseni szerepében tündöklők, és mindenféle szerzetek. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány gondolatot írnék erről a kitűnő könyvről, afféle személyes reakciókat az olvasottakra, spoiler gyanánt.  Kezdeném egy kevéske negatív bírálattal: én Móra Ferencet nem szerepeltetném ebben a csapatban. Ő nem

 John Grisham:Szegények ügyvédje című könyve nagyon komoly társadalmi-politikai mondanivalót hordoz. Az amerikai középosztály a " siker fiai", nem figyelnek oda kellőképpen a szegényekre, a hajléktalanokra, a más szempontból kiszolgáltatott emberekre. Így aztán nagy jövedelmi egyenlőtlenségek keletkeznek az amerikai társadalmon belül.  Egy nagyon rövid tartalmi összefoglaló ( ahogy ma divatosan mondják, spoiler) talán kedvet csninál majd ehhez a nagyszerű könyvhöz. A történet főhőse Michael Brock, igazi amerikai ügyvéd:anyagias, karrierista. Ahogy mi mondanánk, olyan "agresszív kismalac". Egy nagy jogi cégnél dolgozik,ahol dúsgazdag ügyfelek válópereit, polgári pereit, vagy egyszerűen csak üzleti ügyeit viszik, és nagyon jól keresnek. Luuséttermekben ebédelnek, méregdrága öltönyöket hordanak.Michael nagy álma, hogy főnökei bevegyék üzlettársnak.  Egy szép tavaszi reggelen azonban minden összeomlik. Michael a szokásos módon munkába indul, beér a hatalmas irodaépületb

 Pap Milán könyve arra keres magyarázatot,hogyan sikerült 1956 után a szocialista-kommunista ( változott az öndefiníció is!)hatalomnak mozgósítani a népet a különböző ünnepekre, akciókra, mozgalmakra. S ha sikerült, mennyiben voltak ezrek a mozgósítások kampányszerűek, hol volt ebben a demokratikus mag, milyen eszmei " alátámasztását" ismerték el a különböző mozgalmi tevékenységeknek. Valóban megvalósult-e a Kádár-korszakban a " párttal, népel..." szlogenszerű egysége, vagy pedig szükség volt megfélemlítésre, erőszakra, terrorra is a lakosság aktivizálásához? Az Eszme elég volt arra, hogy tömegek demonstrálják hűségüet, vagy inkább a politikai mozgósítás ereje érvényesült? Vagy mindkettő? Az alábbiakban, túl azon, hogy rövid ajánlót közélök a könyvről, szeretném némi személyes élményanyaggal- mivelhogy volt módom a Kádár-korszakban élni- fűszerezni ezt a könyvajánlót.  Megtudjuk, hogy változott meg a kommunista rendszer eszmei háttere Hruscsov, majd Brezsnyev alatt-

 A huszadik század első fele,az 1914-1949.közé eső időszak Európa történetének legvéresebb szakasza volt. Ian Kershaw könyve,amely az igen találó A pokolba és vissza címet viseli,ezt a hihetetlenül véres,zaklatott korszakot beszéli el. Rövid könyvajánlónkban nem tudunk minden részletre kitérni e rendkívül informatív, ugyanakkor jól olvasható mű kapcsán. Mindenképpen kiemelnénk azonban azokat a fontosabb elemeket,amelyek Kershaw munkáját kiemelik,sajátossá teszik a huszadik századról szóló történeti munkák közül.Legelsősorban is azt kell leszögezni,hogy Kershaw a komplex történetírás híve,egyaránt érdeklik a gazdasági,társadalmi,politikai és az életmódbeli folyamatok,és ez jó.  Ám felvetődik egy alapvető kérdés:meg lehet-e írni a 20.század első felének históriáját egy 570 oldalas könyvben? A válasz:igen,de csak azon az áron,hogy a történész erősen szelektál. A magyar Olvasó másik kérdése:hordozza-e A pokolba és vissza című könyv a nyugati történészekre oly jellemző,a Kelet-Közép-Európát

 Manapság mindennek van saját stratégiája. A háborúnak, az üzletnek, a fogyasztásnak, de még a magánéletnek is. Lawrence Freedman kitűnő könyvéből kiderül, hogy nem volt ez mindig így, s még ma is akadnak, akik bizonyos szituációkban nem alkotnak stratégiát. Freedman nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy áttekinti a stratégiai gondolkodás történetét a hadászatban, a politikában,az üzleti életben és társadalomtudományban. Az eredmény egy interdiszciplináris, történészek, közgazdászok, társadalomtudósok számára igencsak érdekfeszítő, monumentális méretű monográfia lett.  Megtudhatjuk, hogyan született meg az ókori világban a stratégia fogalma, igaz-e az, hogy a stratégia tkp. taktikákból áll össze. Meglátjuk, milyen stratégiát alkalmazott Athén a perzsák ellen, illetve a déloszi szövetség a peloponnésszoszi szövetség ellen. Feltehetjük a kérdés:Niccolo Macchiavelli  esetében beszélhetünk-e hatalmi stratégiáról, vagy egyszerűen csak alkalmi,  érdekvezérelt hatalmi játszmák sorozatát tárj

 Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom egyik legismertebb, egyben legkülönlegesebb alakja. Regényeiben, novelláiban úgy keveredik álom és valóság, hogy közben kultúrák és szellemi irányzatok ütköznek.  Pelevin:Gyengéd Érintések Művészete c. könyve két kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz.  A Iakinf című műben négy, egymástól látszólag teljesen elütő fiatal- Tyimofej, Andron, Ivan és Valentyin- akik már megjárták Ázsia nagy hegymászóparadicsomait, úgy döntenek, hogy idén egy kis levezető jellegű túrát csapnak a Kaukázusban. Ahogy megérkeznek céljuk felé, meglátnak egy hegyről lefelé bicikliző öregembert, aki valami borzalmas kiejtéssel énekel francia sanzonokat. A srácok kíváncsiak lesznek, ki ez a furcsa öreg fickó. Kiderül, hogy nem más, mint Akinfij Ivanovics, a túravezetőjük. Akinfij roppant érdekes embernek bizonyul, esténként rendszeresen történetekkel szórakoztatja- vagy inkább elgondolkodtatja, megrémíti?- a fiatalokat.  Az egyik ilyen sztori arról szól, hogy Akinfij Ivanov

 Jürgen Habermas neves német politika-, jog-és társadalomtudós Esszé Európa alkotmányáról című könyvében nem egy szó szerinti,tételes alkotmánytervezetet vagy szöveget közöl,hanem azokat az alapelveket összegzi,mely alapelveken szerinte egy európai alkotmánynak nyugodnia kell.  Habermas szerint egy ilyen jogi dokumentum alap-princípiuma az emberi méltóság kell,hogy legyen. Az emberi méltóság részben korábbi jogi dokumentumok (pl.ENSZ-alapító okirat,ILO-alapdokumentum stb.) meghatározásain kell nyugodnia,másrészt társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia. Az "emberi méltóság" tehát jóval tágabb értelmezési tartományt alkot,mint az "emberi jogok". Az emberi méltóságnak pedig az európai polgárok társadalmi közmegegyezésén kell nyugodnia. De hogyan lehet valakiből európai polgár?Minden uniós állam polgára európai polgár-a jelenlegi gyakorlat szerint-vagy legyen egy transznacionális európai szervezet nemzetektől független jogrenddel?Egyáltalán:az unió jogalanyai az uniós

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatívan