Bejegyzések

ókor címkéjű bejegyzések megjelenítése

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása

 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára

Platón:Az államférfi

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

Wilbur Smith:A folyó istene

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

Josef Pieper:Szabad idő és kultusz

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

Hans Kayser:A régészet rövid története

 Ha némi kritikával akarnánk illetni Hans Kayser: a régészet rövid története című könyvét, talán azt jegyezhetnénk meg: túl rövid lett ez a történet. Kayser könyve arra alkalmas, hogy régészet iránt érdeklődő középiskolások, vagy beszámolóra, kiselőadásra készülő diákok munkáját segítse. Nagyon az alapismeretekre korlátozódik- a laikus Olvasó számára viszont így is rendkívül sok újdonságot, gazdag ismeretanyagot tartalmaz. Könyvajánlónkban néhány észrevételt fűznénk ehhez a -ma már inkább csak antikváriumokban kapható- könyvhöz.Különösen kiemelnék a mű megjelenése óta bekövetkezett  tematikai és módszertani fejleményeket.  1. Valóban igaz az Előszónak az a megállapítása, hogy régészet, mint tudományág rohamosan fejlődik. Éppen ezért a könyv megjelenésének idején még nem ismert eszközök, módszerek rövid ismertetése legalább akkora terjedelmet foglalna, mint maga az egész könyv. Csak néhány példa, ízelítőül: - víz alatti régészet - barlangi régészet - repülő eszközök bevetésével,drónokka

Bélyácz Katalin:A salamisi csata emlékezete

 Csak emlékeztetőül, fiataloknak:A görög-perzsa háborúk részeként, Kr.e.480-ban, Xerxész perzsa király támadász intézett Hellász ellen. A döntő ütközetet a Themisztoklész vezette görögök nyerték, az Athénhoz közelei Szalamisznál vívott tengeri csatában.Ezzel megmentették Hellász földjét a perzsa támadásoktól, bár a háborúnak még korántsem volt vége.  Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete című könyve arról szól, hogyan lett a salamisi csata az európai történeti tudat része, mikét értékelték az egyes későbbi korok a csatát, hogyan viszonyulunk hozzá manapság. A Szerző teljes forrásanyaggal dolgozik- az első, amit megtanulunk ebből a könyvből az, hogy egykorú pezsa forrásanyag nem maradt fenn a csatáról, kizárólag görög nyelvű forrásokat ismerünk,antik és posztantik korból. A 25.oldalon részletesen ír Bélyácz Eszter a születőben lévő új diszciplináról, az emlékezettörétnetről. Szerinte a kutatástörténet maga is a recepció- és emlékezettörténet része- rcenzens szerint ez így is van

Gyurgyák János:Európa alkonya?

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturális-történelmi-g

A világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig. III.kötet

 A Világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig című antológia III.kötetében a huszadik század legismertebb és legjobb európai és amerikai, valamint ( Fukazava Hicsiro személyében) japán írói kaptak helyet. Hemingway, Camus, Krleza, Faulkner, Fitzgerald és más kitűnőségek történeteit olvashatjuk e könyv lapjain. Spoiler most az lesz, hogy recenzens kiválogatta kedvenceit, hogy ezzel csináljon kedvet a könyv olvasásához.  Franz Kafka:Egy falusi orvos című elbeszélése az orvosok örök problémájával foglalkozik:hogyan rekessze ki praxisa során saját életét,érzelmeit,hogyan koncentráljon kizárólag a betegre? Történetünk orvosa szerelmes a saját cselédjébe,akibe azonban a lovászfiú is bele van esve. A doktort marja a féltékenység. Ráadásul megdöglött a kedvenc lova-a 20.század elején a ló nagyon fontos közlekedési eszköz is,főképp az alpesi hegyi falvakban.  Albert Camus:A vendég. A történet a 20.század közepén játszódik, Algériában. A háború még nem robbant ki, de a levegő m

Steven Saylor:Dominus

 Az ókori történelem szerelmeseinek ajánljuk Steven Saylor:Dominus című könyvét. Teljes képet, tablószerű ábrázolást kapunk a római császárkor állítólagos virágkoráról, az úgynevezett " jó császárok" időszakáról és azt azt követő hanyatlásról. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az Olvasáshoz. A Pinarius család a római birodalom legbefolyásosabb familiái közé tartozik. Azáltal váltak befolyásossá, hogy ők készítik a császár és a mindenkori előkelőségek szobrait. A családfő, Lucius, szenátor, Marcus Aurelius császárral( akit az utókor csak " filotófus császár"-nak nevez, pedig kitűnő hadvezér, politikus is volt) gyermekkori barátok, a családfő becenevén szólítja a császárt, ám még így is nehéz hozzá bejutnia. Ám a családban, úgy néz ki, tragédia történik:a tizenhárom éves lány megbetegszik, rázza a hideg, erőteljes hangulati változásai vannak, hónapok óta ki sem mozdul az ágyból. Lucius megtudja, hogy a városban tartózkodik a keleti világ egyik legismerte

Robin Cook:Szfinx

 Robin Cook,a legendás bestselleríró,orvosi témájú krimijeiről,thrillereiről vált ismertté az Olvasók körében. Szfinx című könyvében azonban más vizekre evezett,és egyiptomi témájú krimivel lepte meg rajongóit. A történet az ókorban kezdődik. Három sírrabló paraszt megpróbálja megkaparintani Tutanhamon fáraó sírkamrájának kincseit. Egyiküket az őrök elkapják,és botozásos kínvallatásnak vetik alá. A kínvallatást vezető hercegnek támad egy ötlete,mely megakadályozza,hogy a jövőben kirabolják a fáraók sírjait. Carter 1922-es ásatásainál rengetegen dolgoztak. Nem sejtették,hogy sokan a halálos ítéletüket írják alá. A szenzációs lelet megtalálása után néhány hónappal egyre több lett a gyanús haláleset. Az ásatáson dolgozó munkatársak titokzatos körülmények között életüket vesztik. Tényleg létezik a fáraó átka?Még tudományos körökben is egyre többen hiszik,hogy valami nem volt rendjén az expedíció körül. Túl sok a véletlen. Erica Baron fiatal lány az 1980-as évekből. Egyiptológus. Rajong az

Robin George Collingwood:A történelem eszméje

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők: 1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek. 2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténészn

Nényei Pál:Az irodalom visszavág 1.Léda tojásaitól az Aranyszamárig

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

Titus Livius:A római nép története a város alapításától XXI.könyv

Titus Livius monumentális történelmi munkája egyike az ókori történetírás örök klasszikusainak. A római nép története a város alapításától c.könyv a 21.század embere számára is bőven tartogat izgalmakat. A XXI.kötetben a második pun háború előzményeiről és első szakaszáról olvashatunk. Megismerhetjük Karthago bonyolult hatalmi viszonyait,megtudhatjuk,fiatal kora ellenére hogyan lett Hannibál a legfőbb katonai-politikai vezető. Részletesen leírja Livius a háború előzményeként ismert saguntumi konfliktust,aki el akar mélyedni az ókori nemzetközi jogban,annak ez a szövegrész valóságos csemege. Hannibál további hispániai harcairól, a helyi és a galliai törzsekkel lefolytatott konfliktusairól is részletesen ír Livius. Külön fejezetek tárgyalják az Alpokon való átkelés problémáját. Hány fővel,milyen nehézségekkel megküzdve kellett az etnikailag vegyes hadsereggel végrehajtani az ókor talán máig legismertebb katonai hadműveletét-az Olvasó a mai napig elcsodálkozik a leírás dinamikáján,a je

