Könyvekről mindenkinek

 A legyek Jean-Paul Sartre egyik legismertebb,Európa-szerte nagyon gyakran játszott egzisztencialista drámája. Igazi,fajsúlyos francia szépirodalom,mely az egész emberiségben találja meg Olvasóját. Azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek némi ismerettel a gőrög mitológiáról.Az alábbiakban közölt könyvajánló egyfajta elemzéssel és reflexiókkal kombinált spoiler,kötetlen-elmélkedő formában. A történet az ókori görög mitológia egyuk ismert történetének huszadik századi parafrázisa(hozzáteszem:sajnos,a 21.századra sem vesztette el aktualitását). Argoszban,az ókori Hellasz egyik legvirágzóbb városában,igen kellemetlen dolog történik. Nagy,agresszív,csípős legyek lepik el a várost,a lakosok semmit sem tudnak tenni ellenük. A városban Aigiszthosz és Klütaimnésztra uralkodik,akik tizenöt évvel korábban megölték a királyné első férjét,Agamemnónt. A királyi házaspár gyermekei közül Elektra cselédként él a palotában és szolgálja saját anyját,a fiú,Oreszész pedig elbujdosott és meghalt-legalábbis így h

 Csoma Mózes tanár úr a magyar koreanisztika jeleneg élő legnagyobb alakja, egyetemi tanár nagykövet. Korea története- a két koreai állam történetszemléletének összehasonlításával című könyve kitűnően összefoglaja ennek a különös félszigetnek a történetét, kultúráját. Recenzensnek nincs más dolga, mint hogy rácsodálkozzon és reflektáljon néhány olyan jelenségre, mely meglepőnek tűnhet az európai Olvasó számára. Ezen reflexiókkal dícsérje és ajánlja a könyvet.  Feltűnő, hogy minden diktatúra a történelem elejét és végét ( azaz a saját maga formálta jelenkort) szereti leginkább hamisítani. A kezdetet azért, hogy messzi, mítikus időkbe vezesse vissza saját és népe múltját, a közelmúltat azért, mert így kívánja a nyers hatalmi érdek. A korai koreai történelem kapcsán Tangun Vanggom sírjának?/piramisának? állítólagos megtalálása borzolta fel a kedélyeket. Nincs könnyebb történetírói feladat, mint saját népünknek keresni valami messzi időkből származó mitológiai hőst, és ünnepelni, ünnepelni

 Aki foglalkozott valaha, valamilyen szinten magyar irodalommal,annak számára sokként hat ez a könyv. Olyan alapigazságokat kérdőjelez meg, melyeket az általános- és középiskolai irodalomtankönyvek kész és megcáfolhatatlan tényként közölnek.Milbacher Róbert voltaképpen újraírja a 19.század magyar irodalomtörténetét- de teszi ezt korrektül, mindig hivatkozva releváns szakirodalomra. A Legendahántás cím pedig Arany János:Tengeri hántás című versére utal. Spoiler helyett- hiszen 51 fejezetről van szó- most bemutatom azokat a témákat, melyek a leginkább megdöbbentettek.  Számomra sokkoló volt az 1. fejezet, mely Kármán József: Fanni hagyományai című regényével foglalkozik. Több irodalomtörténész is azt vallja, nem biztos, hogy Kármán a szerző, sőt, az Uránia folyóiratban megjelent egy másik változat, melyben Fanni mint E/1 " narrátor" meséli el a történetet. Méginkább megdöbbentő, hogy milyen alapos irodalompolitikai megfontolások miatt gyökeresedett meg az a nézet, hogy Kármán J

 Nagyon nagy szükség lenne manapság is efféle antológiákra. Jó a világirodalom legnagyobb alkotóit tudni egy- pontosabban három- könyvben.Az Európa Könyvkiadó 1977-ben jelentete meg A világirodalom legszebb elbeszélései című háromkötetes válogatását, Domokos János szerkesztésében. A II. kötet darabjai között olyan Szerzők szerepelnek, mint Anatole France, Gustave Falubert, Guy de Maupassant, H.G. Wells, William.Somerset Maugham, Thomas Mann, Móricz Zsigmond, Jck London és még sokan mások. Rövid spoiler céljából kiválasztottam néhány darabot ebből a nagyon gazdag terméből, és ezeket ajánlom most az Olvasó figyelmébe. Guy de Maupassant írása, a Gömböc, a 19.századi európai irodalom egyik csúcsminőségű darabja, gyémántja. A porosz-francia háború idején, 1870-1871-ben egy kis, polgárokból álló társaság utazik ki a franciak isvárosból, nem akarnaqk ott lenni, mikor bevonulnak a poroszok. Velük tart Gömböc, a város egyik rosszhírű örömlánya is. Estére aztán a tiszteletreméltó polgárok megéhe

 Arne Dahl a skandináv krimiírás egyik legeredetibb alakja. Művei gyesítik magukban a logikára, intellektuális kalandra öszpontosító angol és a kemény, akciódús amerikai bűnügyi regényírói iskola jellegzetességeit. Őszinte, szókimondó regényei már több tucat országban arattak nagyon nagy sikert. A Valaki figyel egy igen ügyes manipulátor-típusú gyilkos leleplezéséről és legyőzéséről szól. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni a könyv olvasásához. Amit kérünk:Dahl könyvét érdemes nagyon figyelmesen, mondatról mondatra alaposan átgondolva olvasni. Így sokkal közelebb kerül az Olvasó a megoldáshoz. Jöjjön a spoiler!  A könyv retrospektív szemléletű, időnként bizonyos szövegrészek a múltban játszódnak. A jelenbeli eseménysorozat azzal indul, hogy egy nyomozócsoport, melyet Berger különleges státuszú nyomozó vezet, rajtaütést tervez: egy emberrablót próbálnak elkapni egy mindentől messze eső házban valamint tizenöt éves áldozatát megmenteni. Csakhogy ,mihelyt belépnek az épületbe,

 Böszörményi Gyula, a magyar ifjúsági regényírás ikonikus alakja, 2022-ben, tragikusan fiatalon elhunyt.Tizenéves fiatalok százezrei olvasták könyveit, a Gergő-történeteket, a Jonatán-sztorikat, és más alkotásait. Az elveszett történet recenzens szerint egyik legjobb könyve,, persze, hozzá kell tennünk, hogy mindez ízlés kérdése. Jöjjön egy rövid spoiler, s remlékezzünk a rendkívül termékeny és utolérhetelenül kreatív Szerzőre, Böszörményi Gyulára!  Az első részben már találkozunk a szori főszereplőjével, Galagonyával, a tizenhárom éves fiatal lánnyal, aki úgy érzi, túl unalmas az élete, kellene valami történet, izgalmas, ami feldobja az embert. Galagonya addig unatkozik unalmas életén, hogy elalszik. A történet tehát az álom világában játszódik. Nyakfacsar Eduárt, az ágyalapi kobold, megbízást kap főnökétől, hogy figyeljen valakit, egyetlen percre se tévessze szem elől, mert különben ki lesz csavarva a nyaka. Eduárd, mit tehet mást, eleget tesz a kérésnek. Galagonya nővére, Klemi, min

 A könyv alcíme:Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát című könyve mindannyiunknak szól. Legyen az ember vállalkozó, értelmiségi, fizikai dolgozó, sportoló, nyugdíjas, bármi, éljen a Föld bolygó bármelyik országában- mindenki életében akadnak óriások,nehéz ellenfelek akiket le kell győzni. Olykor ezek az óriások mi magunk vagyunk: a félelmeink, a korábbi tapasztalatokból szerzett negatív benyomásaink, előítéleteink, hamis tudásanyagunk. Gladwell esettanulmányokon keresztül mutatja be, milyen az, amikor a kicsi győz a nagy felett. Rövid spoiler következik, rövd könyvajánlónkhoz arányosítva! A Bevezetőben a híres bibliai történetet, Dávid és Góliát történetét elemzi. Gladwell interpretációjában a filiszteus harcos valószínűleg akromegáliában szenvedett, ami azt jelenti, hogy nem maradt abba a növekedése a serdülőkor után sem. Az akromegália ráadásul okozhat látászavarokat. Magának a történetnek pedig az a lényege, hogy G

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

Mindannyian ismerjük Monet, Manet, Apolliniare, Picasso és a huszadik század többi modern festőjének, írójának nevét.De kik voltak az ő támogatóik? Kik patronálták őket, kik vásárolták meg könyveiket, kik olvasták műveiket? Herbert Frank őket mutatja be nekünk, az avantgarde művészet sokszor nagy kockázatot vállaló, olykor irdatlan összegeket költő támogatóit,valamint presztízsveszteséget gyakran vállaló pozitív kritikusait,szellemi útitársait. Érdekes módön az első jeles támogató mindjárt egy híres író, Émile Zola,a naturalizmus atyja. A francia akadémikus festészet giccses zsánerképein szörnyülködő impresszionsták valami újat akartak a festészetben, valami mást, mint ami addig volt. Az örök magányos Cézanne-nal az élen önálló kiállítást rendeztek, amit a " kedves" nézőközönség hahotázva fogadott. Zola az első perctől támogatta az impresszionistákat,cikkeiben hosszú éveken át védelmezte őket.Ám ezeket a cikkeket kevesen olvasták.A polgárság szemében a festészet pusztán meste

 Megkockáztatom: Magyarország legsikeresebb történelmi filmsorozata volt A Tenkes kapitánya, Zenthe Feri bácsival ( akkor még fiatal legénnyel) a főszerepben. A filmsorozatból aztán könyv is készült ( általában fordítva szokott lenni). Örsi Ferenc nagyszerű regénnyé dolgozta át a filmet, minden epizód egy-egy fejezetnek felel meg. " Ifjúsági regény" -ként van aposztrofálva a mű, jómagam, talán megőrizve valamit gyermeki lelkületemből, felnőtt fejjel is élvezettel olvastam.  A történelmi történet a Rákóczi-szabadságharc( 1703-1711) idején játszódik. A katonailag a Habsburg-birodalmat képviseő labancoknak kettős célja van Magyarországon: - Leverni a Rákóczi-szabadságharcot, elnyomni a kuruc mozgalmat, elfogni Rákóczit, Magyarországot sokkal jobban hozzákötni a Habsburg-birodalomhoz - Minél több pénzt begyűjteni az országban. A magyar nemesség ugyanis nem fizetett adót, ez bizony igencsak csípte Bécs szemét.  Tolna megye egyik legnagyobb vára, Siklós, még mindig nem fizette be a

 Aki élt és olvasott már a huszadik század második felében, annak nem kell bemutatni Mattyasovszky Jenőt és az ő Hód-történeteit. Közép-Európában ez volt a bestseller, hivatalos és kevésbé hivatalos utakon terjedtek ezek a könyvek Magyarországon, Csehszlovákiába, Romániában, Németország keleti részén, és milliók olvasták őket. A Hód és az elárult ügynök is kiváló, izgalmas, feszült kém-és krimitörténet, egy rövidke spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni mindazoknak, akiknek ez a sztori kimmaradt, vagy épp azoknak a fiataloknak, akik kíváncsiak arra, milyen is az igazi, jó, vérbő magyar krimi.  Tehát jöjjön a spoiler! Otto Hauser egy német cég képviseletében rendszeresen megfordul Magyarországon ( egyébként a céget egy kétes multú, a második világháborúban gyaús tevékenységet folytató, torz külsejű és lelkű úriember vezeti). Drága budapesti szállodákban lakik, szórja a pénzt, fiatal hölgyekkel ismerkedik. Így kerül látóterébe egy fiatal hölgy, Mária, aki cigarettát árul egy pesti szállób

 Mág Bertalan a Kádár-korszak ( 20.század második fele) egyik sikeres magyar bestsellerírója volt. Valódi eseteken alapzuló bűnügyi történeteit milliók olvasták. A halál árnyékában című könyve válogatást tartalmaz A holtak nem beszélnek és Az áruló golyóstoll című műveiből. Nagyon izgalmas, letehetetlen történetek, magát a nyomozás folyamatát mutatja a be a Szerző, úgy, mint aki jól ismeri a rendőrségi eljárások menetét, hiszen maga is nyomozó volt.  Van-e politikai szála ezeknek a kriminovelláknak, elbeszéléseknek? Igen, a köztörvényes bűncselekmények általában politikai bűncselekményekhez is kapcsolódnak. Dehát akkoriban csak ilyen krimiket engedett megjelenni a cenzúra.  Rendhagyó spoilerként a kötetben található 11 történetből kiválasztottam a szerintem legjobbakat, ezeknek rövid tartalmával szeretnék kedvet csinálni az olvasáshoz.  Az Iskolatársak voltak című történet az 1940-es évek végén játszódik.Egy disznóhízlalda közelében meztelen holttestet találnak. különös ismertető jele:

 A Laczó Ferenc és Varga Bálint által szerkesztett kitűnő könyv egyedüálló és sikeres újdonság a magyar történettudományban. A Magyarország globális története 1869-2022 című kötet azt vizsgálja, hogyan alakult az elmúlt közel kétszáz évben Magyarország nemzetközi helyzete, hogyan gyűrűztek be Magyarországra a nemzetközi politikai-gazdasági-társadalmi-életmódbeli folyamatok, illetve mennyiben sikerült ezeket a folyamatokat nekünk, magyaroknak is alakítanunk. Minden évhez tartozk egy közérthetően, jól megírt esettanulmány, rövid irodalomjegyzékkel. Útra kelhetünk az első osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióval, megvizsgálva, hogyan viszonyultak egymáshoz a Lajtán túli és magyar tudósok. Választ kaphatunk arra a kérdésre, volt-e bármilyen összefüggés az 1873-as tőzsdekrach és az ugyanebben az esztendőben kitört kolerajárvány között. továbbá feltehetjük a kérdést. ha az Osztrák-Magyar Monarchia tényleg a 19.század történelmének egyik legfejlettebb állama volt, hogyan lehetséges, hogy álla

 Dr. Bajnai László Európa egyik legkomolyabb urbanizációs szakembere, egy városfejlesztéssel foglalkozó cég vezérigazgatója. Fenntartható urbanizáció című könyve egyszerre tankönyv, történeti áttekintés a témáról, illetve esettanulmányok gyűjteménye. Minden építészettel, várostervezéssel foglalkozó szakembernek és egyetemi/főiskolai hallgatónak szívből ajánljuk ezt a könyvet. ( alcíme:A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata).  Már a bevezető fejezetben megismerkedünk Barcelona újjáépítőjének, a modern urbainizáció megalapítójának, Ildefonso Cerdá katalán mérnöknek nevével, akinek 1867-ben megjelent úttörő művéből a Szerző többször idéz. Nagyon okoks ötletnek tartjuk, hogy a szakkönyvpiacon meghonosodott szokással ellentétben ( előbb jön az elmélet felvázolása, majd gyakorlati példák), Bajnai László előbb a konkrét gyakorlati példákat mutat meg az Olvasónak, utána tér rá az elméleti és a történeti részre. Ez nagyon jó ötlet, minden szakkönyv-írónak ajánljuk figyelmébe.  Megi

 Oliver Cloud könyvének címében a " ketrec" kettős metafora:szimbolizálja egyrészt az üres, lélek nélküli emberi testet, a psziché nélküli ürességet, másfelől pedig a kiürült, értékeit vesztett társadalmat,ahol senki és semmi nem számít, csak a pénz, a fogyasztás, az anyagi értékek. Az Üres a ketrec című regény negatív utópia, formailag afféle pszicho-krimi, tartalmában jóval több annál:rólunk, erről a 20-21.századi világról gondolkodtat el. Az alakok mindig mást gondolnak, mint amit beszélnek. Semmi nem egyszerű, semmi nem tiszta.  Jöjjön egy spoiler, némi elemzéssel megspékelve! Két vonalon indul el a történet. Egy bájos, túlzottan is feltűnően öltözött, gazdagnak tűnő ifjú hölgy megjelenik egy bankfiókban, úgy mutatkozik be, mint az egyik legrégibb ügyfél,az igazgatót kéreti,ötmillió dollárt akar készpénzben kivenni. Az igazgató hebeg-habog, kis bank vagyunk, mondja,a páncélterembe mennek a hölggyel, az igazgató semmit nem gyanít, ám a hölgy elővesz egy kést, megszúrja a k

 Mattyasovszky Jenő egyik legkeményebb, recenzens szerint talán legjobb Hód-története. Logikai alapú, de rendkívül pörgős, dinamikus könyv, szinte csak együltében olvashatja el az ember, letenni, szünetet tartani lehetetlen. Ez az a könyv, amiről azt szokták írni a kritikusok, hogy " magával ragadó". Egy rövid spoilerrel szeretnénk fölkelteni Kedves Látogatóink érdeklődését. A történet az 1970-es években játszódik, Budapesten. Május van, szakad az eső. Edit, az orvostanhallgató, aki alkalmilag újságárusítást vállal, bosszús, mert esőben vizes lesz az újság. Ráadásul egy idős,kissé elhanyagolt külsejű férfi majdnem feldönti őt. Ötven másodperc múlva (egy lámpaváltás, innen tudja Edit) egy kislány rohan ki egy kapualjból és sikít:bűntényt fedezett fel. Edit is odarohan a bámészkodók közé:az áldozat nem más, mint az a férfi, aki majdnem feldöntötte őt. A lány, mint orvostanhallgató, megpróbálkozik az újraélesztéssel, de a férfi csak annyit hajtogat: kuka, kuka...majd elveszíti e

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak elege lesz be

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

 A könyv alcíme: A gyilkosságok kultúrtörténete Uthmann könyve voltaképpen a gyilkosság nyomozás gyakorlatának fejlődését tekinti át, a középkortól egészen a 21.század küszöbéig.Amolyan népszerű kriminalisztikai összefoglalónak is tekinthető, bevezetőnek a nyomozás-tudomány elképesztően széles világába.  A Gyilkosok és detektívek c. könyvből megtudhatjuk, miért és mikor tiltották be az istenítéleteket ( már 1215-ben kimondta a lateráni zsinat, hogy papi személy nem vehet részt ilyesmiken). Elgondolkodhatunk arról, hogy a nyomozati szervek századokon át ragaszkodtak a két tanú elvéhez, ha pedig nem találtak, akkor jöhetett a kínvallatás, amit még a 16.században is teljesen elfogadott módszernek tartottak. Majd a francia felvilágosodás idején kezdik kétségbevonni a kínvallatással kicskart vallomások hitelességét. A világ kriminalisztika-történetében igen jelentős az Uthmann által is említett Calas-ügy, ami egyébként mai krimiírók fantáziáját is felcsigázhatja:egy család összegyűlik ebéde

 Hatalmas vállalkozásba fogott a három szerző:megírni és színvonalas könyvben közzéaadni a világ labdarúgásának történetét. Vállalkozásuk sikerült,kitűnő a könyv,adatokban gazdag,pontos,olykor ironikus szövegezésű gazdagon illusztrált. (A könyvsorozat III.kötetének, az 1966-1984. közötti időszakot feldolgozó munkának igen találó alcíme:Amikor a futball több lett,mint játék). E rövid könyvajánlóban nincs lehetőség a több,mint 750 oldalas könyv részletes kielemzésére,inkább csak felvillanás-szerűen néhány dolgot emelnék ki a műből.  Magyar olvasótól természetes,hogy magyar eredményeket keres a könyvben. Nos,túl sokat nem fog találni. Albert Flórián Aranylabdája,az Újpest KEK-elődöntője,a Fradi KEK-döntője,a magyar válogatott két világbajnoki kudarca (1978,1982), Nyilasi ezüstcipője,ugyanő 7. helye a France Football szavazásán...nem több.Ennyi. Ez már nem a magyarok korszaka. 1970-ben, 1974-ben ki sem jutottunk a világbajnokságra. Ha összehasonlítjuk,a keleti tömb más országai sokkal nagy

