Könyvekről mindenkinek

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

(Ez most kritika, recenzió, nevezzük, aminek akarjuk) Háát, Háát. Rolf Verleger zsidó ember, ismeri a zsidó hagyományt, Tórát, Talmudot, mindent. Mégis: Izrael-ellenes. Amint azt Israels Irrweg című könyvében kifejti, Izraelnek már a megalakulása is tragédia, mivel háborúval és vérontással járt. Csak azt kérdezhetjük: a Biblia is azt írja, hogy Izrael újjáalakulása, a zsidó nép összegyűjtése nem lesz konfliktusmentes, akkor miért klle azon csodálkozni, hogy 1948-ban háború robbant ki? Verleger szerint a zsidó vallás legfőbb parancsa a szeretet. Szerintem rosszul tudja: véleményem szerint a zsidó Isten kiválasztott népe, ennek a kiválasztottságnak kell engedelmeskednie, melynek része Izrael is. Verleger szerint Izrael óriási tévedése volt, hogy 2008-2009-ben megtámadta a gázai övezetet. Holott a Biblia szerint ez Izrael földje. Tehát Izrael csak azt foglalta el, jogosan, ami az övé .Persze, nem állíthatjuk, hogy az izraeli hadsereg ne követett volna el olykor jogsértéseket. De akkor

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo