Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 A rendkívül szellemes alcím (Útmutató azoknak, akik használják), már magában rejti, kiknek is ajánljuk ezt a könyvet. Az embereknek. Bill Bryson hihetelenül magas színvonalú ismeretterjesztő könyvet írt az emberi testről. Azoknak, akik bármilyen " embertudománnyal" foglalkoznak, szinte kötelező olvasmány. Nekünk, többieknek pedig sok-sok óra tanulás, álmodozás, gyönyörködés. Olyan adatok, információk találhatók e vastag könyv lapjain, amelyek közül egy-kettő még a hivatásos orvosokat is meglepi. Az alábbi könyvajánlóban rövid megjegyzéseket szeretnék fűzni a könyvhöz, hogy ezzel keltsem fel a Kedves Látogató figyelmét, s irányítsam őt a könyvesboltok, könyvtárak és antikváriumok furcsa világába. 1. Az alcímnél már kiemeltem, hogy szellemes. Bill Bryson egész könyve szellemes. Van ebben az újságíróból ismeretterjesztésre avanzsált úrban valami igazán bájos, eredeti humor. Tudományról viccesen- talán így jellemezhetnénk a könyv stílusát. Ezenkívül tetszik a Szerző témájához va

 Sara Pennypacker: Pax című könyve 10-14 éves korosztálynak szóló ifjúsági regény, de humanizmusa, magas szintű irodalmisága miatt az ennél idősebb korosztályok számára is érdekes és tanulságos lehet. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről, aztán néhány mondatban kifejtem a véleményemet-, hátha ezzel felcsigázom a Kedves Látogatók olvasási vágyát.  A történet bárhol és bármikor játszódhatna, Pennypacker a mai Amerikába helyezi. Peter tizenkét éves kissrác, akinek élete nem túlzottan boldog. Amióta édesanyja elhunyt, apja rendkívül keserű, szomorú emberré vált, nagyapja pedig gyászol. Apja önkéntesnek bevonul a háborúba- felejteni, kérdezhetjük joggal- Peternek pedig a nagyapjával kellene maradnia, amíg apja a tengerentúlon szolgál.  Csakhogy Peternek van egy vigasza, egy kedvence: Pax, a róka. Kicsi korában találta őt, hazavitték, egy darabig nevelgették, aztán apja úgy döntött, most már eléggé felnőtt az a róka, ideje visszatérnie a vadonb

 William von Hippel: A nagy társas ugrás című könyvében arra vállalkozott- s vállalását sikerrel is teljesítette- hogy elbeszélje nekünk, a tudomány eszközeivel, hogyan fejlődtünk társas lénnyé ,hogyan vált alkalmassá az ember pszichéje arra, hogy nagy létszámú és bonyolult alrendszerekből álló társadalmat jól-rosszul működtessen. Mindeközben számtalan újdonságot mond el nekünk az állatok és az ember evolúciójáról, fővonalról és mellékutakról, s útmutatót ad a 21.század olvasója számára is:milyen trendeket, jelenségeket kellene továbbfejlesztenünk és miért. Fejezetről fejezetre ívelő spoiler helyett- melynek sok könyv esetében megvan a létjogosultsága- inkább csak észrevételeket fűznék William von Hippel könyvéhez, amolyan gondolati kapaszkodókat, hgy aztán a Kedve Látogató megrohanja a könyvesboltokat vagy a könyvtárakat, s egészében kívánja elolvasni ezt a nagyszerű könyvet. 1. Von Hippel teljes egészében elfogadja a darwini evolúció elméletét, sőt, társadalmi- pszichológiai szinten

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

A Csodálatos alkotás különleges és nagyon fontos könyv. Dr.Paul Brand Indiában dolgozó orvos és misszionárius, és Philip Yancey, nemzetközileg elismert kanadai teológus és író arra keresi a választ, hogyan mutatható ki az ember egyedisége a testben, és ez az egyediség hogyan vezet el magasabb rendű, spirituális problémákhoz. A Szerzőpáros az embert egyfajta közösségnek, sejtek együttműködésének tekinti- ennek analógiájára mindenféle közösség, például a gyülekezet,egyének harmonikus együttműködése, összeforrása egy testté. Ha megbomlik a harmónia, ha a test egyik tagja, szövete, sejtje fellázad, akkor az immunrendszer- és a huszadik század óta a modern orvostudomány- siet azt helyreálítani. A közösségeknek, gyülekezeteknek is kell, hogy legyen afféle közös immunrendszere, amely ott segít, ahol éppen baj van. Sajnos, sok gyülekezet bomlásához éppen az vezet, hogy ez a természetes immunrendszer, az összefogás immunrendszere hiányzik. Szétszedték a belső, hiábavaló küzdelmek.  De hogyan le

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 David Attenborough összefoglalta a Föld élővilágának történetét az első baktériumok kialakulásától napjainkig, egyetlen, monumentális könyvben. Az Élet a Földön az emberi tudomány egyik klasszikusává vált. Olyan ismeretterjesztő munka, mely adaptálja a legújabb tudományos eredményeket. Ebben a rövid könyvajánlóban arról írnék, miért is ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet.  1. Egyrészt a holisztikus szemlélete miatt. Attenborough a molekuláris biológia, az evolúcióbiólógia ( Az Élet a Földön darwinista szemléletű könyv), a populációgenetika eredményeit éppúgy felhasználja, mint a néprajzi megfigyeléseket ( például az új-guineai törzs esetében, amit ő maga és kutatócsoportja fedezett fel). Nagyon komplex szemléletű a könyv, de minden ízében, mondatában releváns.  2. Nem ítélkező, a fajok keletkezését, módosulását, kihalását, természetes folyamatnak tartja. Annak ellenére, hogy érezhetjük: mindene az állatvilág, nm kárhoztatja az embert, pl. a dél-amerikai óriáslajhár kipusztításáért

 Azt gondolom,Mónus Miklós könyvét,mely 1983-ban jelent meg a Népszava Lap-és Könyvkiadó gondozásában,csak a legbeavatottabb sci-fi rajongók ismerik. Pedig ez a könyv,az Ő és Az,nem túlzás kijelenteni,kulcsregény. Ez az első olyan magyar alkotás,amely a mesterséges intelligencia (amit a Szerző Gépagynak nevez) működéséről ír. Méghozzá kitűnően. A sztori az,hogy miután sokadik alkalommal is kudarcot szenved a földlakók azon kísérlete,hogy elérjék a Sas csillagkép egyik égitestét,külőnleges űrhajót küldenek fel. Ennek építője Berili professzor és csapata. Az űrhajót a Gépagy irányítja,amely computer-szerűen,adatsorokkal dolgozik és vezérel. Ám az űrhajón utazik egy,szintén a rendszerbe kapcsolt Agy,egy elhunyt hároméves kisfiú hibernált agya,amelynek pusztán az a dolga,hogy fejlődjön. És előbb vagy utóbb,de váljon legalábbis egyenrangú társává Gépagynak. És együtt oldják meg a problémákat. Az emberi Agy és a computer-elven működő Gépagy.  Az űrhajó elindul. Egy darabig minden jól megy. A

 Steve Jones nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy folytassa, a 21.század ismeretelemeivel feltöltse Charles Darwin természetes kiválasztódásra alapozott biológiai evolúcióelméletét. A feladatot sikerrel végrehajtotta, remek könyv kerekedett ki ebből a próbálkozásból, mely minden érdeklődő ember számára komoly szellemi kaland lehet. A 21.századi Olvasót átjárja Darwin szelleme.  Megtudhatjuk, hogyan avatkozott bele az ember ( legfőképp az ipari forradalom) az evolúció természetes menetébe. A Galápagos-szigetek példáján keresztül megismerjük, mekkora veszedelmet okozott a flóraidegen állatok betelepítése az őshonos állatvilágban. Talán kissé a divatnak is engedve, Jones felhívja figyelmünket az élővilág megőrzésének fontosságára, ugyanakkor pl. a kaliforniai méhek példáján keresztül rámutat, hogy olykor az állatvédők is tévednek ( hogy pontosan miben, az kiderül a könyvből). Ám az ember nem pusztán kérokat okozott, a tudományos előrelépések apró sorozata segítheti a fajok evolúci