 Az ókori történelem szerelmeseinek ajánljuk Steven Saylor:Dominus című könyvét. Teljes képet, tablószerű ábrázolást kapunk a római császárkor állítólagos virágkoráról, az úgynevezett " jó császárok" időszakáról és azt azt követő hanyatlásról. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az Olvasáshoz. A Pinarius család a római birodalom legbefolyásosabb familiái közé tartozik. Azáltal váltak befolyásossá, hogy ők készítik a császár és a mindenkori előkelőségek szobrait. A családfő, Lucius, szenátor, Marcus Aurelius császárral( akit az utókor csak " filotófus császár"-nak nevez, pedig kitűnő hadvezér, politikus is volt) gyermekkori barátok, a családfő becenevén szólítja a császárt, ám még így is nehéz hozzá bejutnia. Ám a családban, úgy néz ki, tragédia történik:a tizenhárom éves lány megbetegszik, rázza a hideg, erőteljes hangulati változásai vannak, hónapok óta ki sem mozdul az ágyból. Lucius megtudja, hogy a városban tartózkodik a keleti világ egyik legismerte

 Mattyasovszky Jenő:Hód és a háromkirályok című könyve a huszadik század hetvenes éveiben jelent meg és vált Magyarországon igencsak népszerűvé, korabeli bestsellerré. Ám a könyv dinamikája, modernsége, fiatalos lendülete a 21.századi Olvasó számára is érdekessé teszi ezt a krimit. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az alaposabb olvasáshoz.  Hétköznap este két kamion közlekedik célja felé. Az egyik sofőrje észreveszi, hogy valami test fekszik előttük az úton. Először azt hiszik, vaddisznó, de aztán látják, hogy ember. Méghozzá eléggé különös öltözékben:kifogástalan öltönyéhez túrabakancsot visel. Elgázolták? Az orvosszakértő utólag megállapítja, hogy nem, vagy legalábbis nem a helyszínen.  Bana Dénesnek, az elhárítás vezetőjének gyanús lesz az ügy. A halott férfit, Ily Józsefet, az 1940-es években érintőlegesen kihallgatták egy politikai ügy miatt. Második világháborús német fegyvereket kerestek, de végül nem találták meg őket. Hód fedőnevű ügynököt állítják rá az ügyre. I

 Csiky Tibor (1932,Olaszliszka-1989, Budapest) a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb alakja volt. Használati tárgyaktól kezdve absztrakt szobrokig, rajzokig, montázsokig szinte mindent készített. A tér érdekelte, az, hogy miképpen lehet betölteni a teret eddig szokatlan perspektívájú alkotásokkal. Hajdu István könyve bevezetést nyújt ennek a nagyszerű művésznek munkásságába. Mivel e rövid könyvajánlóban nem kívánjuk elemezni Csiky komplex pályafutását, hatalommal és kritikával vívott harcait, éppen ezért, mintegy felvillanásszerűen, kiemelónk néhénáy alkotást a kötetben található illusztrációkból, fotókból, és ezekről szólunk néhány szót.  Az objektív valóság struktúrái című montázs éppen azt bizonyítja, hogy - objektíven nézve-nincs objektív valóság, hiszen mindenki mást és mást lát bele a világ tárgyaiba, jelenségeibe. A 18.oldalon két villamos (vagy autóbusz) megálló-tábla látható, egyik a Karinthy Frigyes út felé visz, másik a Kosztolányi Dezső térre. Ha akarom