Arnold J.Toynbee:Válogatott tanulmányok

Arnold J. Toynbee a huszadik század legkülönösebb brit történész volt. A múlthoz enciklopedikus szemlélettel, az úgynevezett holisztikus filozófia nézőpontjából közelített: a világot egységesnek látta és próbálta láttatni. Hatalmas munkája, a történelmi tanulmányok, az emberiség történetének egészét tekinti át, az ókortól saját koráig. Az 1971-ben magyarul kiadott válogatás tulajdonképpen ebből a hatalmas, tizenkét kötetes műből tartalmaz szemelvényeket. Toynbee egyike volt azon történészeknek, aki minden történelmi korral foglalkozott. Van, aki ezt nem szereti, mondván:nem érthet mindenki mindenhez, recenzensnek az a véleménye, hogy időnként felbukkannak kivételek. Toynbee szerint nincsenek primitív társadalmak és civilizációk, csak éppen stagnáló és éppen dinamikus társadalmak. Nagyon érdekes az ezzel kapcsolatos hegy-metafora: a modern társadalmak éppen másznak, hegynek felfelé, az általunk megrekedtnek tekintett kultúrák pedig éppen pihennek. Nekik is volt dinamikus korszakuk,

Ürögdi György: Nero

Neroról ( aki nem Néró, mert latinban nincs ékezet) az átlagember csak annyit tud, hogy a történelem egyik legnagyobb pszichopatája, és ő gyújtotta fel Rómát, hogy aztán ráverje a balhét a keresztényekre. Aki elolvassa Ürögdi György könyvét, kissé meglepődik. Nerot ugyanis szerette a római nép. Azért szerette, mert nem volt sznob. Kocsmázni járt a parasztokkal, egy szál ágyékkötőben részegen danolászott velük. A konzervatív szenátori rend tagjai persze felháborodtak, merthogy római császár nem művelhet ilyet. Mint ahogy azt is méltatlannak tartották egy római császárhoz, hogy színpadon lépjen fel, színészként, énekesként ( volt, hogy koldust alakított). Nero nagyon könnyen befolyásolható volt, nem alakult ki felnőtt személyisége. Csakhogy nem mindegy, hogy valakit Seneca befolyásol, egy nagy filozófus, vagy pedig Tigellinus, egy szintén pszichopata karrierista, aki minden potenciális ellenfelét megöleti. Nero sokszor hozott jó külpolitikai döntéseket, például az örmény-párthus viszál

Grüll Tibor:Pontius Pilatus. Egy karrier története

Pontius Pilatusról száz ember közül kilencvenkilenc csak annyit tud, hogy az ő utasítására végezték ki a rómaiak Jézust. De mit tudhatunk Pilatusról, mint történelmi személyről? Ki volt ő valójában? Erre a kérdésre kapunk választ Grüll Tibor ókortörténész könyvéből. Képet kapunk a Közel-kelet Jézus-korabeli politikai viszonyairól. Megismerjük a Római Birodalom neves személyiségeit: Augustust, a meglehetősen nehéz természetű Tiberiust, a helytartóként a birodalmat irányító Seianust. Az alcím- Egy karrier története- már sugallja Szerző azon véleményét, miszerint Pilatus római hivatalnok volt, Jézus keresztre feszíttetése tehát nem indulatból, nem gyűlöletből, inkább politikai megfeleléskényszerből ered. Megtudhatjuk, valóban akkora botrányt okozott-e a zsidók körében a hadijelvények Jeruzsálemben történő bemutatása. Szó esik arról a vádról is ,amit már annyi sok történész hangoztatott Pilatussal kapcsolatban: hogy tudniillik antiszemita, illetve antijudaista volt. A nagy perrel, Jézu

Devecseri Gábor: A meztelen istennő és a vak jövendőmondó

Senki a világon nem ismerte úgy az antik görög gondolkodást, mint Devecseri Gábor, az Iliász és az Odüsszeia magyar fordítója. Kár, hogy már sok-sok éve nincs közöttünk... A meztelen istennő és a vak jövendőmondó című könyve igen izgalmas regény. Athéné és Kharikló nimfa sétálnak, időnként megfürödnek a tóban, szóval, olyan " görögösen" töltik napjaikat. Csakhogy Khariklónak fia születik, Theiresziász. Van egy olyan törvény, hogy aki megpillantja Athénét meztelenül, az megvakul. Bár Kharikló nimfa igyekszik fiát megóvni ettől, a dolog mégis megtörténik. Theiresziász megvakul. Cserében azonban jóstehetséget, földi halandó által nem ismert látást ad neki az istennő. A regény második része Kadmosz thébai király udvarában játszódik. A király jósként " alkalmazza" Theiresziászt, de nem igazán a jóslatokra kíváncsi, pusztán önigazolásra vágyik. Ez a rész a hatalomról és a hatalomnak kiszolgáltatott értelmiségről szól. Szadizmus, gyilkosságok egyfelől- műveltség, görög

Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai

Az asszírokról a középiskolai történelemkönyvek annyit tudnak, hogy katonanép voltak, a meghódított területek lakosságát pedig deportálták, amúgy meg sokakat megöltek. Vér Ádám könyve egy egészen más Asszíriáról mesél nekünk. A korábban vérengző fenevadaknak hitt asszírok hirtelen átváltoznak emberré, a poroszos elvek alapján szervezett birodalom pedig racionálisan szervezett, hatékonyan működő, az emberiség történelmében jelentős helyet elfoglaló állammá.  Csakhogy az Újasszír Birodalom legkeletibb tartományai ( Irán, Zagrosz-hegység környéke), még ebben a birodalomban is kivételt képezett. A sajátos földrajzi adottságok, az állam központjától való nagy távolság arra késztették az asszírokat, hogy itt, a világ végén, máshogy igazgassanak, másképpen hódítsanak, vagy, ahogy ma mondanánk:integráljanak. Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai című könyve új történelmi látást ad. Nem pusztán ókortörténész specialistáknak, hanem középiskolai tanároknak is bízvást ajánljuk. 

Gerhard Lofink:A Názáreti Jézus. Mit akart és ki volt Ő?

Nagyon sok könyvet írtak már Jézus életéről. Ezek között akad jó és rossz ( az evangéliumok prózásítása), de Igazán Jó csak kevés. Gerhard Lofink: A Názáreti Jézus. Mit akart és ki volt Ő? című munkája az utóbbiak közé tartozik. Akik felekezeti elfogultságtól szenvednek, azoknak tudniuk kell, hogy Lofink katolikus, a könyvet pedig a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó adta ki (2017), de ettől függetlenül bármely egyházhoz, felekezethez tartozó keresztény hívő figyelmébe szívesen ajánlom ezt a könyvet. Szerző nagyon messziről indul ( azt elemzi, miben különbözik az ókori tény a mai ténytől, az ókori hír a mai hírtől), és messzire jut. Nem hallgatja el Jézus tevékenységének ószövetségi aspektusait, mindig szól az értelmezés kereteiről is ( Jézus beszédei kapcsán például a bibliai krisztusi nyelvet elemzi, Jézus nyelvét). Lofink tudja, hogy a Jézus iránt érdeklődő mai ember számára, még akkor is, ha keresztény hívő az illető, szükség van arra, hogy átstrukturálja gondolkodását. Hiszen eg

Dér Katalin: A Biblia olvasása

Ez a könyv lényeges, mint a só. Ha megtérésem előtt akad a kezembe, talán egészen másképp alakul a kereszténységhez és a Bibliához való viszonyom. Tudatformáló könyv Dér Katalin könyve. A Biblia olvasása sokunknak okozott nehézségeket. Nem elsősorban azért, mert régies a nyelvezet- Balassi nyelve is régi, mégis értjük- inkább azért, mert teljesen más gondolkodásmód alapján íródott. Más az időszemlélet, más a térszemlélet, mások az emberek, mások a mondatok. Mai, úgynevezett posztmodern ésszel a Bibliát megérteni lehetetlen. De akkor hogyan? Erre a kérdésre ad nekünk választ Dér Katalin könyve, A Biblia olvasása, mely hasznos kézikönyvként ajánlunk minden kereszténynek, de különösen a teológusoknak. Megtudhatjuk, miben különbözött az ókor emberének időszemlélete a mai ember időszemléletétől. Megtudhatjuk, milyen jelentésrétegei vannak a Bibliának ( köznyelvi- szó szerinti- átvitt). Képet kapunk arról is, mit és miért mondott Jézus, és miért éppen úgy mondta. Nagyon fontosnak tartja a