A könyv alcíme: Tervezd meg az örömteli élethez vezető utat Egy apró megjegyzés: egy felkiáltójel elkelt volna az alcím után... Bevallom, gyanakodva vettem kézbe Mo Gawdat könyvét. Azt gondoltam, itt egy újabb topmenedzser, aki unalmában filozófiával megboldogítja az erre fogékony világot, sikerreceptekkel. Kellemeset csalódtam. Mo Gawdat könyve nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elhelyezi az emberi létet a különböző dimenziókban. Olvashatunk ember és idő viszonyáról, ember és tér viszonyáról, az érzékelésről, az emberi kapcsolatok fontosságáról. Elgondolkodhatunk azon, hogy a keleti vallások tanításával összhangban valóban szenvedésnek tekinthetjük-e a létet, végtelen körforgásnak, vagy pedig kapott az emberiség esélyt arra, hogy lineárisan kitörjön ebből a körforgásból. Külön rokonszenves számomra, hogy egy, a boldogsággal foglalkozó könyv teret szán az evolúciónak, pontosabban: a darwini evolúció tagadásának is. Mert ha az ember úgy tekint önmagára, mint az állatvilágból mi

George Combe skót elmegyógyász volt, 1828-ban jelent meg On the Constitution of Man and its Relationship to External Objects című könyve, melynek magyar címe: Az ember felépítése és kapcsolata külső tárgyakkal. Combe frenológiai elmélete az alábbiakban foglalható össze.: az ember fejlődésének mikéntje nyomot hagy testi adottságain, de főképp a fejformáján.Az emberi fej alakja beszél nekünk bizonyos betegségekről, például szól az elmebetegségre való hajlamról. Ha az ember fejformáját megváltoztatjuk, megváltoztatjuk a személyiségét is, gyógyíthatjuk, betegségeit. Ha pedig kimetsszük agyából az adott problémáért felelős részt.... Innentől a Kedves Olvasó már kitalálhatja, miféle módszert alkalmazott a normális Combe doktor az elmebetegségek kezelésére...

Bevallom, sokat morfondíroztam azon, írjak-e egyáltalán David Lévy könyvéről. A könyv magyar címe ugyanis: Szerelem és szex robotokkal. Az emberiség a 21. századra eljutott oda, hogy ember-gép lényeket akar kitenyészteni. Pontosabban. nem az emberiség jutott el idáig, csak buggyant tudósok szűk csoportja akarja rákényszeríteni buta elméleteit az emberiségre. Sajnálom, hogy David Lévy asszisztál ehhez. Az emberek többsége emberekkel akar szexelni, nem robotokkal. Az emberek többsége emberekkel akar családot alapítani, nem robotokkal. S hogy a robot tud kedves is lenni? Hogy a robotokat be lehet úgy programozni, hogy mindig szeretők, gyengédek legyenek? Attól még robotok! Az ember Isten műve, de bűnbeesett, tökéletlen. Egy tökéletesnek tűnő, ám valójában uralkodni vágyó robot soha nem fogja azt az élményt megadni, mint egy esendő ember. Az ember, még ha bűnös is, még ha veszekedős is, változatos. A robot csak azt tudja, amire beprogramozták. Az meg, hogy robotokkal házasságot lehesse

Két kitűnő tanulmány egy kötetben. Heller Ágnes a könyv megjelenése idején a magyar filozófiatudomány egyik reménysége volt. Az ösztönök illetve Az érzelmek elmélete ennek megfelelően lenyűgözően okos, és elképesztően tudományos. Heller Ágnes arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ember ösztönlény-e. Azaz: az érzelmek és az inttelektus az ösztönből fejlődtek-e ki, vagy egészen önálló emberi " jellemvonásoknak" tekinthetők. A tét óriási. Ha ugyanis az ember ösztönlény, akkor voltaképpen bizonyítást nyert az evolúció. Ha nem, akkor az ember egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható lény. A 21. századi keresztény Olvasó számára ez egészen triviálisnak tűnik, mi a jó válasz, de Kádár idején, a materializmus tombolásakor efféle kérdéseket még felvetni sem volt ildomos. Heller Ágnes nagyon érdekes végkövetkeztetésre jut. elutasítja az ösztönök meglétét tagadó, illetve az ösztönök egyeduralmát hirdető pszichológiai elméleteket. Szerinte az ember ösztön- maradványokkal rendelkezik,

Peter Spork könyvének alcíme:Miért alszunk és hogyan alszunk jól? Az Életadó alvás című könyv népszerű, minden művelt Olvasó számára érthető módon foglalja össze az alváskutatás tudományának legfontosabb eredményeit. Megtudhatjuk, milyen hullámok is befolyásolják az alvást, s ezen hullámoknak mi a természete. ( Nagyon sok tévhit kering például az alfa és béta-hullámokról, ezeket Peter Spork korrektül kiigazítja). A könyv koncepciója szerint az alvás nem arra szolgál, hogy az emberi agy pihenjen, hanem arra, hogy feldolgozza a napközben történteket. Spork meggyőző érveket és kísérleti bizonyítékokat hoz arra nézve, hogy éjszakai alvás közben az emberi agy egyáltalán nem pihen, sőt, bizonyos területein még nagyobb az aktivitás, mint ébrenlét idején. A koncepció és annak igazolása meggyőző, ám a laikus olvasóban mégiscsak felvetődik a kérdés:akkor mikor pihenünk? Napközben? Ha jobban belegondolunk, ebben van is valami. Visszaidézve az elmúlt napomat: kevés olyan pillanata volt, melyben

Egy társadalom akkor egészséges, ha Isten útján jár. Mihelyst letérünk a Keskeny Útról, mihelyst az anyagi élvezetek rabjává válunk, a társadalom egészségtelenné válik, és mindenféle, Fromm könyvében ismertetett negatív jelenségek terjednek el. A legfontosabb ezek közül az elidegenedés. Az emberek elfeledik a szeretet parancsát- Fromm ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ember által teremtett gépezet túlnőtt az emberen, s a neves pszichológus ezt az élet számos területéről vett példákkal támasztja alá. Egy egészen meglepő ezek közül: a részvényes. A kapitalizmusban a részvényes elidegenedik a cégtől, hiszen csak tulajdonrészről rendelkező dokumentum van a birtokában, nem ismeri a termelési folyamatokat, sokszor azt sem tudja, mivel is foglalkozik pontosan az adott cég. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni: a lelki nyomor, az elidegenedés, az elvetettség, ahogy keresztény szerzők nevezik, nemcsak a társadalom alsóbb rétegeit sújtja. Kiterjed mindenkire, születéstől, vagyoni helyzettől függet

Az ilyen könyveket érdemes megírni. Ahogy haladunk előre az olvasásban, felbukkannak dolgok, melyekkel nem értünk egyet, találunk olyan ismereteket, melyek megfelelnek addigi világképünknek, s olykor-olykor egy-egy adaton annyira megütközünk, hogy azt mondjuk: alszunk még rá vagy kettőt...A férfi hanyatlása és bukása azt teszi, amit egy könyvnek tennie kell: gondolkodtat. Bár udvariatlanságnak tűnhet, a nekem nem tetsző dolgokkal kezdeném. Nem tetszik a Szerző szélsőséges evolucionizmusa. Ebben a világképben az ember egyetlen feladata a szaporodás, az ember kizárólag testi lény. Ezzel nem érthetünk egyet. Az ember ( férfi és nő) tud nagylelkű, okos, kedves, áldozatkész stb. lenni. Az ember tehát elsősorban lelki lény. Szendi Gábornak a homoszexualitással kapcsolatos álláspontjával sem értek egyet. Az lehet, hogy az állatvilágban előfordul, de ez még nem igazolja, miért kellene az embernél is előfordulnia. Miért van az, hogy évszázadokon keresztül jól megvolt az emberiség ( legalábbis

Újraolvasásnak hívja az irodalomtudomány azt a folyamatot, mikor is egy addig ismert irodalmi művet vagy bármilyen könyvet új szemmel, addig nem vizsgált szempontok szerint olvasunk és értelmezünk újra. Gyakorlatilag minden kötelező olvasmányra ráférne egy kis újraolvasás, én Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger című könyvét választottam. Szépen leültem a fotőjbe, egy kis étcsoki mellett újragyönyörködtem magam a művön, na és persze a szöveg Ottlik Géza-féle elképesztően ottlikos fordításán. Mi lehetne az a szempont, melynek alapján még nem olvasták és elemezték a tudós literátorok ezt a művet? Szerintem ez: Santiago és a baseball. Az Öreg halász és tenger hemzseg a szimbólumoktól. Szimbólum a tenger, a hal, a mindenféle cápa, a hajóra repülő kismadár. Jelképesek Havanna fényei, a halász begörcsölt keze, a cápák szájából áradó bűz, a fiú szeretete, sírása, mind-mind a modern ember keserves, olykor gyönyörű létküzdelmeit szimbolizálják. Ugyanilyen szimbólum a baseball is. Sa