Könyvekről mindenkinek

 A második világháború történetének igen fontos mozaikja a fegyveres ellenállás története. Azaz: a németek által meghódított területeken élő lakosság és vagy/ hadsereg ellenállása a megszállók irányába. Magyarországon ezt a témát meglehetősen egyoldalúan tárgyalták a történettudományi szakmunkák: a szakmai közvélemény szerint a magyar lakosság többsége németbarát volt, kisebbik része angolbarát volt, a legkisebbi krésze pedig szovjetbarát volt, és ők szervezték a fegyveres ellenállást. Igen, a kommunisták...Bartha Ákos könyve leszámol ezzel a hazugsággal, új szemlélettel, rendkívül gazdag forrásanyag áttanulmányozásával közelít témájához, s alkot kitűnő könyvet. A Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945 egyike a 21.században megjelent legjobb történelmi könyveknek. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban arról szeretnék szólni, hogy miért.  1. Meggyőzően kimutatja, hogy az aktív ellenállás résztvevőinek többsége semmiféle közösséget nem érzett a kommunistákkal. Voltak k

 Romsics Ignác Honmentők/honvesztők című, kiváló könyve azokról, a 20.századot meghatározó katona- politikusokról szól, akiket az utókor emlékezete még mai napig sem tudott egyértelműen pozitívnak vagy negatívnak értékelni ( persze, kérdés, hogy efféle egyértelmű értékelésre, ahogy egyik kedves tanárom mondta, " erkölcsi dobozolásra" egyáltalán szükség van-e...). Hat olyan történelmi személyiség képe bontakozik ki előttünk, akik jelentősen meghatározták a 20. század politikai valóságát: Mannerheim, Pilsudski, Horthy Miklós, Antonescu, Franco, Pétain. Mindannyiunk előtt ismeretesek a történelemkönyvekből. Romsics Ignác jóvoltából azonban új dolgokat is megtanulunk róluk. Jómagam például nem tudtam, hogy Pilsudski marsall ifjúkorában bizony szocialista volt, csak később lett jobboldalivá. Nem tudtam, hogy Horthy Miklósnak mennyire szívügye volt a hatalom örökletessé tétele. Antonescu marsallra sem a katonai szakrételme miatt emlékeztem, és Franco tábornokról, a spanyolok diktát

 Hanák Péter történész könyve arra keresi a választ,hogyan képzelte el Jászi Oszkár a Duna mentén fekvő országok,népek gazdasági-politikai együttműködését,s ezen elképzelésekből mi valósult meg a gyakorlatban. A Jászi Oszkár dunai patriotizmusa c.könyv remekül ötvözi az életrajzi és az eszmetörténeti motívumokat. Megtudhatjuk,miként hatott Jászi Oszkár nemzetekről,nemzetiségről vallott gondolkodására a Szatmár megyében töltött gyermekkor,illetve Ady Endréhez fűződő,korán kialakult barátsága. Megismerjük a marxizmussal ismerkedő, ám azt több ponton is megkérdőjelező Jászit. Magyarázatot kapunk arra,miért távolodott el Jászi Oszkár a Szociáldemokrata Párttól,valamint arra,hogy mi vezetett Szabó Ervinnel való eszmei szakításukhoz. Valóban szét akarta verni Jászi Oszkár az Osztrák-Magyar Monarchiát? Trianon után valóban "körbeudvarolta"az újonnan alakult szomszéd államok vezetőit? Tényleg személyes jó barátságban volt Csehszlovákia vezetőivel,Benessel,Masarykkal?Mi volt az oka an

Kitűnő magyar történelmi összefoglalást alkotott Gergely Jenő, pedig nehéz dolga volt. Erősen kellett szelektálnia a nevek,évszámok,adatok közül. Ha valaki összefoglalót készít a 20.század magyar történelméről, az a legfontosabb kérdés, mit hagyjon ki. Márpedig a Magyarország a századfordulótól az ezredfordulóig című könyvben minden lényeges dolog benne van. Hiteles és reális képet kapunk a dualizmus társadalmi viszonyairól éppúgy, mint a magyar baloldalnak a Horthy-korszakban betöltött szerepéről. Prohászka Ottokár portréja éppúgy reális, mint Horthy Miklós vagy Imrédy Béla bemutatása .Nagyon jó érzékkel mutat rá a Szerző, a felmentés szándéka nélkül,Rákosi Mátyás torzult lelkivilágára. Kádár János személyiségét is találóan jellemzi. Egyszóval:remek összefoglaló munka ez, mely kiindulópontját képezheti további kutatásoknak.

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

Második világháború, 1939-1945.Ungváry Krisztián szerkesztésében jelent meg ez a közel 900 oldalas dokumentumgyűjtemény a magyar és az egyetemes történelem legborzalmasabb időszakáról. Lengyel menekültek érkeznek Magyarországra. Sztójay Döme már 1941-ben tudja, hogy a németek legyőzik a szovjeteket. Bárdossy László tájékoztatja a követségeket az USA-nak és Nagy-Britanniának benyújtott hadüzenetről. Ismereten gépek bombázzák Kassát. Horthy Miklós kormányzó lekötelezve érzi magát Németország felé. 2 éves zsidó kislányt küldenek németországi munkára, gyakorlatilag a biztos halálba- 377.o., a magyar holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Szénát és szalmát nem adnak a magyar katonának, azt a helyszínen kell vételezni- azaz ellopni a parasztoktól. Hitler megleckézteti Horthyt. Erdei Ferenc belügyminiszter összeíratja a munkaszolgálatra alkalmas svábokat. Magyar és szovjet katonák béketüntetést rendeznek 1945. május 1-én. Ez a könyv megkerülhetetlen mindazok számára, akik a második vi

Telitalálat. A történelmi regény standard magyar műfajnak számít a világirodalomban, a családregény szintén. Kepes András kitűnő író, így hát egyesítette a kettőt. A tövispuszta című könyvben a huszadik század vérzivataros magyar történelmét követhetjük nyomon, négy magyar család sorsán keresztül. Mennyire másképp élték meg ugyanazt a kort! A falusi zsidó kocsmárosnak az életéért kellett reszketnie, az értelmiséginek meg azért, hogy meglegyen az élelmiszerjegye. Van, aki Horthy Miklóst gazembernek látja- teljes joggal. Van,aki egy történelmi korszak ikonikus alakját látja benne- teljes joggal. Kepes András könyve nemcsak regény, de vitairat is. Mindenki elgondolkodhat arról, vajon melyik oldalon állna egy adott helyzetben. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagy múltidézésben ne támadjon bűntudatunk. Mert az akadályozza leginkább az őszinte szembenézést, és a továbblépést. ( Libri Könyvkiadó Kft, 2017.) A könyv megjelenésének időzítése remek. A Tövispuszta kitűnő karácsonyi ajándék. x