Könyvekről mindenkinek

 Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legjobb novellistája. Az Aranyfonál és más elbeszélések válogatást tartalmaz a magyar próza egyik legnagyobb alakjának kisprózai munkásságából.  Van egy közhely Kosztolányival kapcsolatban: mégpedig az, hogy versei, novellái afféle halálhangulatú, spleen-es darabok, melyben a cselekmény végét mindig kitalálhatja az Olvasó: a főhős meghal. Ez a közhely csak részben igaz. Vannak ugyan Kosztolányi Dezsőnek olyasfajta művei, meyek a 20.század elejének spleen-életérzését tükrözik, ám " Desire" ugyanúgy az élet, a szeretet, az együttérzés, a humánum írója is. Hogy ez mennyire így van, azt szeretném illusztrálni ezzel a könyvajánlóval. A könyv számtalan kitűnő elbeszélése, novellája közül felidézném a kedvenceimet, azokat, melyek bizonyára maradandó nyomot hagynak majd bennem. A teljesség igénye nélkül, persze.  Tű. Olyan ez a novella, mint egy expresszionista dráma. Egy előkelő-polgári zsúron vagyunk, ahol is Vilma, az újdonsült feleség da

Sándor Iván:Drága Liv című könyvében a magas szintű, nívós,hagyományokra épülő és újításokra büszke elbeszélő szépirodalom találkozik az esszé műfajával, a személyes az általánossal, a kultúra és a közélet világa a magánszférával. Egy magyar fiatalember szemszögéből beszél el eseményeket, olyan történeteket, melyeket nem mindenkinek volt módja átélni. Ez a fiatalember ugyanis, a szocializmus időszakában, a hidegháború egyik legélesebb helyzetében,az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idején, éppen útlevéllel tartózkodik Párizsban.  Akkoriban nagon sok fiatal szeretett volna a szabadság és kulturális élet európai fővárosaként számontartott Párizsban tartózkodni, de a Kádár-rendszer nem akarta a magyar fiatalokat Párizsba engedni, úgyhogy sokan nem kaptak útlevelet. A kevés szerencsés ezért igyekezett mindent látni és átélni és megtudni, hogy majd itthon mesélhessen. A többieknek, akik itthon maradtak.  Ebben a könyvajánlóban azt szeretném elmesélni, amit jómagam éreztem, miközben olvastam

 Az amerikai G. M. Ford:Sötét folyó című könyve igazán izgalmas thriller,sok cselekményszállal, remek jellemábrázolással, nagy-nagy dinamikával.Inkább a Chandler-féle, mint a klasszikus angol krimihez áll közel. Kemény, olykor brutális cselekménye mögött azonban kifinomult logika lelehető fel. E rövid könyvajánlóban közlünk egy spoilert a műről, de nem árulunk el mindent, lévén krimiről van szó, nem akarjuk elrontani az olvasói élményt.  A történet az 1990-es években játszódik, az Egyesült Államokban. Az első fejezetben két bérgyilkost látunk, amint megpróbálja megölni áldozatát. Ahogy a "szabályok" előírják, aprólékosan kifigyelik a leendő célpont minden szokását. Az a tervük, hogya mikor reggel munkába indul, odalépnek a férfi kocsijához és lelövik. Csakhogy valaki megelőzi őket:mihelyet az ipse (  akit nem ismerünk) beül a kocsijába, odalép hzzá egy idős ember és lelövi. Ezután értesíti a rendőrséget, hogy gyilkosság történt. Majd a közeli folyóhoz sétál, hogy ott legyen ö

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

Nagyon szeretem, amikor egy író saját könyvéről beszél. Éppen ezért örömmel olvastam a Heti Válasz 2002.10.08-i számában a Závada Pállal készült interjút ( Elek Tibor tollából). Závada Pál szól többek között történelem és szépirodalom viszonyáról, az úgynevezett hamisításokról, a Milota és a Jadviga párnái összefüggéseiről, a regényhősökről- és ami számomra leginkább megkapó volt, a magyar-szlovák viszonyról. A Milota Magyarországon élő szlovákok körében játszódik. Závada Pál nagyon empatikusan szól a nemzetiségi kérdésről. Azt mondja, hogy magyarság és szlovákság összefonódik. Závada Pál maga is szlovák környezetben nőtt fel, de- ahogy mondja- nincs szlovák identitása, csak hagyományápolása. Van tradíció, de ez a tradíció nem meghatározó, nem kizárólagos. Nagyon okos, szakmai részletekbe is keményen - ahogy egykori főnököm, szerkesztőm mondta- " belevonatkozó" interjú, minden irodalommal foglalkozónak érdemes elolvasnia. Ami pedig magát a regényt illeti, elképesztően jó.

Hetényi Károly: Konyhaművészeti világlexikon című könyve Richard Hering: Lexikon der Küche című műve alapján készült. Kiváló gasztronómiai könyv, egyaránt ajánlható szakácsoknak, háziasszonyokna, vagy éppen azoknak, akik valamilyen tévés főzőműsorban kívánják megcsillogtatni tehetségüket. Képet kapunk a felszolgálás történetéről, az angol ,a francia, az orosz szervizről, látjuk a mához vezető fejlődési folyamatot. Szerző részletesen felsorolja az ételkészítési módokat, a blansírozást, a főzést, az abálást, a kékre főzést, a gőzölést, a roston sütést, a pirítást. Átfogó képet kapunk ételkészítéshez szükséges fontosabb műveletekről, az alapanyagok kiválasztásától kezdve a húsok bontásáig, darabolásáig. Megtudjuk, mi az angol vágás, hogyan kell a hízott tyúkot ( poularde-t) szakszerűen szeletelni, miért sütik a kacsát mindig rózsapirosra. A manapság ( sajnos vagy nem sajnos) rendkívül elterjedt diétákról is szól a Szerző, kiemeli a nyers ételek fogyasztásának fontosságát. A 97. oldal

A História sokáig a magyar történettudomány elsőszámú ismeretterjesztő folyóirata volt, azóta sajnos megszűnt. A 2002/2. szám tartalmából: - Atlantisz valóban ott volt, ahol az ókori görög történetírók sejtették, azaz Gibraltár közelében? - Megtalálták Eldorádót: valójában egy király neve volt, aki aranyporral kente be testét. - Széchenyi István a korszak arisztokrata társadalmában igazi különcnek számított. Színes ruhákat hordott, és szerette hölgyeket. - Az akkor emigrációban élő Benes elnök már 1941-ben felvetette, hogy ki kellene telepíteni Csehszlovákiából a magyarokat és a németeket, és homogén nemzetállamot létrehozni. - Sztálin biztatta a cseheket: itt a jó alkalom és megszabadulhatnak a magyaroktól. - A Magyarországra érkező szlovák propagandisták jobb élet reményével csábították a nálunk élő szlovákokat Csehszlovákiába. A lakosságcsere-egyezmény kifejezetten előnytelen volt Magyarországra nézve. xxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területé