Könyvekről mindenkinek

 A Horváth Emőke és Lehoczki Bernadett által szerkesztett könyv a magyarországi amerikanisztika úttörő jellegű kiadványa, mondhatnánk azt is:interdiszciplináris összegzése. Először jelent meg ennyire tág, sok tudományágat lefedő könyv Amerika ( és itt az egész kontinenst értjük, ez is úttörő a magyar könyvészetben) XX-XXI. századi diplomáciatörténetéről( eláruljuk: a diplomáácia szót a létező legtágabban értelmezik a Szerzők,Szerkesztők).  Frank Tibor (aki sajnos, már nincs közöttünk) az amerkai-orosz kapcsolatokat tekinti át a 18.századtól egészen a hidegháború végéig. Szó esik itt Alaszka megvásárlásáról éppúgy, mint Davies nagykövet meglehetősen ellentmondásos ( és itt finoman fogalmazunk) politikai nézeteiről és diplomáciai gyakorlatáról éppúgy, mint a hidegháború kiéleződéséről az 1940-es években, az 1956-os magyar forradalomról, vagy éppen Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov hidegháborút lezáró máltai tárgyalásairól. Nagyon szép áttekintő tanulmány, mindenképpen ezzel kellett indít

 Probáld Ferenc ( és ne felejtsük ki munkatársait, akik egyes fejezetek írásával nyújtottak segítséget:Horváth Gergely, JHeney lászló, Juhász Krisztina,Szabó Pál, Szegedi Nándor) könyve jóval több és jóval fontosabb, mint egy hagyományos egyetemi-főiskolai tankönyv. A legtöbb Olvasónak ugyanis csak publicisztikából származó, nem mindig tárgyilagos alapokon nyugvó ismeretei vannak Amerikáról:ezzel ellentétben Probáld Ferenc és társai sikerrel hozttak létre olyan könyvet, mely a hagyományos értelemben vett földrajztól a történelemig rendkívül sok szemszögből mutatja be az amerikai kontinenst és államait.  A könyv első két fejezete Amerika felfedezésével foglalkozik. Szó esik itt a földrajzi paraméterekről, arról a kérdésről, hogy vajon Közép-Amerika tenkithető-e önálló kontinensnek. Megismerjük Kolumbusz ( azaz Colon), Vespucci, Drake és többiek nevét részletes térképet találunk útjaikról. Probáld elfogadja azt az elméletet, hogy a köra középkorban a vikingek eljutottak Új.Fundlandra. Me

 A könyv alcíme:Hogyan kezelik a nemzetek a válságot és a változást? Jared Diamond, a világhírű biológus, rendhagyó történelemkönyvet írt. Arra volt kíváncsi, hogy az egyén életében alkalmazott, a modern pszichológia által javasolt válságkezelési technikák működnek-e a nemzetek életében. Milyen technikákra, módszerekre gondolunk? A krízis felismerése, a személyes felelősség elismerése, a kerítésépítés (a megoldandó problémák elhatárolása), segítségkérés, példakövetés, énerő, őszinte önértékelés, tapasztalatok felhasználása, türelem, rugalmas személyiség, egyéni alapértékek, szabadulás a személyes korlátozó tényezőktől. Ez az 12 tényező, amelyet Diamond megpróbált felkutatni, amikor egyes nemzetek válságkezelésével foglalkozott.  Mindettől függetlenül az egyes fejezetek önmagában is eléggé értékesek, a nagyközönsgé számára sok új információt hordozmak, ráadásul kiválóan, könnyen értetők, úgyhogy aki esetleg nem ért egyet a pszichológia~történelem koncepcióval, az egyszerűen olvassa el a

 Isabel Allende napjaink egyik legismertebb spanyol nyelven alkotó írója, unokahúga Chile egykori elnökének, Salvador Allendének. Magát mérsékelt, kompromisszumokra törekvő, de büszke feministának tartja.  Tengerek karcsú szirma című regénye spanyol nyelven 2019-ben jelent meg, magyarul pedig már a következő évben olvashattuk. Tematikájában a történelmi és a lélektani regény nagyszerű ötvözeteként határozhatjuk meg a Tengerek karcsú szirma című művet. Az elbeszélés módja lineáris, de ettől még az irodalmi vájtfülűek sem érezhetik elavultnak a könyvet.  A regény főhőse Victor Dalmau, akinek alakja az egész huszadik századi spanyol értelmiséget jelképezi. A köztársaságiak oldalán harcol a spanyol polgárháborúban, saját életét sem kímélve sebesülteket gyógyít, köztük egy nyitott szívvel fekvő fiatalembert. Felfigyelnek rá az egészségügyi szolgálatnál, egyre komolyabb feladatokat kap. Majd ő is megsebesül. A köztársaságiak veresége, Franco tábornok győzelme után Victor kegyvesztetté válik,

 A szociográfia nagyon fontos irodalmi műfaj. Megmutatja az Olvasóknak az egyes társadalmi csoportok életét, különleges embereket ismerhetünk meg általa. Csakhogy eléggé gyakran előfordul, hogy a hatalom, ilyen vagy olyan módon, manipulálja a szociografikus írókat, magyarán: nem mondhatják el a teljes igazságot. Pontosan ez történt az Írószemmel 1973 című kötetben is.  A dunántúli, pár száz lakosú Gerjen község, a kollektív gazdálkodásnak köszönhetően már annyira modernizálódott, hogy lassan eléri az európai szintet? Ugyan, ezt nem gondolta komolyan Szekulity Péter, az Európa közel van című írás szerzője sem. Kunszabó Ferenc sem írhatta le, hogy a téeszelnökök jelentős része ( különösen az első generációsok, a negyvenes években kijelöltek), egyszerűen alkalmatlan volt feladatára. Inkább megkülönböztetett három típusú elnököt: a gazda típusút, a káder típusút és a menedzser típusút, ez utóbbi már nem osztotta az ötvenes évek voluntarista elképzeléseit. Varga Domokos pedig " tátotta