Könyvekről mindenkinek

 Az európai gasztronómiai kultúrában a gomba egyik legmegosztóbb étel.Van, aki egyáltalán nem szereti, van, aki megenné "amúgy" de fél tőle ( hiszen annyit mindent hallani a hírekben), van, aki annyira szereti, hogy el sem tudja képzelni az életét gy jó kis gombapörkölt, no meg a hozzávaló családi-baráti társaság nélkül. Horváth Ildikó és Szabó Sándorné könyve rengeteg, ízletesebbnél ízletesebb receptet tartalmaz, nagyon széles skálán mozogva, melyből mindenki kiválaszthatja azokat a leveseket, főételeket, melyek kedvesek a gyomrának. A marhafelsál-pecsenye például gomba nélkül is elkészíthető, de azért gombával az igazi. A receptleírásból viszont érdekes újdonságot tudunk meg:a hús szélét le kell darálni- na ezt nem tudtam. Amúgy ez is az egyik erőssége a Horváth Ildikó-Szabó Sándorné szerzőpáros művének: hogy a gasztronómia teljesen más területeivel foglalkozók is hasznos infókat találnak benne. pl. a Részeges pecsenye nevű főételről még csak nem is hallottam, valószínűleg

 Peter Wohlleben a modern természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. Amikor elolvassuk a könyveit, úgy érezzük, valami új, eddig nem ismert csodavilág tárul fel szemünk előtt- miközben rádöbbenünk, hogy hát mindig is ismertük ezt a csodát. A fák titkos élete olyan döbbentes igazságokkal szembesíti olvasóját, hogy napokig döbbenten néz ki az ablakonm s gyönyörködve csodálkozik a háza előtt álló nagy, magas, szótlan teremtményeken. Az alábbi könyvajánlóban azokat a legfontosabb dolgokat szeretném megosztani a Kedves Látogatókkal, melyet ebből a könyvből sikerült megtanulnom. 1. A fák soha nem önmagukban álló lények. Igen szoros kapcsolatban állnak saját fajtársaikkal, próbálják kiszorítani a többi fafajtát, miközben alaposan igénybe veszik az erdő többi lakójának segítségét is. Ha az erdőben- Wohlleben itt csak a nem gazdasági célú erdőkre vonatkoztatja állításait- egy fa megsérül, a többiek segítenek neki. Cuktokat, ásványokat juttatnak neki a gyökérhálózaton kereszt

 Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás című könyve a 19.századi Magyarország egyik leghírhedtebb bűnügyéről szól. Egy este a nemes Bergendy család vacsorához ül. Jégbe hűtött húslevest esznek,rántott rövidkarajt petrezselymes burgonyával,utána epret tejszínnel. Vacsora után pár perccel az egész család görcsökben fetreng.Az inas elszalad az orvosért,de már csak Bergendy Andrást,a családfőt és a birtok urát sikerül megmenteni. Halott a feleség,a sógor és az ételbe belekóstoló szakácsnő. A tudós halottkém megállapítja,hogy a halált koncentrált,viperától vagy gombától származó méreg ölte meg. A csendbiztos kideríti,hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén egyetlen tudós képes ilyen vegyületet készíteni,aki nem mellékesen távoli rokona a Bergendyeknek. Ám kiderül,hogy pár hónapja az illető professzor titokzatos körülmények között elhunyt. Halála előtt egy Magyarországról érkező látogatót fogadott.  S minő meglepetés,arra is fényt derít a nyomozás,hogy Bergendy hajdani felesége szerel